Árpád-házi Szent Erzsébet, egyik legnagyobb magyar szentünk, II. András magyar király és merániai Gertrúd lányaként született, 1207-ben. A kor szokásának megfelelően már négyéves korában eljegyezték, Hermannal, az őrgróf fiával. Eisenachba, majd Wartburgba került. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, a fiatal özvegyet pedig volt férjének öccse, Lajos jegyezte el. Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot, gyakran böjtölt, éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

1225-ben, amikor Lajos vazallusként, II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte, maga pedig mértéktartóan élt. Lajos 1227. szeptember 11-én hunyt el, Erzsébet pedig Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett. Ettől kezdve egyszerű, szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt. Erzsébet három nappal előbb megmondta halálának napját. Sírja mellett számos csodás esemény történt. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben.

Árpád-házi Szent Erzsébet jelképe a rózsa. A legismertebb hozzá fűződő legenda szerint, egy alkalommal ruhájában kenyeret vitt a szegényeknek; férje megállította, hogy megtudja, mit visz benne. Erre ő azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai attribútumává.

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében a mezőpetri, az egri és a nagybányai, fernezelyi római katolikus templomok titulusa Árpád-házi Szent Erzsébet. Egriben az ünnep előtti vasárnapon tartják a búcsút, délután két órától, Ft. Barta Barnabás, a szatmárnémeti székesegyház segédlelkészének szentbeszédével; Fernezelyen szintén 15-én, vasárnap lesz a búcsúmise, de tizenegy órától és Ft. Román János nagybányai esperes ünnepi szónoklatával; míg Mezőpetriben az ünnep napján, 19-én, csütörtökön, tizenegy órától tartják a búcsút, Ft. Bíró Norbert nagymajtényi plébános szentbeszédével.

A mezőpetri oltárkép