A vasárnapi szentmise után sokan átjöttek a Székesegyházból, de a város más részeiről, és távolabbról is, hogy jelen legyenek a Scheffler János vértanú püspökhöz köthető tárgyakból, dokumentumokból, képekből összeállított kiállítás megnyitóján. A dísztermet megtöltő látogatók előtt köszöntőjében Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök elmondta, Scheffler János halála után hét évvel Galambos Ferenc akkori székesegyházi káplán hozta haza a püspök földi maradványait, de az emlékekben ezzel a kiállítással is újra haza jött a vértanú. Beszédében kihangsúlyozta, ez egy szerény kiállítás, de biztos sok tárgyi emlék, ereklye van még a hívek birtokában és többen már most jelentkeztek, akik Scheffler püspökkel találkoztak, emlékeikben őrzik őt. Így Csikós Gyula nagykárolyból azért jött el, hogy elhozza azt a takarót, amit édesapja a börtönben adott Scheffler püspöknek: legyen mivel takarózzon a hideg cellában. Ez a takaró később visszakerült hozzá, most felajánlotta a kiállításnak.

A már kiállított tárgyak kapcsán Schönberger Jenő elmondta, a püspökről 1942-ben készült kép mellé nemsokára egy új festmény is kerül, hiszen a július 3-i boldoggá avatásra elkészül Valovits László kolozsvári festőművész munkája. Kiemelte továbbá: „Ez a kiállítás egy kezdet. Egy olyan kezdet, ami talán elindít bennünket, hogy még jobban meg tudjuk ismerni Scheffler püspök urat. Többen vannak, akik emlékezve néznek ezekre a tárgyakra, hiszen látták a püspököt élőben, azok pedig akik nem láthatták őt, most egy kicsit részesei lehetnek annak a kornak, amelyben Scheffler János élt, azoknak az eseményeknek, amelyeket átélt."

Schönberger Jenő püspök visszatekintett Scheffler János életének megpróbáltatásaira, nehézségeire is, a múltidézésben pedig hívei is segítségére voltak. Így a püspök elhurcolásának egyik tanúja mesélt a napról, amikor bőrkabátosok vitték el püspöküket, aki még akkor is áldást osztott: „Másodéves képzős voltam, amikor a Püspök atyáért a bőrkabátosok jöttek. Kinyílt az ajtó, és akik itt voltunk, sorfalat álltunk és letérdepeltünk, a Püspök atya pedig ahogy jött végig megáldott minket. A fejünkre tette a kezét és a homlokunkra keresztet rajzolt. Aztán beszállt a fekete autóba és nem láttuk többé."

Beszéde végén Schönberger Jenő elmondta: „A fontos az, hogy ő már ott van a Jóistennél. Ő az egyház egységének a vértanúja, hiszen ezért harcolt és ezért áldozta az életét. Azért, hogy mi itt továbbra is római katolikusok lehessünk."

Dr. Bura László a püspököt követően beszélt a vértanúról. Mint mondta, Scheffler János 1942 májusában lett a Szatmári Egyházmegye püspöke. "Nem a kormány, nem az esztergomi érsek javasolta, hanem a Szentatya választotta. Bizonyára ezért írták a róla megjelent tudósítások azt, hogy a gondviselés adta a Szatmári Egyházmegyének. Ötvenhét éves korában lett a Szatmári Egyházmegye püspöke. Életútjának, lelki fejlődésének állomásai alapján kijelenthetjük, ténylegesen felfedezhető a Gondviselő keze, amely kellő időre, amikor a Szatmári Egyházmegyének püspökre volt szüksége felkészítette, kialakította az erre alkalmas embert. (...) Hatvanhárom éves volt, amikor bebörtönözték és hatvanöt éves, amikor Jilava börtönében meghalt. Scheffler János a püspöki hivatást, akár egész lelkipásztori és tanári működését, szolgálatnak tekintette. Úgy gondolta, hogy püspökként jót tehet, de azt is tudta, hogy ez sok áldozattal jár és ezt tudatosan akarnia is kell. (...) Élete egyik fő elvének és gondjának a felebaráti szeretet megvalósítását tartotta. Ő mondta, hogy a lényeg az emberek szeretete. A szeretet próbája, mértéke, fokozója pedig az áldozat, a másokért hozott áldozat."

Beszéde végén Bura László Scheffler János naplójából idézett. Ő püspökké szentelése előtt írta: „Felajánlom életemet. Szeretném, ha húsz évig püspök lehetnék, mert így tettekkel is sokat tehetnék. De ha nem adatik meg, az örökkévalóságból is Szatmárért fogok dolgozni."

A kiállítás megnyitójának végén Puskás Éva restaurátor mutatta be a tárlat elemeit, majd a látogatók végigjárhatták, megtekinthették a kiállított Scheffler-emlékeket. A vasárnap megnyitott kiállítás azonban július 8-ig még várja az érdeklődőket, hétköznaponként a Püspökség hivatali ideje alatt bárki megnézheti.

(Hamarosan megtekinthetik a kiállítás megnyitóján készült videóanyagot!)