RO HU DE
Kategóriák
2019. június. 26.

Köszöntjük
nevű látogatóinkat.

Igehelyek:
Bizony, mondom nektek, ekkora hitet senkinél sem találtam Izraelben. Mt 8,5-17

Tematikus év:
Eseménynaptár
  
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Élet a hitben:
Pasztorális Terv 2010-2013
2014. 01. 15.     

Lelkipásztori Terv a Szatmári Egyházmegyében

2010-2013

A II. Vatikáni Zsinat óta, az egyház különösen fontosnak tartja a lelkipásztori útkeresést, annak érdekében, hogy a kinyilatkoztatott örökérvényű igazságokat napjaink embere felé megfelelően tudja közvetíteni.


•    A mai embert sok egzisztenciális kérdés foglalkoztatja. Ezek gyakran aggasztóak. Megfelelő válasz nélkül, az is előfordulhat, hogy az ember a reményvesztettség és a hitetlenség állapotába kerül. Az egyház feladata a mai világban - az emberek üdvösségét szem előtt tartva - választ adni ezekre a kérdésekre, úgy, hogy az a hit, melynek alapja maga az élő Krisztus, ne csak élhető, hanem egyben élettel teli is legyen. Éppen ez a Krisztusba vetett hit, Isten gyermekeinek szabadságát is magában hordozza, amennyiben azt tudatosan megélik. Ebben a tudatos Krisztussal való életben az ember előbb-utóbb felismeri, hogy élete valóban Istentől, mint Teremtőtől kapott ajándék; ez a felismerés pedig arra ösztönzi majd korunk emberét, hogy ennek az ajándékba kapott életnek mindig, minden körülmény között az értelmes voltát kell választania.  Egy lelkipásztori tervezésnek pedig éppen az a célja, hogy megszólítsa napjaink kereső emberét, rámutasson, arra, hogy a Jézustól kapott hitet nemcsak érdemes, de értelmes is megismerni és megélni.


•    A világegyházban régóta gyakorlat a lelkipásztori tervezés a legkülönbözőbb szinteken. II. János Pál pápa már első magyarországi látogatása alkalmával, 1991-ben, a püspöki karhoz intézett beszédében, nyomatékkal felszólította a püspököket a lelkipásztori terv készítésére.  Az újabb egyházi dokumentumok már természetesnek tartják, hogy helyi és egyházmegyei pasztorális tervek léteznek. 
Ugyancsak II. János Pál pápa a Novo Millenio Ineunte kezdetű apostoli körlevelében, melyet 2001-ben adott ki, konkrét útmutatásokat fogalmaz meg a lelkipásztori tervezést illetően. Ennek 29. pontjában hangsúlyozza, hogy nem új programot kell kitalálnunk, hiszen elsődleges lelkipásztori programunk Jézus Krisztus, az, hogy őt megismerjük, szeressük, utánozzuk, és benne a szentháromságos életet élve alakítsuk a történelmet. Mindazonáltal szükséges, hogy ezt lefordítsuk olyan lelkipásztori irányelvekre, amelyek az egyes közösségek körülményeihez is alkalmazkodnak, melyek elérhetik a személyeket, alkalmasak a közösség formálására, s az evangéliumi értékeknek a társadalomba, a kultúrába való bevitelére.


•    A hatékony lelkipásztori munka révén az egyháznak jelét kell adnia annak, hogy Isten népét - akit nem más, mint Krisztus gyűjt egybe - tiszteli és szereti, hiszen ő maga is ebben él. Éppen ezért az evangélium világosságát közvetítve, párbeszédet kell folytatnia a ma emberét foglalkoztató kérdésekről, és ezek kapcsán az emberiség rendelkezésére kell bocsátania azokat az üdvös erőket, melyeket maga az egyház, a Szentlélek vezése alatt, alapítójától kap. Az emberi személynek ugyanis üdvösségre, az emberi társadalomnak pedig ennek fényében megújításra van szüksége. Minden fejtegetés középpontjában tehát – a II. Vatikáni Zsinat szellemében – az ember fog állni, mégpedig az egy és egész ember, testével és lelkével, szívével és lelkiismeretével, értelmével és akaratával. Annak tudatában történik minden tervezés, hogy az embernek magasztos hivatása van, hiszen isteni mag van belé vetve, ő maga a Szentlélek vezette egyház tagja, melyben őszinte együttműködésre hivatott az egyház többi tagjával a hit megélésében és továbbadásában.
Éppen ezért az egyháznak mindig kötelessége vizsgálni és az evangélium fényénél értelmezni az idők jeleit, hogy minden nemzedéknek megfelelő módon tudjon válaszolni az emberek örök kérdéseire, a jelen és az eljövendő élet értelméről és e kettő összefüggéséről. Így tehát az egyháznak ismernie és értenie kell a világot, melyben élünk, várakozásaival, feszültségeivel, vágyaival és nagyon gyakran drámai vonatkozásaival. Az egyes közösségeket a maguk valóságában kell tehát megszólítani és ebben mutatni azt, hogy a krisztusi tanításnak ma is életízű aktualitása van.


•    A II. Vatikáni Zsinat szellemében a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye 2004-ben zsinati napokat ült. A zsinati folyamat, munkálat igazolta, hogy az egyházmegyét a Jézus Szíve lelkület hatja át, melyben a hívek lelkesedése tettrekészséget, és egyben az egyházmegyében komoly feladatvállalást is jelenthet. Mindez nem azt jelenti, hogy zsinatunk tökéletes és mindennél előrébbvaló, de jelenti azt, hogy a hívek számára érthető, összefogó, gondolkodtató és nevelő volt. Ugyanakkor az egyházmegye vezetőségének felelőssége ezt a folyamatot a II. Vatikáni Zsinat szellemében tovább vinni, időnként újraértékelni és keresni azt az utat, melyet a Szentlélek a krisztushívők által egyházmegyénkben mutat.


