A nagyböjti ifjúsági imaórák záróakkordjaként keresztúti ájtatosságot tartottak a szatmárnémeti plébániák programban résztvevő fiataljai virágvasárnap, a Kálvária templom udvarán.
Az este nyolc órától tartott keresztúti ájtatosságon a Szent Család, Szentlélek, Székesegyház és Kis Szent Teréz egyházközségek fiataljai vettek részt. Ők a húsvétra készülődve vasárnapról-vasárnapra látogatták egymás plébániáit és szerveztek imaórákat az esti szentmiséket követően. A nagyböjtben olyan témákat dolgoztak fel, amelyek a hivatás különböző szeleteit érintették, így: „Embernek lenni", „Kereszténynek lenni", „Keresztényként tevékenykedni", és „Apostolnak lenni" , majd a bűnbánati liturgiát hozták közelebb, végezetül pedig a Kálvária templom udvarán járták végig Krisztus szenvedésének stációit.
A keresztút során minden állomásnál imádkoztak; egy-egy rövid, fiatalokhoz szóló, mai nyelvezetben megírt, és aktuális kérdéseket, belső vívódásokat feltáró elmélkedést olvastak fel; majd a végén együtt énekeltek alkalomhoz illő ifjúsági énekeket.
A program zárórészeként a keresztúti ájtatosságot vezető Ft. Simon Attila pusztadaróci plébános szabadon szólt a jelenlevőkhöz. Mint mondta, a keresztre feszített Jézus, a mindenható Isten emberekkel való szolidaritásvállalás-vágyának a megnyilvánulása. „A szolidaritás legszentebb példája ez, annak a szolidaritásnak, ami minket, keresztényeket is kell, hogy jellemezzen." Simon Attila ugyanakkor hozzátette: "Ha meg akarjátok érezni az igazi szeretet mibenlétét, nézzetek fel a keresztre, Jézus Krisztusra, aki vállalta értünk a szenvedést."
Az imaórákon résztvevő fiatalok elégedetten távoztak a Kálvária templom udvarán tartott rendezvényről. Mint kérdésünkre többen is elmondták, az imaórák idén is közelebb hozták őket egymáshoz, az ünnephez, a hithez és Krisztushoz.