Hétvégén került sor a tavaszi csoportvezető-képzőre Nagyszokondon, ahol a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye huszonhárom plébániájának ifjúsági csoportvezetői gyűltek egybe „Krisztus barátai" mottó alatt. A rendezvény célja volt lehetőséget adni a fiatalok közösségben megvalósuló lelki töltekezésére, és támpontokkal szolgálni a plébániai szerepvállalásuk, valamint a nyári gyermek és ifjúsági táborok szervezése fölött való elgondolkodásra.

A pénteki hangulatoldó interjúk és játék után a résztvevők szombaton délben a csoportvezetés szépségeiről, feladatairól és felelősségéről hallhattak, majd Bonto Gabriella ifjúsági referens a misszió aspektusait tárta eléjük. Az egyházmegye tematikus koncepciója ugyanis minden alkalommal megmutatkozik a táborok üzeneteinek felépítésében is, a csoportvezetők pedig megfelelő előgondolkodás után foglalkozhatnak a gyerekekkel, hogy az üzeneteket hitelesen közvetítsék.

A tematikus év koncepciójához kapcsolódva Bonto Gabriella elmondta, korunk Európája újból missziós területnek számít, hiszen sokan eltávolodtak a keresztény eszméktől, nem érzik magukénak az evangéliumot. Tanúságtétellel, életünk felmutatásával azonban közvetíthetjük nekik az örömhírt. Ez a misszió alapja, hiszen Isten minden embert meghívott arra, hogy megtalálja az örömhírt, és eljusson az örök életre. Előadásában kiemelte, mindenkinek saját közösségében kell első sorban misszionálnia, „hiszen ha meg vagyunk győződve a keresztény élet igaz voltáról, ha jó a kapcsolatunk Istennel, akkor nem rejthetjük el örömünket barátaink elől".

Mint rámutatott, a keresztény értékek felmutatásához hitelességre van szükség. Mindannyiuknak figyelniük kell arra, hogy életükkel példát mutassanak, ne legyen ellentét aközött, amit mondanak, és amit tesznek. A misszió gyakorlati megvalósításában az igehirdetést, az egyéni, és a közösségi szinten megvalósuló tanúságtételt emelte ki, majd a nyári gyermektáborok módszerei között ajánlotta a szent példák megismertetését: Krisztus tanításának, örömhírének megvizsgálását, átbeszélését, a szentek életének áttanulmányozását, hiszen mindez élővé teheti az üzenetet a gyerekek számára. A cél az, hogy a táborok során tudatosodjon a gyerekek keresztény öntudata, valamint elgondolkodjanak azon, miért fontos nekik a Krisztushoz tartozás, hogyan tudják ezt a hétköznapokban megélni.

A témafelvezetőt követően a fiatalok csoportokban fejtették ki gondolataikat, majd plénumban tárták mindenki elé, később pedig közös szentmisén vettek részt. A legszentebb áldozatot bemutató Ft. Simon Attila pusztadaróci plébános a bevonulást követő megszólalásában a csoportvezetőket apostolokhoz hasonlította, akiket ugyanúgy meghívott Jézus Krisztus, ők pedig igent mondtak megszólítására. Az Isteni Irgalmasság ünnepével kapcsolatban arra kérte őket, zarándokoljanak el a szívük mélyén levő katedrálisba, ahol Jézus vár rájuk, hogy irgalmának tüzében átformálja, az irgalmasság jeleivé tegye őket a világban.

Prédikációjában a Jézussal való találkozás gondolatát vezette tovább, így elmondta, fontos, hogy keressük Jézus arcát, tekintetét. „A Vele való találkozásban erő van. Jézus szeretetén keresztül Isten irgalma érkezik el hozzánk. Az Isteni Irgalmasság Vasárnapja is ezt a titkot akarja elhinteni a világban: aki Jézus arcára tekint, az megmenekül, már itt a Földön megízlelheti a mennyei boldogság elő-örömét. Ez az öröm késztet minket arra, hogy tapasztalatunkat megosszuk másokkal, tanúságot tegyünk. Krisztus ajándékként adja nekünk az Ő Szentlelkét, hogy közösségben legyünk Vele, hiszen akkor mi sem tudunk majd mást tenni, mint odaajándékozni önmagunkat másoknak és másokért. Ez a világon a legszebb feladat és kihívás: tanúságot tenni egy letagadhatatlan és objektív valóságról, Krisztus jelenlétéről. A feltámadt Üdvözítő az, aki minket összetart, aki a lelkünkből elűzi a reménytelenség, a szomorúság, a kilátástalanság homályát."

A szombati nap estéjén a fiatal csoportvezetők a nyári programokról folytattak beszélgetéseket, de szóba került a tavalyi zenetábor sikere és az egyéb országos találkozók visszhangja is. Vasárnap megtervezték a nyári táborok beosztását, majd a találkozó kiértékelésével indultak haza. A hétvégi csoportvezető-képző is rámutatott arra az erőforrásra, amit a fiatalok Egyházon belüli szerepvállalása jelent. Érzékeny odafordulásukkal, affinitásukkal, a gyermekek szívébe tudják oltani a keresztény értékeket úgy, ahogy talán senki más: egy a világukhoz közelebbi, a nyelvükhöz hasonlóan megszólaló nyelven.

Fotók: Hitter Levente