A húsvétot követő első vasárnap Isteni irgalmasság vasárnapja, melyet Faustyna lengyel szerzetesnővér hagyományozott ránk, Jézus Krisztus kérése alapján. Jézus első alkalommal 1931-ben, Plockban beszélt Fausztina nővérnek arról a kívánságáról, hogy ünnepet szenteljenek az Isten irgalmasságának: ,,Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!'' (Napló 49)

Az Isteni irgalmasság ünnepe tehát magától Jézustól ered, amikor így szól: „Kívánom, hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, főleg a szegény bűnösök részére. (...) Ezen a napon nyitva állnak Isten zsilipjei, melyeken keresztül a kegyelmek folynak." (Napló 699)

Az ünnepet 1938-ban hirdette meg a szerzetesnővér, II. János Pál Pápa pedig 2000-ben rendelte el az Egyház számára. Azóta a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében is mindig a húsvét utáni vasárnapon ünnepeljük az Isteni irgalmasságot.

A Szatmári Egyházmegyében a szatmárhegyi templom titulusa Isteni irgalmasság, búcsújára vasárnap 11 órától kerül sor, a szentbeszédet Ft. Márton Áron címzetes esperes mondja majd.

Isteni irgalmasság ünnepén ugyanakkor az egyházmegye templomaiban szentségimádást tartanak - délután három órától. Az Irgalmasság rendkívüli szentévében, ez különleges alkalom lehet a szentségi Jézussal való találkozásra.

a szatmárhegyi templomban készült 2010-es felvétel