A múlt hét végén a „Notre Dame de Sion" kongregáció nővérei jelentős ünnepet ültek - másfél évszázada vannak jelen Romániában és negyed évszázada Szatmárnémetiben. Az ünneplés három napon keresztül tartott - pénteken este egyházzenei koncert volt a Kálvária templomban, szombaton a Megyei Múzeumban mutatták be a Congregaţia "Notre Dame de Sion" 150 de ani de activitate în Moldova (1866-2016) című, Fabian Doboş által írt könyvet, vasárnap, pedig ünnepi szentmisére gyűltek össze, a Kávária templomban.

A legszentebb áldozat bemutatásának elején, a főcelebráns Schönberger Jenő püspök hálát adott a nővérekért, akik Szatmárnémetiben szolgáltak - Celina Danciu, Ana Iancu, Paulina, Cristina, Maricica, Pelagia Iusco, Ana Milea, Letiţia Pop, Terezia Zima, Ecaterina Bogdan - különösképp pedig akik jelenleg szolgálatot végeznek: Florenţa Roca, Maria Benchea, Cristina Petrişor. "Isten áldását kérjük rájuk és a munkájukra. A Szentlélek segítse őket, hivatásuk tisztességben történő megélésében" - imádkozott eképp Schönberger Jenő püspök.

A szentbeszédében a püspök atya visszatekintett a rend indulására: " Theodore Ratisbonne atya 1843-ban alapította a 'Notre Dame de Sion' kongregációt Párizsban. A Szűzanya védelmező kezeibe ajánlotta a nővéreket, kérve, hogy 'tegyenek tanúságot az Egyházban és a világban arról, hogy Isten hű maradt a zsidó néphez és ígéreteihez feléjük' (Konstitució 2). Irányt is adott a nővérek útjának és lelkiségének: 'Ábrahámhoz hasonlóan járjatok a hit útján, Izsákhoz hasonlóan az önfeláldozásban, Jákobhoz hasonlóan a szolgálatban, Dávidhoz hasonlóan a szorongattások idején és Máriához hasonlóan az alázatban'.

A nővérek hivatása, a választott nép irányában történő megértés elősegítése, a keresztények emlékeztetése arra vonatkozólag, hogy az idők végezetéig kötődnek hozzájuk. Az alapító Theodore atya sokszor ismételte: 'Csak az számít, hogy szüntelenül szeressünk és hálát adjunk. Nem lehet túl nagyon szeretni'. Egyszer a novíciáknak azt mondta: 'Azt akarom, hogy a ti szívetek nagyobb legyen, mint a világ. A szeretet lángjában a szív egyre nagyobb lesz, és ez a láng hozzá hasonló lángokat kell, hogy gyújtson'. Erre hív meg minket is Isten, Szűz Márián keresztül."

A püspök atya továbbá kihangsúlyozta, mindannyian Isten akaratát kell, hogy keressük: "A Szűzanyához hasonlóan, legyünk mindannyian egyre nyitottabbak az Isten akaratának keresésében és megvalósításában. A hit útján járva, máriás odafigyeléssel minden nap, de különösen a halálunk óráján így szóljon az imánk: magasztalja az én lelkem az Urat!"

A szentmise után a nővérek a templomudvaron találkoztak az örömükben osztozó hívekkel, virágot, mosolyt és jókívánságokat fogadtak el tőlük.