•    A zsinatot követő időszak irányelvei egyházunk tanításának alappilléreit követik, ezek egyben nyílván minden lelkipásztori terv legalapvetőbb elvei is.  Röviden összefoglalva úgy jellemezhető ezt az út, mint egy Istenben való elmerülés azért, hogy aztán vele együtt megtörténhessen az embertársi szeretetben való felbukkanás. Ez az Istenben való elmerülés mindenekelőtt egy olyan életet feltételez, mely a szentség gyakori vételén alapszik. Az Eucharisztiából forrásozó élet meghatározza az egyén mindennapjait. Ennek ismérve a tudatos, szabad szeretetben tettrekész lelkület. Ezt a lelkületet ápolta, erre a lelkületre nevelte a híveket 2005-ben az Eucharisztia Éve. A szentségek mellett a Szentírás mindennapjaink erőforrása, mely a hívő ember számára ugyancsak életté kell váljon. Az Eucharisztia és a Szentírás mellett elválaszthatatlanul ott van az Istennel való életben az imádságos lelkület. Az imádságra való nevelést minden lelkipásztori terv lényegi pontjaként említi II. János Pál. A Eucharisztiával táplálkozó, a Szentírás szavait élő és az imádságban megszilárdult ember a szentháromságos szeretetközösség életébe kapcsolódik be, és ezáltal ő maga is elindul az életszentség útján. Az elmúlt évek tematikája éppen ezt a hármas egységet próbálta hangsúlyozni, mely az Istennel való élet leglényegesebb sajátosságai.: Eucharisztia Éve, Biblia Éve, Imádság Éve. A 2009-es  Szent Pál Év, jó alkalomnak bizonyult arra, hogy Szent Pál példájára kifejezőbben helyezzük középpontba a plébániai közösségeket és ezek sokszínűségét, értékét.


•    II. János Pál írásában a lelkipásztori tervnek – az életszentség az imádság mellett - még egy fontos része van, mégpedig a szeretetközösség építése a plébánián. Ez az építés az Istennel való életnek az embertársi szeretetben való felbukkanásában valósulhat meg. A következő években ezért nemcsak tematikusan, hanem közösség/közösségek szempontjából is fontos megragadni ezen feladatot. Ebben a folyamatban fontos a különböző rétegpasztorációnak a megerősítése, éppen azért, hogy mindenki a maga korának, életszakaszának, kérdéseinek megfelelően táplálkozzon az Istennel való életből, hogy aztán az embertársi szeretetben való szolgálata mintegy gyümölcse legyen ennek a szoros Isten-kapcsolatnak. Ennek fényében a különböző célcsoportok az egymást követő években más-más esperesi kerületben lehetnek a lelkipásztori munka középpontjában. Ebben próbálhat a plébánia, az esperesség és az egyházmegye összefogni, annak érdekében, hogy a különféle rétegpasztorációs csoportok egy-egy évben megerősödjenek, az Isten-szeretetében izzó lelkület így éppen az embertársi szeretetben megmutatkozhasson, megalapozva ezzel a plébániai szeretetközösséget.

Felnőttpasztoráció a Szatmári Egyházmegyében

1. Helyzetkép, az idők jelei

A XX. század az egyházat a legalsó ponton, a közösség szintjén rázta szét. Hatvan évvel ezelőtt még volt élő közösség a településeken. A ház, az otthon védettséget jelentett, az egyház utat, biztonságot adott. Erős közösségei, egyesületei voltak. Iskolái, kórházai, szeretetotthonai révén átszőtte a teljes társadalmat.
Ma már a kis falvaknak sincs  megtartó erkölcse. Az egyház közösségeinek újraindulása megkezdődött, de nem járják át a társadalom mélységeit, csak mintegy 10 %-át, ezért van az, hogy majd mindig ugyanazokat az arcokat látjuk az egyházi rendezvényeken.
Ellenünk dolgozik a gyorsuló idő. A technika megelőzött minket, nem tudjuk kezelni. Ami eszköz kellene, hogy legyen, inkább szolgává tesz, felborítja a napunkat, a kapcsolatainkat.
Terjed az ipari társadalom típusa, növekszik a városi életforma értékelése és a feléje törekvés a környezettel összhangban működő vidéki életforma rovására.
Nagymértékű munkanélküliség miatt sokan külföldön próbálnak munkát vállalni, kitéve magukat az elgyökértelenedésnek, sokszor előidézve a családok felbomlását.
A vallás már nem spontán, magától értetődő része az emberi életnek. Már nem tartozik létezésünk szerkezetéhez. Még csak nem is része a kultúráról, az életvitelről alkotott nézeteinknek. A vallás marginalizálódott. Morális és etikai értékek darabokra hulltak. Erkölcsi értékek helyett a hedonizmus és  fogyasztás, az élvezetre való jog, az egyén szabadságjogai kerülnek a zászlóra. (Henri Boulad SJ: Quo vadis Ecclesia?)
A helyi társadalom által képviselt kultúra, világlátás és erkölcs a gazdasági érdekekhez igazodó tömegkultúra megjelenése által erőteljes vetélytársat kapott.
„Végeredményben az élet legtöbb területén többféle választási lehetőség nyílott meg, amelyek között az embernek magának kell választania, és még azt is magának kell eldöntenie, hogy választásában kiknek a véleményéhez igazodik. Sem a döntésre kényszerítő feltételek, sem maguk a választások nem szükségszerűen életreszólóak, hanem változnak és változtathatóak.” (Tomka Miklós)
Annyira más a divat, az irányt adó életstílus, hogy csak tudatosan lehet megmaradni kereszténynek.
Hívőnek maradni, egyházat építeni csak akkor lehet, ha élő, személyes kapcsolatban maradunk Krisztussal és közösséghez tartozunk. Az apostolok példáját, az ősegyházat kell mintául választani. Jézus is közösséget formál, az apostolok közösségét. Pál ugyanezt teszi, kisközösségeket épít, ezeket erősíti.
A II. Vatikáni Zsinat egyházképe közösségi. Az egyetemes Egyház szimbóluma egy nagy kör lehetne, amelynek központja az Atya, Fiú és a Szentlélek, amelyen belül számtalan kisebb-nagyobb kör helyezkedik el.
A XXI. század társadalmának leginkább igazi közösségekre van szüksége, ahol ismerik egymást, ha hiányzik valaki, utána mennek, megbecsülik egymást. Örülnek egymás létének, tanulni igyekeznek egymástól, jól érzik magukat együtt, és főképpen Jézus módjára szeretik egymást.
Az egyház számára az evangelizálás azt jelenti, hogy vigye el a Jó Hírt az emberiség minden csoportjához, és az evangélium benső erejével alakítsa át az embereket. Új emberiség természetesen csak akkor alakulhat ki, ha előbb maguk az egyes emberek újulnak meg, a keresztségben újjászületve és az evangélium szerinti életben. A plébániákon történő evangelizáció által, a Szentlélek hozza létre ezt a benső átalakulást. Azt is lehetne tehát mondani, hogy akkor beszélünk evangelizálásról, amikor az egyház magának az általa hirdetett isteni üzenetnek erejével megtéríteni igyekszik az egyes embereket és az emberi közösségeket; és megújítani törekszik mindent, ami az emberhez tartozik: munkáját, életét, közvetlen környezetét. (EN 18)


