Ifjúságpasztoráció a Szatmári Egyházmegyében

1.    Helyzetkép
II János Pál a következőket írja a fiatalokról: „Bennetek van a remény, mert tiétek a jövő, ahogyan ti a jövőé vagytok. Hiszen a remény mindig a jövőre vonatkozik, az "eljövendő javak várása". … ilyen értelemben tiétek a jövő, ahogyan valamikor a most már felnőtt generációé volt, de az számukra már jelenné vált. Ezért a jelenért, minden formájában, a mostani felnőttek a felelősek. Tiétek az a felelősség lesz, amely majd veletek együtt fog jelenné válni, de most még csak jövő.”
Ezek a szavak, gondolatok jól kifejezik azt, miért is különösen fontos a gyerekekkel, a fiatalokkal való foglalkozás. Szerencsére egyházmegyénkben már hosszú idő óta tudatában vannak/voltak ennek a feladatnak, és tudták, hogy a gyermekek, fiatalok még alakulnak. Alakul identitásuk, világnézetük, értékrendjük. Annak érdekében, hogy ezeket jó irányba sikerüljön elmozdítani különösen fontos, hogy figyelembe vegyük az ifjúsági munka aktualitását és feladatait a keresztény életszemlélet aspektusainak kontextusában. Mivel az ember Istennel, felebarátjával és a teremtett világgal való kapcsolatában találja meg saját identitását, az ifjúsági munkában a következő tevékenységi irányvonalakat határozhatjuk meg:
•    Emberi voltunk legalapvetőbb jele, a kapcsolatokra való képességünk. Egy felnőtt ember képes kapcsolatot teremteni, kapcsolatban élni. Éppen ezért az ifjúsági munkának támogatnia, fejlesztenie kell a gyermek/fiatal azon képességét, hogy közvetlen környezetével megfelelő kapcsolatot tudjon létesíteni: család, osztályközösség, ifjúsági csoport, társadalom. A helyes kommunikáció képességének kialakítása ehhez elengedhetetlenül szükséges.
•    Az életet hordozó kapcsolatok begyakorlása segít az Én-né válásban, mely identitáskeresésben és ennek megtalálásában. A Te és a Mi vonatkozásában megtanulja a gyermek/fiatal az Én megtapasztalását. Így lépésről lépésre eléri a megfelelő társadalmi érettséget. Felfedezi önmagát, mint az együtt és a másokért való tenni akarás alanyát. Megtanulhatja kibontakoztatni és kifejezni az Istennel való kapcsolatát is. Nagyon fontosak ebben a folyamatban azok a személyek, példaképek, akikkel a fiatalok identifikálódhatnak, akik felé fordulhatnak. Ezen kísérők felelőssége és fontossága a szülői háztól való eltávolodással egyenlő arányban nő. Az ifjúsági munkának segítenie kell a megfelelő példaképek megtalálását.
•    Ahogy az ember kapcsolataiban önmagára talál, meg kell tanulja a saját szabadságáért való felelősségvállalás szolidaritását. Fiatalkorban arról van szó, hogy ezt a felelősséget Istennel, embertársakkal/felebarátokkal, közösséggel és a teremtett világgal szemben lépésről-lépésre és az egyre erősödő kötődésekben begyakorolja. Ennek a felelősségvállalásnak a megtestesítő szerve a lelkiismeret. Következésképpen a lelkiismeret fejlesztése az ifjúsági munka egyik alapvető feladata. A lelkiismeret nevelése megkívánja az értékekhez való odafordulást, melyek alapjában véve adottak, és melyekkel kapcsolatban szükséges az egyén szabad elköteleződése. Fontos megmutatni, hogy a normák, a törvények ezen értékeket védik, és így egyben az embert magát is.
•    Az ember számára alapvető Isten-kapcsolatnak gyermekkortól növekednie, erősödnie kell. A fiatalság lázadásokkal teli időszakában a fiatalok találkoznak az istenkép új irányaival, a vallásosság más értelmezésével. Ezek gyakran mély hitkrízisekhez vezetnek. A fiataloknak ilyen helyzetekben szükségük van tájékozódási segítségre, és megfelelő helyekre, alkalmakra, ahol az ilyen hitkrízisekből tanulhatnak, hogy ne vesszenek el ezekben, hanem ezek által belenőjenek az Egyház hitéletébe. Ehhez szükség van olyan felnőtt keresztényekre, akik útjelzővé lehetnek (a fiatal önként kell döntsön arról, hogy ezt elfogadja) és nyitottak arra, hogy megosszák a saját hit- és élettapasztalatukat. Így a fiatalok lépésről lépésre belenőhetnek a hitben való közösségbe, és megtanulhatják Isten népének tagjaként, a hit útjának együtt és egymásért való felelősségteljes formálását.
•    Az ifjúkor egyik fontos a feladata az érett férfivá illetve nővé fejlődés. A fiatalok meg kell tanulják szexualitásukat partneri kapcsolatukba integrálni. Rá kell vezetni őket az egészséges párkapcsolat értelmére, mely a nemiség isteni értelmezésére alapszik, és a szentségi házasság értelmére, mely jelképe annak a szeretetnek és hűségnek, mely Krisztust az Egyházhoz kapcsolja. Ugyanígy fel kell ismerjék ezt a szeretetet az Istennek szentelt életformákban, hogy nyitottak maradhassanak egy ilyen irányú hivatás felé is.
•    A lépésről lépésre megtanult és megélt felelősség növeli azt a képességet, hogy a világot alakítani tudják. A fiatalok csak a felelős cselekvésben tudják saját identitásukat felismerni. A világ alakításában való közös a részesedést és odaadást/továbbadást, a szolidaritás és a szubszidiaritás elsajátítása révén gyakorolni kell. Ide tartozik még az értelmes emberi munkába való bevezetés, valamint az egyéni képesség, tehetség, ezáltal a hivatás felfedezésében nyújtott segítség.
•    A világ és az Egyház alakításának felelős szabadsága megnyitja a jövő és a remény perspektíváit. A fiatalokat arra kell ösztönözni, hogy értelmesen tervezzék meg életüket, felelőséggel mondjanak igent az életre, és ezáltal a teremtett világ megőrzésére. Éppen a tehetetlenség és a csődöt mondás megtapasztalásában fedezhetik fel az újrakezdés lehetőségét. Így találkozhatnak Jézussal, aki hitünk elöljárója, és ugyanakkor vár ránk, elénk jön. Éppen akkor ígér nekünk reményt és jövőt, amikor minden emberi lehetőség gyengének bizonyul.

