Árpád-házi Szent Erzsébet - egyik legnagyobb magyar szentünk - II. András magyar király és merániai Gertrúd lányaként 1207-ben született. A kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Eisenachba, majd Wartburgba került, vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, a fiatal özvegyet pedig volt férjének öccse, Lajos jegyezte el.

Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

1225-ben, amikor Lajos vazallusként, II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt.

Lajos 1227. szeptember 11-én hunyt el, Erzsébet pedig Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.

Erzsébet 3 nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben.

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Egri, Mezőpetri és a Barajului úti nagybányai római katolikus templom titulusa Árpádházi Szent Erzsébet.

Egriben a búcsúmisét november 21-én vasárnap délután tizenhárom órai kezdettel tartják, az ünnepi szónok Ft. Ulmer Mihály mezőteremi plébános lesz. Az ünnephez kapcsoltan szentelik fel Egriben az új "Szent Erzsébet közösségi termet", melyet Ft. Melega Péter erdődi kerületi esperes, végez majd el a szentmisét követően.