1.1 Világi Krisztus-hívő lelki állapota – egyéni szint

A mai krisztushívő nap mint nap tapasztalja, hogy önállóvá kell válnia, meg kell tanulnia választani, dönteni és döntései következményeit vállalni. Ez élete különböző területeire egyaránt vonatkozik: munkahelyére, párválasztására, hitéletére, sőt szabadidő kultúrájára is.
Országos jelenség, amely az egyházmegyénkben is erősen érződik, hogy a rendszerváltással induló lendület mára már nagy részben elfogyott. Az akkori felfokozott érdeklődés megszűnt, egy újabb generáció nőtt fel, akit már a vallási közömbösség jellemez.
Tapasztaljuk, hogy az egyházközségben vannak:
Elkötelezettek: egyháztanácsos, lelkipásztori munkatárs, sekrestyés, hitoktató, kántor, csoporthoz, közösséghez tartozók. Ők személyes kapcsolatban vannak a plébánossal, egymással, bármikor elérhetők, feladatra megszólíthatók vállalt feladataik mellett is, az egyházközség szolgálatában állnak. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy ők az egyházközség kis százalékát teszik ki és többen vannak közöttük nyugdíjas korúak, mint az aktív dolgozó korosztályhoz tartozók.
„Vasárnapi keresztények”: rendszeresen, vasárnapról-vasárnapra ott vannak a templomban, de nem kezdeményeznek semmit az egyházközségben, nem jelennek meg, vagy csak ritkán, egyházi rendezvényeken.
Távolmaradók: akik nagyobb ünnepekkor megjelennek a templomban, de nincs kötődésük az egyházközséghez.


1.2 Helyzete a családban

Általános nehézségek:
Ma a családok jelentős része hasonló problémákkal küszködik: túlterheltség, megélhetési gondok, lakásproblémák, munkanélküliség, gyermeknevelés, idősek gondozása, a szülők közötti kapcsolat feszültségei, a szabadidő ésszerű eltöltése. Minden évben növekszik a válások száma és csökken az egyházi házasságkötések száma. A válások következtében sérül a házaspár, megsínylik a folyamatot a gyermekek (megjelennek a tanulmányi és magatartásbeli krízisek). Egyre gyakoribb a szentségi házasság nélküli együttélési forma, a házasság kötés előtti együttélése a fiataloknak (próbaházasság). Vannak olyan kis falvak, ahol a fiatalok hiánya miatt alig van 1-2 esküvő. Aránylag kevés pár igényli a komolyabb házassági felkészülést, s ez is egyik oka a nagy válási statisztikának. Egyházmegye szinten a házasságok több mint fele (2008-ban 59%  volt már) vegyes házasság. A megszülető gyermek vallási hovatartozásának eldöntésekor a vallási szokások, adott esetben a nyelv, kulturális háttér különbözősége gyakran asszimilációs feszültséget vagy éppen közömbösséget okoz. A több gyermek vállalását nehezíti egyes családokban a szükséges minimális élettér hiánya, másoknál a karrier, az anyagi gyarapodás túlzott vágya . Szaporodnak a gyereknevelési gondok (tv, internet hatás), szülők túlzott (gyakran) külföldi munkavállalásának következményei is éreztetik hatásukat a gyermeknevelésben. Gondok vannak a szülői tekintély tiszteletben tartásával. Szekularizálódik a családok élete –egyre kevesebb a személyes, nem formális- Isten és egyház kapcsolat.

Pozitívumok:
Sok házaspár és család jön el a szentmisére és kérik a keresztség és bérmálás szentségét gyermekeiknek, sőt több plébánián a szülők kihasználják  a számukra felkínált felkészítőket. A párválasztás személyes és szabadon hozott döntés alapján történik. Évről évre vannak jegyespárok akik az alaposabb, mélyebb házassági felkészítést igénylik. Sőt elindult már az iskolás gyerekek családi életre való felkészítésének is a folyamata. Lassan tudatosodik a köztudatban a párkapcsolatra és a házasságápolásra való odafigyelés fontossága: a házas hétvége által több mint 100 házaspár erősítette meg kapcsolatát az elmúlt években, formálódtak erős családközösségekké, családnapok, családtáborok kezdenek hagyománnyá válni. Minden plébániaközösségben vannak a házasság szentségére és a nagycsaládra, hitből igent mondó, házaspárok, és több plébánián működnek családcsoportok is. Katolikus óvodánk, iskoláink családcentrikusak, fontos a szülőkkel való kapcsolat. Felkészült pap és világi szakemberhez egyaránt fordul(hat)nak, akik valamilyen családi krízishelyzetbe kerültek.


1.3 Helyzete az egyházban, a plébánián
Adatok:
A templomba járók felmérése alapján:
62316 hívőből 16100 nő, 9454 férfi jár rendszeresen vasárnaponként templomba – összesen mintegy 41,01% (2009-es tavaszi felmérés alapján)

 

 

Hívek száma Egyházi adat 2008

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2009

62,316

27,438

26,811

28,524

26,699

25,439

24,471

25,554

100%

44.03%

43.02%

45.77%

42.84%

40.82%

39.27%

41.01%

Hívek száma Állami adat 2002

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2009

89,986

27,438

26,811

28,524

26,699

25,439

24,471

25,554

100%

30.49%

29.79%

31.69%

29.67%

28.27%

27.19%

28.40%

 


Míg 2000-ig egyházmegyei átlagban, évente kb.  400 fő volt a keresztelések és a temetések közötti különbség a keresztelések rovására, 2005-től ez a szám 300-350-re csökkent.
KOINI adatbázis alapján: 326 közösség, csoport működik az egyházmegyében, melyek összesen 10533 tagot számlálnak, ami 16,9%-át teszi ki a hívek összlétszámának.
A világiak szerepvállalásai:
Az egyháztanácsosok – a helyi gazdasági- adminisztratív feladatok mellett, egyre több helyen aktívan rész vesznek lelkipásztori munkában is úgy, mint családok látogatása, fiatalokkal való foglalkozás, adott esetben csoport elindítása vagy segítségnyújtás az elindulásban, liturgikus szolgálat, egyházközségi programok szervezése, szeretetszolgálat.
A különböző plébániai csoportok, egyesületek, lelkiségi mozgalmak tagjai pedig aktív szerepet vállalnak az ima-, szeretetszolgálat-, bibliaolvasó-, családcsoportban,– mind plébániai, mind egyházmegyei szinten.

