A nagypénteki szertartás Krisztus szenvedését és halálát hozta elénk. A keresztet, amely mindannyiunknak vigaszt jelenthet.
Nagypénteken Urunk kínszenvedésére és halálára emlékeztünk. Ez az év legcsendesebb, legmegrendítőbb liturgiája, és egyben az egyetlen nap szentmise nélkül. Ilyenkor ugyanis némák a harangok, a csengők, nem történik átváltoztatás, a papok pedig a nagycsütörtökön átváltoztatott ostyákból áldoztatnak.
A szatmárnémeti Székesegyházban este hét órától került sor a szertartásra, melyet Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök vezetett. A piros ruhában celebráló püspök, a papok és a ministránsok némán vonultak a szertartás elején az oltárhoz, majd leborultak előtte, mint a Krisztus szenvedéseinek és halálának helyét jelentő Golgota előtt. Az olvasmányokat és a passiót ülve hallgatták meg a hívek, majd Schönberger Jenő tartotta meg szentbeszédét, melyben a kereszt szimbolikáját a megváltással, a vígasszal és az értelemszerűséggel kapcsolta össze.
Mint mondta, hitünk központi eleme a kereszt. Szimbolizálja ugyanakkor megváltásunkat, hiszen a kereszt útján mutatta meg Isten, irántunk való végtelen szeretetét. De Krisztus keresztje hitünk és életünk legvigasztalóbb üzenete is, mert általa tudjuk meg: egyetlen szenvedés sem hiábavaló, ha képesek vagyunk Krisztus szenvedéséhez fűzni azt.
„Nincs élet kereszt nélkül. A kérdés csupán az: hogyan viseljük keresztjeinket? A választ erre a kérdésünkre megtaláljuk, ha lélekben felmegyünk a Kálváriára és megállunk Krisztus keresztje előtt. A Kálvárián három kereszt állt. Megszoktuk, hogy csak a középsőt, Jézus keresztjét vesszük komolyan, a másik kettő, mintha nem is jelentene semmit nekünk, mintha véletlenül kerültek volna oda. De ez nem így van. Ez a három kereszt egymáshoz tartozik mert ezek jelképezik az egész emberiséget Krisztussal, a Világ megváltójával együtt."
Schönberger Jenő püspök a bal és a jobb oldali keresztet életünk két lehetséges végállomásaként jelölte meg. Sorra véve őket, a bal lator keresztjéről elmondta: „a rajta függő lator nem keresi a kapcsolatot a középen lévő kereszttel. Úgy viselkedik, mit Krisztus ellensége. Számára a kereszt értelmetlen. Csak a fizikai leszállás jelentené a menekülést ebből az értelmetlen helyzetből. De nem szállhat le a keresztről. Ez a nem megváltott kereszt, annak ellenére, hogy ilyen közel van Jézus keresztjéhez. Kérdezhetjük magunktól: hány ilyen nem megváltott kereszt van életünkben? Minden olyan szenvedés 'nem megváltott kereszt', amelyet nem vagyunk hajlandók elfogadni Isten kezéből, minden olyan élethelyzet, amelyben lázadunk Isten ellen."
A jobb oldali keresztről elmondta: a rajta függő lator arcvonásai nyugodtak, megbékéltek. Tudatában van annak, hogy megérdemelte a büntetést, elismeri, hogy Jézus ártatlan. Ez a különbség közte és a bal-lator között. A jobb-lator keresi a kapcsolatot Jézussal."
Végül az emberi szenvedések értelmét keresve a püspök kijelentette: „Szenvedésünknek csak úgy tudunk értelmet adni, ha felnézünk a kereszten függő Jézusra. Középen a két lator között áll ez a kereszt. Megrendítő a kép és a belőle fakadó gondolat: ahol szenvedés van, ott van a közelben Krisztus is. (...) Amíg tart a történelem, az emberek végtelen tömege menetel a jobb- és a bal lator keresztje irányába. De az idők végezetével csak egyetlen kereszt marad majd meg, a középső, mint az Ember Fiának győzelmi jele, amely kettéhasítja az eget napkelettől napnyugatig, és bevezeti a benne hívőket az Atya örömébe."
Prédikációja végén Schönberger Jenő kijelentette: „a keresztben értelmet talál a mi szenvedésünk is, abban a tudatban és meggyőződésben, hogy egyetlen szenvedés sem hiábavaló, ha képesek vagyunk azt Krisztus szenvedéséhez csatolni."
A szertartás legfontosabb mozzanatára, a kereszthódolatra a prédikáció után került sor. Ennek során, a Püspök felfedte a még nagycsütörtökön letakart keresztet, a hívek pedig sorban a kereszt elé járultak és megcsókolták azt. Szintén lényeges pont volt, hogy a szentáldozás után a püspök az Oltáriszentséget az úgynevezett „Szentsírhoz" vitte, amely krisztus sírját jelképezi. A Szentsírnál nagyszombaton szentségimádást tartanak.
A nagyszombati vigilia szertartásra, húsvét liturgiájára szombaton este fél kilenckor kerül sor a szatmárnémeti székesegyházban, melyet élőben közvetít a TV1 Szatmárnémeti (TV1 Satu Mare) és az erdélyi Mária Rádió is.
Kapcsolódó hanganyag:
Nm. Ft. Schönberger Jenő nagypénteki szertartáson elhangzott prédikációja (részlet).