A Virágvasárnapot megelőző három napon - csütörtökön, pénteken és szombaton - nagyböjti lelkigyakorlatot tartanak a Szent Család templomban.
A lelkigyakorlat találkozásaira esténként hét órai kezdettel kerül sor, amikor a szentmise keretében Ft. Román János atya mond majd alkalomhoz illő prédikációt. A pénteki szentmisén ugyanakkor a betegek kenetének közös kiszolgáltatására is sor kerül, azon idős és beteg hívek részére, akik a szentmisén elvégzik szentgyónásukat és áldozáshoz is járulnak.
Nemrég - március 26-án - lelkinapot is tartottak a Szent Család plébánián, akkor az ifjúságot szólították meg. A továbbiakban Csomai Bernadett beszámolóját olvashatják:
„Kenyér csak együtt lehetünk, egyedül morzsa vagyunk" - ezzel a gondolattal került sor a fiatalok számára lelkinapra március 26-án plébániánkon Ft. Papellás István plébános, Ft. Hájtájer István segédlelkész, Molnár Gabriella egyházmegyei tanfelügyelő helyettes és Csiszár Lóránt ifjúsági referens szervezésében. Ennek fő témája a megbocsátás, egymás elfogadása és az összetartás volt.
A lelkinap délelőtt 9 órától kezdődött amikor a plébános úr hangolt minket a megbocsátásra egy rövid történettel. Ezt követően, a Csiszár Lóránt által vezetett játék következett, melynek a lényege az volt, hogy egy papírból kivágott figura egyik oldalára írjuk fel válaszainkat a következő kérdésekre: Ki vagyok? Honnan jöttem? Mit csinálok? Mit szeretek csinálni? Mi a hobby-m? Szívügyemnek tartom... Ugyanúgy a jövővel kapcsolódó kérdésekre, mint: Hol szeretnék tovább tanulni? Miként látom magam 5/10 év múlva? Hogyan képzelem el a plébániával való kapcsolatomat 10 év múlva? Mielőtt a másik oldalra tértünk volna át, ezeket megbeszéltük egymás közt. Mindenki annyit mondott el magáról amennyit akart. A bábú másik oldalát egy kedvenc, közömbös, illetve nem tetsző színnel kellet kifestenünk, aztán felragasztani őket egy fóliára.
A szünet után Molnár Gabriella felolvasott egy történetet, amit csukott szemmel kellet végig hallgatni és közben egy utazást/kirándulást elképzelni: így egy veszélyes csónakázást, egy sötét ösvényt. Mindezek után persze ezt az élményt is kiértékeltük.
A nap egyik legfontosabb pontjaként a szabadfoglalkozáson résztvevő gyerekekkel és tanítónőkel együtt szentségimádáson vettünk részt. Folytatásként a hittanteremben kiértékeltük a lelkinapot, ami - mint kiderült - sokak lelki feltöltődésére szolgált. Megértettük, hogy ha konfliktusok is keletkeznének ezután köztünk, azokat nyíltan meg kell beszélnünk, hogy ne váljon feszülté közöttünk a hangulat, megbántásokat, széthúzást okozva.
Csomai Bernadett