1.4 Helyzete a munkahelyen, a társadalomban
A helyzetképben hangsúlyoztuk a hagyományos életforma egyre inkább megszűnését, a gyökértelenedést, munkanélküliséget, elvándorlást, elmagányosodást, a túlterhelést, mint egyre nehezedő nyomást a mai emberre.

2. Kihívásaink
A II. Vatikáni Zsinat megfogalmazása szerint, az Egyház az Atyaisten népe, Krisztus teste, a Szentlélek temploma. Valamennyi tagja részesedik Krisztus prófétai, papi, királyi hivatalában, és valamennyien kapnak a Szentlélektől sajátos karizmákat, amelyeket használni joguk és kötelességük.
A világiak lelkipásztori küldetésének elsődleges célja, hogy segítse és bátorítsa a világiakat, hogy Jézus Krisztussal, őáltala és ővele éljenek.  Feladata, hogy kísérje és hathatósan, gyakorlatban segítse a Krisztus-hívőket élethelyzeteikben, házastársi, szülői hivatásuk ápolásában.
Ugyanakkor „legyen bár pap, vagy világi keresztény, nem szolgálja eléggé az emberek javát és a jövőt, aki csupán a tegnaphoz mért kötelességeit látja el; aki a rászoruló öregekkel, nőkkel, gyerekekkel, a meglévő közösségekkel foglalkozik, de nem nevel önálló, felelős, teherbíró vallásosságra és nem vesz részt a közösségteremtő alapvető munkájának ellátásában” – figyelmeztet a vallásszociológus, Tomka.
Valódi kihívás Jézus emmauszi evangelizációs modelljét követni (vö. EN21-24):
● Világiak, családok megismerése, meghallgatása – különösképpen érvényes a távol állókra
● Tanítás, katekézis egyéni, családi és közösségi szinten
● Kommunió
● Misszió, tanúságtétel segítése

3. Cél
A keresztény életformától eltávolodott embereket újra kell evangelizálni, hogy a krisztusi örömhírben ők is felfedezzék a mindenkit szerető Istent. A hívek szavukkal, életpéldájukkal tanúságot tenni hitükről, hirdetni a krisztusi örömhírt csak akkor tudnak, ha kellően megismerik és élik is a hitet. (Zsinati könyv 17. o)
A világiak elkötelezett plébániai szolgálatát segíti, ha személyesen megszólítva érzik magukat és, ha konkrétan megfogalmazott, testre szabott feladatot kapnak. Fontos, hogy érezzék, szükség van rájuk. (Zsinati könyv 67. o)
3.1. Világi Krisztus-hívő egyéni lelki képzése (CL60)

A világi hívők képzésének alapvető célja a saját hivatás mind világosabb fölfedezése és az egyre nagyobb készség annak megélésére a saját hivatás betöltése során. (CL 58)
Hivatásuk és küldetésük fölfedezésében és megélésében a világi Krisztus-hívőknek ki kell alakítaniuk azt az egységet, mely őket mint az Egyház tagjait és az emberi társadalom polgárait jellemzi.
Létük nem szakadhat két párhuzamos életre: egyrészt a "lelkiéletre" a maga értékeivel és követelményeivel, másrészt a "világi életre", vagyis a család, a munka, a társadalmi kapcsolatok, a politikai cselekvés, a kultúra területére. (Cl 59)
A világi Krisztus-hívők integrális képzésében sok és egymással összefüggő szempont található.
A lelki képzésnek kétségtelenül mindegyikük életében kiváltságos helyet kell elfoglalnia, hiszen arra kaptak meghívást, hogy szünet nélkül növekedjenek a Jézus Krisztussal fönntartott benső kapcsolatban, az Atya akaratához történő hasonulásban, a testvérek felé szeretetben és igazságban megnyíló önátadásban.
Ma egyre sürgetőbb a világi Krisztus-hívők elméleti képzése, nemcsak a természetes igény miatt, hogy hitüket egyre jobban elmélyíthessék, hanem amiatt is, hogy "számot tudjanak adni a bennük lévő reményről" a világ -- s annak súlyos és bonyolult problémái -- színe előtt. Ezért elengedhetetlen a rendszeres katekézis, melynek fokozatokban kell alkalmazkodnia az életkorokhoz és a különböző életállapotokhoz; és a kultúra keresztény művelése, mintegy feleletként az örök kérdésekre, amelyek az embert és a mai társadalmat nyugtalanítják.
Végül a világi Krisztus-hívők egységes és szerves képzésének összefüggésében missziós és apostolkodó tevékenységük érdekében nagyon fontos személyes növekedésük az emberi értékekben. A Zsinat pontosan ebben az értelemben írta: a világi hívők "becsüljék nagyra a szaktudást, a családi és a hazafias érzést, valamint az emberek együttéléséhez szükséges erényeket: a becsületességet, az igazságos lelkületet, az őszinteséget, az emberiességet, a lelki erősséget, melyek nélkül a keresztény élet nem képzelhető el." (CL60)
Elkötelezettek képzése:
•    egyháztanácsosok számára az egyháztanácsosi szolgálathoz nélkülözhetetlen lelki, szakmai (rétegpasztorációs szeletek, gazdasági, adminisztratív terület) és szervezési felkészítés,
•    lelkipásztori munkatársak számára a teológiai, lelki és gyakorlati alapot erősítő találkozósorozat (LÉPTA)
•    sekrestyések számára: lelki és szakmai alapok felfrissítése
•    hitoktatók, kántorok számára: lelki és szakmai alapok felfrissítése
•    kiscsoporthoz, közösséghez, lelkiségi mozgalomhoz tartozók számára: az egység építése
•    a kulturális és politikai közéletben résztvevő katolikus világiak felkészítése az egyház társadalmi tanításának szellemiségében
Gyakori, hogy a plébánia hívei között vannak rendszeres templombajárók, akikben van igény a felnőtt hit terén előadásra, tapasztalatcserére, vagy elmélyült szentírásolvasásra. A plébános személyes meghívása által, így elindulhat a plébánián a felnőtt katekézis, bibliakör.
„Vasárnapi keresztények”: újra evangelizálása, meghívás kisközösségbe.
Távolmaradók: megszólítása, meghívása, katekumenátus jellegű oktatás, meghívás kisközösségbe
A Klérus Kongregációja az 1996-ban kiadott Katekézis Általános Direktóriuma című dokumentumában fontosnak tartotta szorosabb kapcsolatba hozni a felnőtt katekézist a katekumenátus beavató jellegével. A beavatás nélküli katekézis ugyanis elveszíti célját és formáló erejét, azaz nem képes ellátni nevelői feladatát, és csupán a tartalom átadására szűkül le. A katekumenátus, a befogadó csoport és a rítusok által az egész plébánia közösséget érinti. Szűkebb értelemben a következő négy célcsoportnak szól:
- a meg nem kereszteltek
- a megkeresztelt, de teljes beavatásban még nem részesült hívőkről (elsőáldozás vagy bérmálkozás előtt állók)
- a Katolikus Egyház közösségébe visszatérők
- a már beavatott hívek, akik nem vettek részt rendszeres katekézisben: ezt a csoportot a legnehezebb felismerni, mert nem könnyű észrevenni az ide tartozókat, akik legtöbbször szégyellik tudatlanságukat, ezért nem vallják be, és még kevésbé képesek arra, hogy csoportot keressenek maguknak.