Az egyházmegyei zsinat 65. javaslata, mely szerint „a fiatalok számára fontos és egész életüket átfogó programokat (kell) szervezni”. Valóban fontos figyelembe venni az ifjúság minden rétegének igényeit és elvárásait és tudatosítani, hogy a fiataloknak szükségük van arra, hogy rendszeresen foglalkozzanak velük, még akkor is, ha sokszor nem motiváló és nem hálás feladat 5-6 fiatallal dolgozni, hisz a fiatalok mindig igényesek és kritikusak. Rengeteg kötelezett foglalatosságuk mellett csak akkor vesznek részt önkéntesen valamilyen tevékenységen, ha ez leköti, érdekli őket. A fiataloknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szabad idejüket értékes módon el tudják tölteni. Ezért is fontos az, hogy ahogy a 68. javaslat írja: "Minden plébánián biztosítsanak egy helyiséget, ahol a fiatalok rendszeresen találkozhatnak, és közös programokat szervezhetnek.” Fontos, hogy a fiatalok tudják, hogy a „plébániák "ifjúsági lelkésze" elsősorban a helyi plébános.”  Fontos, hogy minden fiatalnak legyen lehetősége a saját plébániáján megélni a krisztusi szeretetközösséget. Ennek elérése érdekében nagyon fontos az egyházmegyei zsinat 74. javaslata: „Minden plébánián legyen ifjúsági csoport és számukra legalább heti egy hittan óra.” Ez lehet a kiindulópont, amely segít a fiatalokat aktívan bevonni a plébániák életébe. 

2.    Kihívásaink
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye egy viszonylag kis egyházmegye. Ennek ellenére nagyon színes valóság tárul szemünk elé, ha megvizsgáljuk, hogy milyen a fiatalok helyzete az egyházmegyében. Bár földrajzi szempontból nincsenek nagy távolságok, óriási különbségeket fedezhetünk fel pl. a nagykárolyi vagy a szigeti esperességek egy-egy plébániáit vizsgálva. Egyes falvakban csak a lakosság 5-10 %-a katolikus, máshol 80-85 %. A lakosság életkor szerinti összetétele is színes képet tár elénk. Egyes kisebb falvakból a fiatalok nagy része elköltözik, mert nincs a közelben munkalehetőség, így nagyon kevés gyermek és fiatal van.

