Utoljára szólalt meg a csengő csütörtökön a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont tizenkettedikes diákjainak, akik osztályfőnöki órával búcsúztak az iskolapadtól. A ballagási ünnepség lényeges része ezt követően, a Kalazanci Szent József templomban következett. Itt hálaadó szentmisén vettek részt, majd Poszet Anikó igazgató, az osztályfőnökök, és Ft. Seffer Dániel spirituális mondott búcsúbeszédet, de fiatalabb társaik is kifejezték jókívánságaikat a ballagó diákoknak.

Idén hetven diák hagyta el a piarista múlttal rendelkező iskola padjait, ők a három nappali és egy esti képzéses osztályból kerültek ki.

A "kalazancis" diákok ballagása - a fotó forrása: nagykaroly.ro

Vonulnak a Kalazanci Szent József Iskolaközpont végzősei - a fotó forrása: nagykaroly.ro

Pénteken a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont diákjai is elbúcsúztak iskolájuktól. A székesegyházban tizenegy órától kezdődött hálaadó szentmise elején a főcelebráns, Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök Szent Pál apostol szavaira emlékezett, amikor azt mondta: „Az alapozás megtörtént, de az alapra majd más épít. Szent Pál apostol mindenkit figyelmeztet, akik alapoznak és építenek, hogy az alap mindenkor Krisztus kell legyen. Vigyázzon mindenki, hogy mit épít erre az alapra, mert egyszer majd mindannyian el kell majd számoljunk azzal, mit építettünk. A Szentlélek Úristent kérjük, hogy legyen mindig mellettetek, és utatokon vezéreljen. Mi Vele akarunk benneteket elengedni, és ha Ő veletek lesz, biztosak lehettek, hogy utatok nem fog célt téveszteni.

Ft. Egeli Ferenc spirituális

A szentbeszédet mondó Ft. Egeli Ferenc spirituális a harangöntés motívumával élt: „Mikor elkészül a harang, mindenki izgalommal várja, hogy ad-e majd egyáltalán hangot? Ha ad, akkor tiszta lesz-e, messzire fog-e majd hangzani? Volt e értelme a verejtékes és költséges munkának? A harangöntés tudománya sohasem igazodhat ahhoz, hogy sokan lesznek-e, akik hallgatni fogják a hangját és figyelni fognak-e rá. Egyetlen dolog fontos: hogy az elkészült harang valóban harang legyen, tisztán szóljon, pontosan konduljon minden életfordulóra, hogy igazodni lehessen hozzá, még akkor is, ha sokszor süket fülek hallgatják a világban. Kedves ballagók, most mi várjuk izgalommal, hogy megszólaltok-e? Vége a harangöntés, formálás időszakának és most a rendeltetésetek szerint új helyre kerültök. Mi reméljük, hogy a munkánk nem volt hiábavaló, hogy a hangotok tisztán csengő és helyesen szóló harang-hang lesz. (...) Közületek legtöbben értelmiségiek lesznek. Értelmiséginek lenni, pedig azt jelenti, hogy szólni kell! Ráadásul ti keresztény értelmiségiek lesztek és ez azt jelenti, hogy hivatásotok az, hogy mindig közösségben és a közösségért szóljatok a szeretet nyelvén. (...) A harang nem magáról beszél. Éppen az ad létezésének értelmet, hogy nem magáról, hanem másról ad jelet - a leglényegesebbről. Kedves ballagók, a harangöntés ideje lejárt, és most kifejezetten nektek üzeni Jézus az evangéliumból, 'nem nevezlek többé szolgának benneteket'. Majd, hogy egyértelműbbé tegye, hozzáfűzi, 'barátaimnak mondalak titeket'. Jól tudjátok, hogy mi a különbség a szolga és barát között. Szolgát valamilyen kényszer köti az urához, de a barátokat a szívük köti össze. Ezért, kedves ballagók, tegyétek a lelki batyutokba Jézusnak a mai üzenetét, amellyel egész életre szóló barátságot ígér. Ez pedig olyan útravaló üzenet, amely túl van minden aggódáson és félelmen, ami tisztán, és helyesen szóló haranggá tud tenni benneteket, és ami győztessé tesz az életben. Hiszen Jézus az Atyával és Szentlélekkel együtt a ti Istenetek lesz, ti pedig az ő fiai lesztek egész életetekben."

Előtérben a Hám János Iskolaközpont ballagó diákjai

A szentmise végén, az áldás előtt a Püspök atya kiemelte, mindig szeretettel fognak gondolni az elballagott diákokra, ez a szeretet pedig visszavárja őket, mint minden nap egy fokkal értékesebb embereket. „De ne felejtsétek el, hogy a ti értéketek az, hogy Isten gyermekei vagytok. Éljetek is mindig Isten gyermekeiként, és bárhol is legyetek az életben, mi büszkék leszünk rátok!"

Ádámkó István igazgató a hálaadó szentmisét követő évzáró ünnepségen, a diákok búcsúzása után szólt a ballagókhoz. Ebben, a felnőtté válás izgalmát és kihívásait ragadta meg: „Ti vagytok az iskola gyöngyszemei! -nyolc esztendővel ezelőtt ezzel a mondattal köszöntöttünk benneteket, amikor átléptetek választott iskolátok kapuján. Négy, illetve nyolc év... Ugyanazok a falak, ugyanazok az arcok, ugyanott, ugyanúgy, vagy kicsit másként de mégis együtt. Az Alma Mater védő karjai közül lassan kicsúsztok, bele egy ismeretlen, sokszor nagybetűsként emlegetett életbe. Minden, ami eddig volt és történt most átminősül, átlényegül valami még felfoghatatlan, ismeretlen új felé kanyarodik. Az eddig megélt percek - borúsak, vagy derűsek - mindig megszépülnek, egy olyan dimenzióba repítenek, ahol minden átértékelődik majd. Felnőtté lettél, felnőtté váltál, bár néha még te sem hiszed el. (...) A nagy kérdés pedig nem az, hogy mit hoz a holnap, hanem, hogy mit hoz a tegnap. A tegnap eredményeire, gyümölcseire érdemes és kell építkezni. Mert múlt nélkül nincs jelen, és jövő sem. Használjatok majd fel minden felhasználható jót, értéket, amit kaptatok.

Beszéde végén Ádámkó István megköszönte a szülőknek a bizalmat, a tanároknak az értékes munkát, a diákokat pedig Teréz Anya szavaival buzdította a jóra. Az ünnepség további részében Ilyés Gyula polgármester, Kónya László főtanfelügyelő helyettes szólt a diákokhoz, majd sor került az oklevelek és díjak átadására.

Ádámkó István igazgató

A diplomák átadása

Az évfolyamelső

Még egyszer együtt