 

 

3.2 Családok képzése
Az egyház családgondozásának jól működő bázisa mindig is a plébánia volt.  A családok hűséges jelenléte a szentmisén, a családoknak szóló prédikáció hétről hétre lelki táplálék a családok számára. Az egyház pasztorális gyakorlatában kiemelt helyet foglalt és foglal el a jegyesoktatás, a felkészülés a beavató szentségek felvételére készülő gyerekek szülei számára, vagy akár a családlátogatás.
Építve erre a fundamentumra, egy olyan családgondozást javasolunk amelyik:
-    A pap, családok melletti jelenléte, elkötelezettsége által,  folytatja és elmélyíti a  családpasztorációt
-    A személyes családlátogatás által komolyan veszi a család szükségleteit és lehetőségeit, figyelembe véve annak reális erőforrásait és lelkületét
-    A házasság szentségének forrásában megerősíti a házastársak közötti szeretetkapcsolatot (házasságápolás)
-    Bátorítja, segíti a szülőket gyermeknevelési hivatásuk elmélyítésében
-    Bátorító, támogató, a hit hétköznapokban való megélését segítő igemagyarázattal, és a szívet Istenhez emelő Eukarisztiával táplálja a családokat
-    Segít a családnak megtalálni és megélni sajátságos kovász szerepét úgy a plébániaközösségen belül, mint a társadalomban, saját lehetőségeivel, karizmáival gazdagítva azt
-     A peremhelyzetbe szorult családokat, a Jó Pásztor példája szerint, különleges figyelemmel és tapintattal veszi körül
3.3 Kisközösségek

VI. Pál pápa az Evangelii nuntiandi kezdetű enciklikájában így tanít: az Egyházon belül sokfelé virágoznak bázis-közösségek. Az egyház belsejéből születnek, szolidárisak az egyház életével, az egyház tanításával táplálkoznak és ragaszkodnak az egyház lelkipásztoraihoz. Abból a vágyból születnek, hogy nagyobb intenzitással éljék az Egyház életét, emberibb léptékű közösségeket alkossanak, amilyeneket nehezen találnának meg a nagyvárosi nagy egyházi közösségekben. Ezek a kisközösségek egyes esetekben a helyi, kis szociológiai közösségek hitben és szeretetben történő elmélyüléséből születnek, máskor pedig azonos korosztályú vagy foglalkozású emberekből állnak, akik azért gyűlnek össze, hogy együtt elmélkedjenek Isten igéjéről, részesedjenek a szentségekben, és legyenek eggyé a szeretetben. E közösségek akkor lesznek az egyetemes egyház reménysége, ha Isten igéjével táplálkoznak, nem bírálják és támadják hiperkritikusan az Egyházat, a helyi plébániához, egyházmegyéhez, az egyetemes egyházhoz ragaszkodnak, az Egyháznak Krisztus által adott vezetőit és azok tanítását követik, nem képzelik magukat az evangelizálás egyetlen felelősének vagy egyetlen hiteles birtokosának, napról napra buzgóbban törekednek az evangélium terjesztésére, és nem szektásodnak el, hanem egyetemesen nyitottnak maradnak. (58)
Pozitív tapasztalat is, cél is a meglévő plébániai kisközösségek, a különböző lelkiségi mozgalmak lelki kísérése és köztük az egység lelkületének ápolása. Ugyanakkor Krisztus parancsa (Mk 16, 15) alapján ugyanolyan fontos cél, a kisközösséghez még nem tartozó világi krisztushívők egy konkrét csoportba való meghívása és bekapcsolása.

4. Erőforrásaink

Plébánia szint:
Mivel a plébániaközösség vezetője és elsődleges felelőse a plébános, ő maga tud a legfontosabb erőforrássá válni akkor, amikor kezdeményezi vagy kíséri a felnőtt és család evangelizációt a plébánián.
Munkatársa ebben az egyháztanács és a különböző plébániai kisközösségek és a lelkiségi mozgalmak. Amelyik plébánián már van, komoly erőforrást jelent a lelkipásztori munkatárs (világi, szerzetesnő) jelenléte (12 egyházmegyei zsinati javaslat)

Esperesi szint
Egyháztanácsosok képviselői
Kisközösségek, katolikus egyesületek lelkiségi mozgalmak egységének szolgálatában álló önkéntes világiak: Háló bogozók

Egyházmegyei szint:
Világiak Irodája két főállású alkalmazottal
A felnőtt evangelizáció terén tapasztalattal rendelkező lelkiségi mozgalmak és egyesületek: Neokatekumenátus, Nőszövetségek, Szent József a Munkás Katolikus Férfiszövetség, Szent Egyed Közösség, Cursillo

Pasztorális tanács családmunkacsoportja: 3 pap, hat család alkotja
Házas Hétvége és a Schönstatt  mozgalom: amely a házasságban élők, illetve papok/szerzetesek életének megújítását szolgálja.