Ha a katolikus fiatalok anyanyelvét vizsgáljuk, ugyancsak különbségekkel találjuk magunkat szemben. A fiatalok többsége magyar anyanyelvű, vannak viszont olyan plébániák, ahol csak román anyanyelvű fiatalok vannak. Különleges kihívást jelentenek azok a nagyrészt városi plébániák, ahol magyar és román anyanyelvű fiatalok is vannak. Itt gyakran igény a kétnyelvű programok szervezése és eleget kell tenni annak a kihívásnak is, hogy mindenkivel foglalkozzunk nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, és segítsünk a fiataloknak abban, hogy megőrizhessék saját nemzetiségüket és tudják elfogadni, értékelni a másik nemzetiség tagjait is.

A fiatalok szociális helyzete is sokszínű palettát tár elénk. A rendezett, jó családi, anyagi háttérrel rendelkező fiataloktól a csonkacsaládokban vagy nagy szegénységben élő fiatalokig mindenféle sorsot, helyzetet találunk. Az ifjúság nagy része még tanul, a középiskolát szinte minden fiatal elvégzi.

A fiatalok vallásosságát vizsgálva is tág a paletta: több helyen jelen van a tradicionális vallásosság, másrészről viszont egyre több helyen hanyagolják el a vallásosságot, de a szekták egyre nagyobb térfoglalását nem hagyhatjuk figyelmen kívül, melyek épp azért is terjedhetnek, mert a fiatalok alapvetően nyitottak a vallásosságra. Gyakran gondot jelent azonban az Egyházhoz való viszonyulásuk. A XXI század fiataljai nehezen tudják elviselni azt, hogy az Egyház mondja meg nekik, mit tehetnek és mit nem. Szeretik maguk eldönteni, mi az, amit megengednek maguknak.
Fontos tudatosítani, hogy a mai kor fiataljai már nem érhetőek el ugyanazokkal a módszerekkel, amelyekkel el lehetett érni a fiatalokat ezelőtt 5-10 évvel. A világ felgyorsult. Régebb megvoltak a jól elhatárolható lépcsők: gyerek, fiatal, felnőtt. Ma már inkább mozgólépcső gyorsasággal történik a személyi érés, és szinte a halálig tart a személyiség alakulása. Ezért is nagyon fontos az, hogy minden egyes plébánián felmérjük, hogy annak a plébániának a fiataljai hol állnak, milyen a helyzetük és ennek a helyzetnek megfelelően kínáljunk fel nekik programokat, alternatívákat, amelyek segítségével tovább léphetnek. Tudatosítani kell, hogy egyre nagyobb a "konkurencia”, nem tudunk minden egyes fiatalt elérni. A fiataloknak egyre több programot kínálnak fel. Sajnos több olyan program is van, amelyek alkalmával veszélyeknek vannak kitéve. Egyes programok lehetőséget adnak a fiataloknak, hogy megismerjék a különböző drogokat és rászokjanak ezekre. De sajnos nem ez az egyetlen veszély. Éppilyen komolyan kell venni azt is, hogy több olyan program is van, amelyik eltávolítja a fiatalokat Istentől, megingatja amúgy is törékeny hitüket. Természetesen vannak jó programok is. Fontos megtanítani a fiataloknak, gyerekeknek azt is, hogy mi alapján dönthetik el azt, hogy mire áldozzák drága idejüket: olyasmire, ami segíti, fejleszti is őket szórakozás közben. Teret kell adni a fiatalok igényeinek: pl. liturgiát, zenét, teret úgy berendezni, hogy otthon érezzék magukat.

Különösen nagy kihívás a vallási tartalmak, teológiai, erkölcsi kérdések/irányelvek „lefordítása” a fiatalok nyelvére. A fiatalok nem valamit meghallgatni akarnak: akkor tanulnak, ha lehetőségük, terük van valamit átélni, rájuk kell bízni feladatokat, lehetőséget kell biztosítani nekik, hogy tapasztalatokat szerezzenek. Fontos, hogy a fiatalok ne csak a tiltásokkal szembesüljenek, hanem az értéket is fel tudják ismerni, amelyeket ezek a tiltások védenek. Különös fontossággal bír napjaink nagy problémáinak fiatalokkal való megtárgyalása: függőség, drog, aids, környezetvédelem. Nagyon kell viszont vigyázni arra, hogy a fiataloknak fontos a hitelesség és a következetesség.
A rendelkezésre álló felmérések alapján elmondható, hogy az egyházmegye szinte minden plébániáján van plébániai hitoktatás az I-IV osztályos gyerekeknek, az V-VIII osztályosok számára a plébániák kb. 90%-a tart plébániai hitoktatást, a IX-XII osztályosok számára viszont már csak a plébániák kb. 50 %-a. Gondot jelent, hogy a fiatalok közömbösek. Nehéz őket elérni, motiválni. Különösen igaz ez a IX-XII osztályos fiatalokra, akik gyakran kibérmálkoztak az egyházból.
Sajnos a gyerekek nagy része nem jár plébániai hittanra, szentmisére és nagyon nehéz őket erre motiválni, illetve ezt számon kérni tőlük. Sokszor sajnos ahelyett, hogy a plébániára vezetnénk a gyerekeket/fiatalokat, inkább eltávolítjuk őket.

