Minden évben egybegyűjti a szelestyehutai római katolikus híveket a Szent Lajos búcsú, idén azonban a plébániát megtisztelte jelenlétével a falu görögkatolikus és ortodox papja is, valamint az általuk szolgált közösségek képviselői.

Talán nem véletlenül Szent Lajos ünnepén történt így, hiszen a keresztény értékek nagy őrzője példaadója maradt a közösségteremtésnek, a kommuniónak és a párbeszédnek is. A kétnyelvű szentmise elején a plébániát ellátó nagybányai esperes, Román János üdvözölte a vendégeket, a híveket, s köztük a faluból elszármazottakat, akik évente visszatérnek Szent Lajos ünnepén hálát adni. "Vihar idején a fák a gyökereikre hagyatkoznak, gyökerek nélkül a fa kidől. A mi gyökerünk Krisztusban van, táplálkozzunk folyamatosan belőle, hiszen ha elszárad a gyökérzet, akkor elszárad a lombozat is" - mondta az esperes-plébános.

Szentbeszédében Román János bemutatta IX. Lajos francia király korát, az ima és a béke emberének nevezve őt: "Konfliktushoz, ellenségeskedéshez, viszályhoz, gyűlölethez nem nehéz indokot találni. De békét teremteni, kommunikálni a másikkal, tisztelni őt, meghallgatni és ítélkezés előtt kérdezni - ezekre az ima embere, a Szentlélekkel élő ember képes. A jó párbeszédre az képes, aki kapcsolatban áll a Szentlélekkel. És mit látunk ma? A nagyszülők nem egyeznek az unokákkal, a férj a feleséggel, a szülők a gyerekekkel. Egy nyelvet beszélnek, de mintha a Bábel tornyában lennének, nem értik meg egymást. Tudják miért? Mert eltávolodott a szívük egymástól, és eltávolodott az Istentől is. Szent Lajos, Franciaország királya a párbeszéd, az ima, a Szentlélek embere volt. Egy ilyen ember - aki keresi az Isten jelenlétét - tud jól kommunikálni, mert Isten tanítja őt erre, mert Isten tükrén keresztül látja a világot."

A családias hangulat megmaradt a szentmise utánra is. A kilépő híveket szeretetvendégséggel fogadták, és sokan elidőztek a templom udvarán, a fák árnyékában.