5. Konkrét tevékenységek
5.1. Világi krisztushívő egyéni lelki képzése (CL60 és konkrétan a 90, 91 egyházmegyei zsinati javaslat)
Elkötelezettek:
●    Egyháztanácsosok: plébánia szinten a gyűlések mellett sokat segíthet a zarándoklat, lelkigyakorlat, kirándulás, plébánia nap szervezése,… esperesi szinten is kiemelt jelentőségűek az évi tapasztalatcsere jellegű találkozók és az évi 1 egyházmegyei találkozó pedig szakmai képzés és tapasztalatcserére ad alkalmat
●     Lelkipásztori munkatársak: plébánia szinten jó kommunikáció és együttműködés, meggondolt feladatelosztás, évente továbbképzés és lelkigyakorlat biztosítása, igény esetén lelki vezetés, egyházmegye szinten LÉPTA folytatása
●     Sekrestyések számára: plébánia szinten jó kommunikáció és együttműködés, évente találkozás és lelki töltekezés biztosítása
●    Hitoktató, kántorok számára: plébánia szinten jó kommunikáció és együttműködés, a plébániához tartozó gyerekek iskolai hitoktatójának bevonása a plébánia életébe, évente továbbképzés és lelkigyakorlat biztosítása
●    Kiscsoporthoz, közösséghez, lelkiségi mozgalomhoz tartozók számára: plébánia szinten kölcsönös kommunikáció, és együttműködés, az egység megélésének segítése
●    Kisközösség alakulását segítő plébániai programok szervezése
●    Kulturális és politikai közéletben résztvevő katolikus világiak egyházmegyei felkészítése az egyház társadalmi tanításának szellemiségében (szeminárium)

„Vasárnapi keresztények” újra evangelizálása.
Lehetőségek: személyes kapcsolatfelvétel a családlátogatás, házszentelés, valamilyen életesemény kapcsán, később meghívása egy már meglévő, működő kisközösségbe; befogadó közösség megtalálása, katekumenátus és felnőtt katekézis bevezetése a plébánián (erre pozitív példák: plébániákon – Szent Család, Borromeo Szt. Károly, Kálvária plébániák – rendszeres felnőtt katekézis, bibliamagyarázat, továbbá zsinati előkészületek havi rendszerességgel négy éven keresztül, HÉCS - három éves  teológiai felnőttképzés a Világiak Irodája szervezésében), bibliakör indítása, Cursillo-s hétvége, hétköznapok lelkigyakorlata (Vö. 14, 15 egyházmegyei zsinati javaslat)
Távolmaradók: személyes kapcsolatfelvétel a családlátogatás, házszentelés, valamilyen életesemény kapcsán, később meghívása valamilyen preevangelizációs és első evangelizációs rendezvényre: missziós napok, koncert, plébánia nap, zarándoklat …

 

5.2 Családok képzése
A plébániai családgondozás lehetőségei és eszközei:
Lelki- szellemi  forrás
•    Szentségi pasztoráció
- Szent Család vasárnapján, Szent József (március 19) ünnepének évenkénti ünnepélyes lebonyolítása (fókuszban mind a házastársi mind a szülői hivatás), külön ünnep lehet a „Jubiláló párok szentmiséje”, vagy július 26 Szent Joákim és Anna (Nagyszülők), július 2 Sarlós Boldogasszony
•    Imaforrásaink
- első vasárnapi/ csütörtöki hálaadó, engesztelő szentségimádás a családokkal a családokért
- plébániai családok zarándoklata (a csíksomlyói búcsú szép példa erre)
- balázs áldás, jegyesek megáldása, házszentelés
- szállást keres a szent család (egyháztanácsosokhoz, új házasokhoz,...)
- Lelki nap családoknak: közös lelki felkészülés ádventben, nagyböjtben, keresztút a családoknak

Felkészítők, képzések, rendezvények, akciók:
-    Házassági felkészítő
-   Kapcsolatfelvétel és testre szabott foglalkozás (katekézis, közösségépítés) a keresztelendő, az elsőáldozó és a bérmálkozó gyermekek szüleinek
-    Családlátogatás
-    Családnap,
-    Házas hétvége, házascsoport indítása
Segíthet még a szülők iskolája, családok nyári tábora, baba - mama klub, gyereküket egyedül nevelők-, özvegyek- , elvált és újraházasodottak csoportja
Esperességi szinten:
-    Házas hétvége – első hétvége tartása
-    Családtalálkozó az esperesi napok alkalmával és/vagy esperességi családnapok szervezése
-    Területi szintű  jegyeskurzus (hetente egy két órás találkozó, 6 héten keresztül)
-    Egy fél napos vagy egy napos intenzív jegyes- felkészítő nap 
Egyházmegye szinten:
- Egyházmegyei családos tábor
- Segédanyagok készítése és segítségnyújtás az esperességi illetve plébániai családmunkához
- Családcsoportvezető képző (3 évente)

 

5.3 Kisközösségek
Plébánia szinten:
Részvétel rendezvényeiken, az egység és együttműködés előmozdítása megfelelő alkalmakkor: ádventi ima, keresztút, szentségimádás, plébánia nap, stb. (Vö. 154 egyházmegyei zsinati javaslat).
Esperességi szinten: az esperesi kerület találkozója, Háló találkozó
Egyházmegye szinten: Jézus szíve búcsú, Közösségek Napja

