Április 18-án vasárnap este az István téri Szent Miklós görög katolikus templom udvarán jártak keresztutat a város katolikus plébániáinak fiataljai.
Virágvasárnap este nyolc órától tartották azt a keresztúti ájtatosságot, amely lezárta az idei nagyböjti ifjúsági imaórák sorát. Az öt nagyböjti vasárnapon egymás templomait látogató fiatalok Virágvasárnap a Szent Miklós görög katolikus templom udvarán felállított stációknál járták végig Krisztus szenvedéstörténetének állomásait. A kellemes tavaszi estén eltöltött imaóra valódi élményt jelentett az udvart betöltő fiataloknak, akik a mély elmélkedések, a közös ima, a felemelő énekek által gondolatban közelebb kerülhettek a szenvedés csodájához.
Az imaórát megnyitó és a keresztutat vezető Ft. Lapka József ifjúsági és ministránslelkész bevezetőjében a mindennapi elcsendesedésre hívott: „Merítsünk erőt annak az embernek a szeretetéből, aki képes volt az utolsó, a legnagyobb áldozatra is értünk. Arra bátorítalak benneteket, hogy merjetek a lelketeknek a mélyéig menni. Nagyböjtben a legfontosabb, hogy egy kicsit elcsendesedj, és azt, amit hallasz, engedd a szívedhez közelebb. Minden szeretetnek a keresztutat kell járnia, amióta a megtestesült Szeretet ezt tanította és Ő maga is a keresztutat járta. A keresztút órái a szeretet vizsgájának az órái."
A templomajtóból indulva vették sorra a stációkat, embernagyságú fakeresztet hordozva, énekelve, az állomásoknál pedig a mindennapi problémák, vívódások kérdéseit feltáró és megválaszoló elmélkedéseket hallgatva, imádkozva. A tizennegyedik stáció után a Szent Miklós templomba vonultak, ahol Ft. Pallai Béla címzetes esperes beszélt a fiataloknak a kereszthordozás vállalásában való kiengesztelődésről. Jézust példaként állítva biztatott a keresztek elfogadására és a Megváltóra való hagyatkozásra. Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy vendégül láthatták a fiatalokat a nagyböjti imaórák lezárásaként. Kivételes alkalom lévén, az ifjúság kérésére bemutatta a templom történetét, majd áldással bocsájtott el mindenkit: ahogy a görög-katolikus egyházban nagyobb ünnepekkor szokás, megszentelt olajjal kente meg a fiatalok homlokát. A miroválással emlékeztette őket a bérmálás szentségére, mondván „Krisztus közöttünk", melyre a válasz: „Van és lesz".
A négy nagyböjti imaóra, a bűnbánati liturgia, végül pedig a keresztút közös végigjárása segítette a fiatalokat idén abban, hogy elmélyüljenek Krisztusélményükben, felfedjék keresztény hivatásukat, igyekezzenek közelebb kerülni társaikhoz és Istenhez a szeretetben. Olyan órák voltak ezek, amelyek minden évben hozzásegítenek a felkészüléshez, a fiatalokat foglalkoztató gondolatokat tárnak fel és segítenek megmaradni a keresztény úton egy olyan világban, amely igen sokszor másfelé hív.