Freising városka, ahol XVI Benedek pápa is tanult majd szolgált fiatal papként, sajátos bajoros hangulatával és alaposságával úgy adott útravalót a résztvevőknek, és témát a Világnak, hogy már nem lehet megkerülni, elhallgatni a Szentatya újévi üzetetét, miszerint, "Ha békét akarsz, óvd a Teremtést".

A nyomatékosítás kedvéért, a freisingi konferencia védnöke és egyik előadója Peter Kodwo Appiah Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke volt, ugyanis a béke és a Teremtés megörzése alapvetően az igazságosság kérdése. A környezeti válság , akár a gazdasági is, és még sorolhatnánk, alapvetően erkölcsi válság. Ez ugyan többször elhangzott a konferencián, de a végére Felix Finkbeiner, 12 éves gyerek nemes egyszerüséggel azt mondta a pulpitusról: „Stop talking, start planting" , vagyis elég a sok beszédből, ültessen mindenki egymillió fát, és akkor rendben lesz minden. ...Mert hogy ő már ültetett, viszont nemzedéke esélyeit a szép, élhető jövőre mi kellene biztosítsuk, például hasonló módon, de nem kevésbé összefogással, egyetértéssel...

Nos, beszéltünk arról, hogy a Teremtés megörzése nem csak környezet-, és természetvédelmi intézkedéseket jelent, hanem azt is, ami Istenélményként megadatik, ha fel tudjuk fogni életünk során, és amit nyílván keresni kell szaporán. Ez irányú teológiai eszmefuttatásokban sem volt hiány, és a konferencia résztvevői szerint is látni kell, hogy a szakmai, politikai intézkedések szükségességében sincs egyetértés - lásd a múlt év decemberi, koppenhágai ENSZ klímakonferencia baljós kimenetelét, ahol ugyan egyetértettek a nemzetek abban, hogy baj van, éghajlati és környezeti katasztrófa fenyeget a világgazdaság mértéktelen széndioxid kibocsájtása miatt, de nem fogalmaztak meg rövid távú célokat, pedig ezek kulcsfontosságúak lennének. Sőt mi több, még az 1990-es szinthez viszonyított 25-40 százalékos kibocsátáscsökkentést sem vállalta a gazdaságilag fejlett országok közül egy sem. Tény: olajlobbisták dolgoznak a klímakonferenciák kudarcáért.

...És beszéltünk arról, hogy ilyen helyzetben, és az adott körülmények szorításában, mit tehetnek a keresztény egyházak, hogy társadalmi küldetésüket, mindenkori felelősségüket a Teremtett világ iránt, méltóan betölthessék. Nyílván, a feladathoz méltó emberekre van szükség, akik nem csak szakmailag, hanem életszemléletük keresztényi talaján, életvitelük hitelességével mutatnak jó példát és keresik a megoldásokat. Mint Félix is, aki 12 évesen már elültetett egymillió fát. Ugye milyen szép családi, közösségi háttere lehet, ha ezt meg tudta tenni? Az emberek erre kell törekedjenek. Ehhez nem kell mesze menni, csak jó kereszténynek kell lenni, hisz az intézményi kereteket is biztosítja az egyház.

A konferencia második napján szó volt arról is, hogy ki mit tesz kis házatáján: például a Néra völgyi ortodox kolostor szerzetesei szerves együttélésben a természettel, gyógynövényeket gyűjtenek, hogy majd a készítményeket értékesíthessék, és ezért úgy vigyáznak rá, mintha ettől függne az életük. Én egy poszteren előadtam, hogy miként találkozik a hivatali vizminőségvédelmi hívatásom az önkéntes munkámmal két civil szervezetnél és egyháztanácsosi minőségemben. Rengeteg jó példa van.

A jövő évi, tizenötödik Renovabis konferencia, az ökológiai katasztrófák egyik, nagyon is napirenden levő hatásáról értekezik majd, mégpedig a migrációról.

Komsa József

Szatmári Székesegyház Plébánia