Maximilian Kolbe szegény szülők gyermekeként született 1894-ben. 1907-ben lépett a minorita rendbe. Hat rendtársával megalapította a Militia Immaculatae (A Szeplőtelen Szűz Katonái) társulatot. 1914. október 1-jén ünnepélyes szerzetesi fogadalmat tett. 1918. április 28-án, Rómában pappá szentelik. Tüdőbetegségéből felgyógyulva elindította a Rycerz Niepokalanej (A Szeplőtelen Szűz Lovagja) című folyóiratot. Emellett napilapot is irányított, valamint katolikus rádióállomást alapított. 1939-ben a Gestapo letartóztatta, 4 hónapig volt börtönben. Amatőr rádiósként a németeket elítélő üzeneteket sugárzott. Zsidó menekülteket is bújtatott. 1941. február 17-én Varsóban újra börtönbe került, majd május 20-án a nácik az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. Augusztus 1-jén a tábor 14-es barakkjából megszökött rab miatt bosszúból megtizedelték a foglyokat. Ennek során Franz Gajowniczek, egy többgyermekes családapa helyett önként vállalta a halált. A tizedeléssel kiválogatott foglyokat egy félig földbe ásott halálbunkerbe zárták össze, hogy lassú éhhalál végezzen velük. A bunkerből mindvégig hallatszott az imádság és az ének, amit Kolbe atya vezetett a halálraítéltek között. Két hét után már csak ő volt életben (böjthöz szokott szervezete bírta az éhezést), Nagyboldogasszony vigíliáján egy injekcióval oltották ki életét.

1971. október 17-én VI. Pál pápa boldoggá, majd 1982. október 10-én II. János Pál pápa szentté avatta. Liturgikus ünnepe a katolikus egyházban augusztus 14-re esik. A keresztény sajtó és újságírók védőszentje, emellett a családok, rabok, az internet és a rádióamatőröké is. Mértéktelenség (torkosság, iszákosság) elleni harcban kérik oltalmát.

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Szárazberek római katolikus templomának a titulusa Szent Maximilian Kolbe. Búcsújára az ünnep napján kerül sor, délután egy órától Molnár Eduárd diakónus szentbeszédével tartanak szentmisét.

Egy napra rá, 15-én hétfőn Nagyboldogasszony ünnepe lesz. A magyarság ősi ünnepe, amikor Jézus szülőanyjának mennybemeneteléről emlékezünk meg. A Katolikus Egyház számára kiemelt jelentőségű

ünnep, mely az ősegyházig nyúlik vissza, és mely szerint Krisztus anyja, Mária, halálával osztozott Szent Fia dicsőséges feltámadásában, testben és lélekben egyaránt a Mennyországba jutott, mert holttestét angyalok kara emelte a mennyekbe. A népszokásban az ünnep előestéjén (vigíliáján) az emberek virrasztással várták a hajnalt, és Nagyboldogasszonyhoz így imádkoztak: "Nyújts kezet Mária / nyiss kaput angyal, / hogy mehessünk a kerek ég alatt, / lobogó csillag felett az örök életre!"

A Szatmári Egyházmegyében a túrterebesi, erdődi, nagymajtényi, felsőbányai, szamosdarai és hosszúmezői templomok lettek Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelve. Túrterebesen Nm. Ft. Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia külföldi magyarok lelkipásztori gondozásáért felelős püspöke celebrálja 11 órától a búcsúmisét. Pappá szentelésének negyvenedik évfordulója alkalmából tér vissza szülőfalujába hálát adni a Jóistennek az eltelt időért. A szentmise keretében megáldják ugyanakkor a Hosu Sebastian által Scheffler Jánosról, Bogdánffy Szilárdról és Romsa Tódorról készített kompozicionális portrét.

Erdődön szintén tizenegy órától Ft. Vass Lóránd újmisés mutatja be paptestvéreivel a legszentebb áldozatot, Szamosdarán Ft. Szmutku Róbert, a nagybányai Krisztus Király egyházközösség plébánosa mond szentbeszédet a tizenegy órától kezdődő szentmisén, Felsőbányán pedig Ft. Bíró Norbert volt láposbányai, augusztus végétől Nagymajtényba áthelyezett plébános mutatja be ugyancsak tizenegy órától a búcsúmisét.

A 2010-es túrterebesi Nagybolodogasszony búcsú képei