A hitoktatás terén komoly gondot jelent, hogy a plébániai és az iskolai hittanórák nincsenek összehangolva. Nagyon sok helyen ugyanazt a könyvet veszik át a gyerekek kétszer és ez nagyon unalmas. Az elképzelés, hogy az iskolában az elméletet tanulják a gyerekek, a plébánián pedig gyakorlati dolgok legyenek szép, de sajnos nem könnyű kivitelezni. Szükség lenne a plébániai hittanórákhoz is egy „munkaterv”-re, amely segíthetne a plébánián hitoktatóknak a gyerekek keresztény életre való felkészítésében. Metodológiailag sokat segíthetne, ha a plébánián megfelelő filmek, különböző fiatalokat érdeklő témákról való részletes beszélgetések, közös játékok erősítenék a krisztusi szeretetközösséget a fiatalok között. Sokat segíthetnek a modern kor vívmányai. Vannak pl. tematikus PPT bemutatók, amelyek gondolatindítónak nagyon jól megfelelnének. Gond itt, hogy ezek szövegét magyarra és románra is le kellene fordítani, hisz  komoly gondnak számít a nyelv is. Van ahol román nyelven kell hitoktatni. Máshol a román osztályok esetén a hitoktató kell összeszedje a gyerekeket az iskolában. Így sajnos előfordulhat az is, hogy vannak olyan fiatalok, akik egyáltalán nem vesznek részt hittanórán, és az ő esetükben szükség lenne arra, hogy ők a plébánián tárgyi tudást is kapjanak.

3.    Célok
A fentebb megnevezett irányelvek alapján/segítségével a fiatalokat Istenhez vezetni.
•    keresztény ifjúság nevelése, alakítása, felkészítése egy felelősségteljes elkötelezett keresztény életre
•    jó keresztényeket nevelni, olyan embereket, akik két lábbal a földön állva imádják Istent
•    a fiatalok megtartása az egyházban, közösségélmény fontosságának tudatosítása a fiatalok életében
•    az ifjúsági, gyermek és ministráns csoportok plébániai szinten történő kísérése, segítése
•    ifjúsági munkatársak képzése
•    egyházmegyei szintű programokban összekapcsolni az egyházmegyében működő ifjúsági/gyermek és ministráns csoportokat

4.    Erőforrásaink
Plébániai szinten: Ministránscsoportok vezetői/felelősei, ifjúsági csoportvezetők, hitoktatók, tanítók, akik önkéntesként foglalkoznak a plébániai csoportokkal.
Egyházmegyei szinten: Ifjúsági Iroda, Gyermek és ifjúsági munkacsoport, Metodisták, Katekétika munkacsoport
Anyagiak:  pályázat
Egyéb erőforrások: DVD, idegen nyelvű anyagok, PPT bemutatók

5.    Konkrét tevékenységek
Plébániai közösségi programok
-    nevelés és felvilágosítás
-    gyermek / ministráns / ifi csoport
-    lelki nap, imaóra fiataloknak, gyerekeknek
-    ifi misék, énekek, kórus
-    hittanórák gyerekeknek, fiataloknak
-    zarándoklat lelki töltettel
-    szabadidős foglalkozások- közösségépítő programok kirándulás, biciklitúra, sportjátékok, sporttevékenységek
-    tematikus programok, egységek a közösség igénye alapján, azok kérésére: önismeret, kommunikáció, szerelem, párkapcsolat, konfliktuskezelés, pályaválasztás, prevenció, környezetvédelem, tematikus évnek megfelelően (biblianap, …), közösségépítés, játéknap
Esperességi szintű programok
-    lelki nap
-    játéknap
-    hittanosok találkozója, játékos versenye
-    focibajnokság
-    regionális találkozók, tapasztalatcserék
Egyházmegyei programok
-    egyházmegyei találkozók
-    csoportvezetők képzése
-    lelki programok: imaórák, lelki napok
-    tapasztalatcsere
-    táborok
-    focibajnokság
-    hittan tantárgyverseny
-    zarándoklat a tantárgyverseny nyerteseivel