Ifjúságpasztoráció a Szatmári Egyházmegyében

1.    Helyzetkép
II János Pál a következőket írja a fiatalokról: „Bennetek van a remény, mert tiétek a jövő, ahogyan ti a jövőé vagytok. Hiszen a remény mindig a jövőre vonatkozik, az "eljövendő javak várása". … ilyen értelemben tiétek a jövő, ahogyan valamikor a most már felnőtt generációé volt, de az számukra már jelenné vált. Ezért a jelenért, minden formájában, a mostani felnőttek a felelősek. Tiétek az a felelősség lesz, amely majd veletek együtt fog jelenné válni, de most még csak jövő.”
Ezek a szavak, gondolatok jól kifejezik azt, miért is különösen fontos a gyerekekkel, a fiatalokkal való foglalkozás. Szerencsére egyházmegyénkben már hosszú idő óta tudatában vannak/voltak ennek a feladatnak, és tudták, hogy a gyermekek, fiatalok még alakulnak. Alakul identitásuk, világnézetük, értékrendjük. Annak érdekében, hogy ezeket jó irányba sikerüljön elmozdítani különösen fontos, hogy figyelembe vegyük az ifjúsági munka aktualitását és feladatait a keresztény életszemlélet aspektusainak kontextusában. Mivel az ember Istennel, felebarátjával és a teremtett világgal való kapcsolatában találja meg saját identitását, az ifjúsági munkában a következő tevékenységi irányvonalakat határozhatjuk meg:
•    Emberi voltunk legalapvetőbb jele, a kapcsolatokra való képességünk. Egy felnőtt ember képes kapcsolatot teremteni, kapcsolatban élni. Éppen ezért az ifjúsági munkának támogatnia, fejlesztenie kell a gyermek/fiatal azon képességét, hogy közvetlen környezetével megfelelő kapcsolatot tudjon létesíteni: család, osztályközösség, ifjúsági csoport, társadalom. A helyes kommunikáció képességének kialakítása ehhez elengedhetetlenül szükséges.
•    Az életet hordozó kapcsolatok begyakorlása segít az Én-né válásban, mely identitáskeresésben és ennek megtalálásában. A Te és a Mi vonatkozásában megtanulja a gyermek/fiatal az Én megtapasztalását. Így lépésről lépésre eléri a megfelelő társadalmi érettséget. Felfedezi önmagát, mint az együtt és a másokért való tenni akarás alanyát. Megtanulhatja kibontakoztatni és kifejezni az Istennel való kapcsolatát is. Nagyon fontosak ebben a folyamatban azok a személyek, példaképek, akikkel a fiatalok identifikálódhatnak, akik felé fordulhatnak. Ezen kísérők felelőssége és fontossága a szülői háztól való eltávolodással egyenlő arányban nő. Az ifjúsági munkának segítenie kell a megfelelő példaképek megtalálását.
•    Ahogy az ember kapcsolataiban önmagára talál, meg kell tanulja a saját szabadságáért való felelősségvállalás szolidaritását. Fiatalkorban arról van szó, hogy ezt a felelősséget Istennel, embertársakkal/felebarátokkal, közösséggel és a teremtett világgal szemben lépésről-lépésre és az egyre erősödő kötődésekben begyakorolja. Ennek a felelősségvállalásnak a megtestesítő szerve a lelkiismeret. Következésképpen a lelkiismeret fejlesztése az ifjúsági munka egyik alapvető feladata. A lelkiismeret nevelése megkívánja az értékekhez való odafordulást, melyek alapjában véve adottak, és melyekkel kapcsolatban szükséges az egyén szabad elköteleződése. Fontos megmutatni, hogy a normák, a törvények ezen értékeket védik, és így egyben az embert magát is.
•    Az ember számára alapvető Isten-kapcsolatnak gyermekkortól növekednie, erősödnie kell. A fiatalság lázadásokkal teli időszakában a fiatalok találkoznak az istenkép új irányaival, a vallásosság más értelmezésével. Ezek gyakran mély hitkrízisekhez vezetnek. A fiataloknak ilyen helyzetekben szükségük van tájékozódási segítségre, és megfelelő helyekre, alkalmakra, ahol az ilyen hitkrízisekből tanulhatnak, hogy ne vesszenek el ezekben, hanem ezek által belenőjenek az Egyház hitéletébe. Ehhez szükség van olyan felnőtt keresztényekre, akik útjelzővé lehetnek (a fiatal önként kell döntsön arról, hogy ezt elfogadja) és nyitottak arra, hogy megosszák a saját hit- és élettapasztalatukat. Így a fiatalok lépésről lépésre belenőhetnek a hitben való közösségbe, és megtanulhatják Isten népének tagjaként, a hit útjának együtt és egymásért való felelősségteljes formálását.
•    Az ifjúkor egyik fontos a feladata az érett férfivá illetve nővé fejlődés. A fiatalok meg kell tanulják szexualitásukat partneri kapcsolatukba integrálni. Rá kell vezetni őket az egészséges párkapcsolat értelmére, mely a nemiség isteni értelmezésére alapszik, és a szentségi házasság értelmére, mely jelképe annak a szeretetnek és hűségnek, mely Krisztust az Egyházhoz kapcsolja. Ugyanígy fel kell ismerjék ezt a szeretetet az Istennek szentelt életformákban, hogy nyitottak maradhassanak egy ilyen irányú hivatás felé is.
•    A lépésről lépésre megtanult és megélt felelősség növeli azt a képességet, hogy a világot alakítani tudják. A fiatalok csak a felelős cselekvésben tudják saját identitásukat felismerni. A világ alakításában való közös a részesedést és odaadást/továbbadást, a szolidaritás és a szubszidiaritás elsajátítása révén gyakorolni kell. Ide tartozik még az értelmes emberi munkába való bevezetés, valamint az egyéni képesség, tehetség, ezáltal a hivatás felfedezésében nyújtott segítség.
•    A világ és az Egyház alakításának felelős szabadsága megnyitja a jövő és a remény perspektíváit. A fiatalokat arra kell ösztönözni, hogy értelmesen tervezzék meg életüket, felelőséggel mondjanak igent az életre, és ezáltal a teremtett világ megőrzésére. Éppen a tehetetlenség és a csődöt mondás megtapasztalásában fedezhetik fel az újrakezdés lehetőségét. Így találkozhatnak Jézussal, aki hitünk elöljárója, és ugyanakkor vár ránk, elénk jön. Éppen akkor ígér nekünk reményt és jövőt, amikor minden emberi lehetőség gyengének bizonyul.

Az egyházmegyei zsinat 65. javaslata, mely szerint „a fiatalok számára fontos és egész életüket átfogó programokat (kell) szervezni”. Valóban fontos figyelembe venni az ifjúság minden rétegének igényeit és elvárásait és tudatosítani, hogy a fiataloknak szükségük van arra, hogy rendszeresen foglalkozzanak velük, még akkor is, ha sokszor nem motiváló és nem hálás feladat 5-6 fiatallal dolgozni, hisz a fiatalok mindig igényesek és kritikusak. Rengeteg kötelezett foglalatosságuk mellett csak akkor vesznek részt önkéntesen valamilyen tevékenységen, ha ez leköti, érdekli őket. A fiataloknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szabad idejüket értékes módon el tudják tölteni. Ezért is fontos az, hogy ahogy a 68. javaslat írja: "Minden plébánián biztosítsanak egy helyiséget, ahol a fiatalok rendszeresen találkozhatnak, és közös programokat szervezhetnek.” Fontos, hogy a fiatalok tudják, hogy a „plébániák "ifjúsági lelkésze" elsősorban a helyi plébános.”  Fontos, hogy minden fiatalnak legyen lehetősége a saját plébániáján megélni a krisztusi szeretetközösséget. Ennek elérése érdekében nagyon fontos az egyházmegyei zsinat 74. javaslata: „Minden plébánián legyen ifjúsági csoport és számukra legalább heti egy hittan óra.” Ez lehet a kiindulópont, amely segít a fiatalokat aktívan bevonni a plébániák életébe. 

