Krisztus a fény, mely életünk sötétségében, a világ homályában világít, vezet minket. Ugyanúgy mint, születésekor a bölcseket a csillag által, minket is magához hív lelkünk matt érzelemvilágából a hit világosságára, a szeretet sokszínűségére.

A Szatmári Római Katolikus Püspökség Világiak Irodája által szervezett lelki délutánok január 12-én Nagybányán vették kezdetüket, ahol a Szent József plébánián gyűltek össze a résztvevők, 16-án Kálmándon hívták egybe az érdeklődőket, 19-én délután öt órától pedig a Scheffler János Lelkipásztori Központban találkoztak azok, akik a szentignáci lelkigyakorlatokat már ismerik és végzik, illetve akik most szerettek volna megismerkedni vele.

A minden alkalommal szép számban érkező résztvevőket Irene Luster Haggeney németországi nővér és Kujbus Márta, a Világiak Irodája referense különböző imamódokkal ismertette meg, evangéliumi részekkel igyekeztek rámutatni: Krisztus, aki születésének éjjelén elhozta a fényt, ma is ennek forrása, melybe minden élethelyzetünkben kapaszkodhatunk. A betlehemi bölcsekhez hasonlóan rá kell ismernünk erre a ragyogásra és hozzájuk hasonlóan más úton kell aztán hazatérnünk, folytatnunk életünket.

A lelki délután résztvevői a csendben igyekeztek megtalálni békéjüket, kérdések által fedezték fel, milyen szerepet kap Krisztus az életükben: tájékozódási pont, amit követnek, vagy többször figyelmen kívül hagyják? Megtapasztalják-e Őt, mint fényt? A program végére mindenki kicsit közelebb érezhette magát belső békéjének megéléséhez, a résztvevők megvallásai alapján sikerült kicsit megőrizni a karácsony meleg fényéből az év további részére.