A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye Világiak Irodája szervezésében három elmélkedő programra is sor került május hónap során. Mindhárom rendezvény az istenélményt volt hivatott erősíteni, a szentignáci lelkigyakorlatokra jellemző szemlélődő módszerekkel.

A teljes - testi és lelki - jelenlét, a tudatos érzékelésre való törekvés új lehetőségét adta az utcán végzett lelkigyakorlatos szemlélődés, melyre május 12-én szombaton került sor Veronika Jodlbauer, a müncheni Keresztény Élet Közössége tagjának vezetésével. A Nagybányáról, Nagykárolyból, Béltekről és Kálmándról érkezett résztvevők a Székesegyház plébánián találkoztak, ahol rövid bevezető és impulzus után három órás egyéni sétára indultak. A helyekre, arcokra, hangulatokra igyekeztek figyelni, érzéseikre, melyeket ezek az ingerek kiváltottak, illetve keresték a helyzeteket, amelyek megszólították őket. A hétköznapok során ugyanis hajlamosak vagyunk elmenni a részletek mellett, nem nyitjuk meg szemünket, fülünket, lényünket Isten alkotásai, működése felé. Az utcán végzett szemlélődés viszont ezt tette élővé - ahogy a résztvevők meg is vallották, egészen más figyelemmel járták útjukat, mint ennek előtte.

Új perspektívákat nyitott a május 20-i, közösen végzett, kálmándi zarándoklat is, amely az útnak indulás élményét, a belső és külső utazás folyamatát, az Istenhez közeledés lehetőségeit nyújtotta.  Mária és Erzsébet találkozásának történetén gondolkodtak, keresve, hogyan lehetnek ők is jelek egymás számára az üdvösség felé vezető úton. A hit erősítésében ugyanis nem vagyunk magunkra hagyva, tanúk vesznek minket körül, akiket észre kell vennünk, ugyanúgy, ahogy nekünk is tanúságot kell tennünk életünkkel mások számára. A közösségi teremtől a kálmándi szőlősig, majd vissza megtett zarándokút során ezek mellett egy-egy állomáson kérdéseket is kaptak, amelyek tovább segítették megszólítottságukat, istenkapcsolatuk személyességét.

A kapcsolatok alapja pedig az egymás felé fordulás, a meghallgatás és a kommunikáció. Mindehhez szándékra van szükség, és figyelemre. Ezt emelte ki a május 21-i lelki délután, melyet a Székesegyház plébánián szerveztek. Ugyancsak Mária és Erzsébet találkozásának történetétől indultak, de azt kiscsoportos megosztásokkal dolgozták fel, majd imamódokkal ismerkedtek, hogy minél jobban ki tudjanak teljesedni az Istennel való közösségükben, a vele folytatott „párbeszédben".

A májusi programok során a Irene Luster-Haggeney nővér és Kujbus Márta világiak irodája referens az egyházmegyei közösségeket kísérték tovább a hétköznapok lelkigyakorlata végzésének mély és meghitt szellemében. Májusi ittartózkodása alkalmával ugyanakkor Irene nővér meglátogatott egy nagyböjt után indult nagykárolyi csoportot is, hogy tanácsaival segítse őket a szentignáci elmélkedések végzésében.

A május 12-i program fotója

A kálmándi zarándoklat képei

A lelki délután alkalmával készült csoportkép