2.    Kihívásaink
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye egy viszonylag kis egyházmegye. Ennek ellenére nagyon színes valóság tárul szemünk elé, ha megvizsgáljuk, hogy milyen a fiatalok helyzete az egyházmegyében. Bár földrajzi szempontból nincsenek nagy távolságok, óriási különbségeket fedezhetünk fel pl. a nagykárolyi vagy a szigeti esperességek egy-egy plébániáit vizsgálva. Egyes falvakban csak a lakosság 5-10 %-a katolikus, máshol 80-85 %. A lakosság életkor szerinti összetétele is színes képet tár elénk. Egyes kisebb falvakból a fiatalok nagy része elköltözik, mert nincs a közelben munkalehetőség, így nagyon kevés gyermek és fiatal van.

Ha a katolikus fiatalok anyanyelvét vizsgáljuk, ugyancsak különbségekkel találjuk magunkat szemben. A fiatalok többsége magyar anyanyelvű, vannak viszont olyan plébániák, ahol csak román anyanyelvű fiatalok vannak. Különleges kihívást jelentenek azok a nagyrészt városi plébániák, ahol magyar és román anyanyelvű fiatalok is vannak. Itt gyakran igény a kétnyelvű programok szervezése és eleget kell tenni annak a kihívásnak is, hogy mindenkivel foglalkozzunk nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, és segítsünk a fiataloknak abban, hogy megőrizhessék saját nemzetiségüket és tudják elfogadni, értékelni a másik nemzetiség tagjait is.

A fiatalok szociális helyzete is sokszínű palettát tár elénk. A rendezett, jó családi, anyagi háttérrel rendelkező fiataloktól a csonkacsaládokban vagy nagy szegénységben élő fiatalokig mindenféle sorsot, helyzetet találunk. Az ifjúság nagy része még tanul, a középiskolát szinte minden fiatal elvégzi.

A fiatalok vallásosságát vizsgálva is tág a paletta: több helyen jelen van a tradicionális vallásosság, másrészről viszont egyre több helyen hanyagolják el a vallásosságot, de a szekták egyre nagyobb térfoglalását nem hagyhatjuk figyelmen kívül, melyek épp azért is terjedhetnek, mert a fiatalok alapvetően nyitottak a vallásosságra. Gyakran gondot jelent azonban az Egyházhoz való viszonyulásuk. A XXI század fiataljai nehezen tudják elviselni azt, hogy az Egyház mondja meg nekik, mit tehetnek és mit nem. Szeretik maguk eldönteni, mi az, amit megengednek maguknak.
Fontos tudatosítani, hogy a mai kor fiataljai már nem érhetőek el ugyanazokkal a módszerekkel, amelyekkel el lehetett érni a fiatalokat ezelőtt 5-10 évvel. A világ felgyorsult. Régebb megvoltak a jól elhatárolható lépcsők: gyerek, fiatal, felnőtt. Ma már inkább mozgólépcső gyorsasággal történik a személyi érés, és szinte a halálig tart a személyiség alakulása. Ezért is nagyon fontos az, hogy minden egyes plébánián felmérjük, hogy annak a plébániának a fiataljai hol állnak, milyen a helyzetük és ennek a helyzetnek megfelelően kínáljunk fel nekik programokat, alternatívákat, amelyek segítségével tovább léphetnek. Tudatosítani kell, hogy egyre nagyobb a "konkurencia”, nem tudunk minden egyes fiatalt elérni. A fiataloknak egyre több programot kínálnak fel. Sajnos több olyan program is van, amelyek alkalmával veszélyeknek vannak kitéve. Egyes programok lehetőséget adnak a fiataloknak, hogy megismerjék a különböző drogokat és rászokjanak ezekre. De sajnos nem ez az egyetlen veszély. Éppilyen komolyan kell venni azt is, hogy több olyan program is van, amelyik eltávolítja a fiatalokat Istentől, megingatja amúgy is törékeny hitüket. Természetesen vannak jó programok is. Fontos megtanítani a fiataloknak, gyerekeknek azt is, hogy mi alapján dönthetik el azt, hogy mire áldozzák drága idejüket: olyasmire, ami segíti, fejleszti is őket szórakozás közben. Teret kell adni a fiatalok igényeinek: pl. liturgiát, zenét, teret úgy berendezni, hogy otthon érezzék magukat.

Különösen nagy kihívás a vallási tartalmak, teológiai, erkölcsi kérdések/irányelvek „lefordítása” a fiatalok nyelvére. A fiatalok nem valamit meghallgatni akarnak: akkor tanulnak, ha lehetőségük, terük van valamit átélni, rájuk kell bízni feladatokat, lehetőséget kell biztosítani nekik, hogy tapasztalatokat szerezzenek. Fontos, hogy a fiatalok ne csak a tiltásokkal szembesüljenek, hanem az értéket is fel tudják ismerni, amelyeket ezek a tiltások védenek. Különös fontossággal bír napjaink nagy problémáinak fiatalokkal való megtárgyalása: függőség, drog, aids, környezetvédelem. Nagyon kell viszont vigyázni arra, hogy a fiataloknak fontos a hitelesség és a következetesség.
A rendelkezésre álló felmérések alapján elmondható, hogy az egyházmegye szinte minden plébániáján van plébániai hitoktatás az I-IV osztályos gyerekeknek, az V-VIII osztályosok számára a plébániák kb. 90%-a tart plébániai hitoktatást, a IX-XII osztályosok számára viszont már csak a plébániák kb. 50 %-a. Gondot jelent, hogy a fiatalok közömbösek. Nehéz őket elérni, motiválni. Különösen igaz ez a IX-XII osztályos fiatalokra, akik gyakran kibérmálkoztak az egyházból.
Sajnos a gyerekek nagy része nem jár plébániai hittanra, szentmisére és nagyon nehéz őket erre motiválni, illetve ezt számon kérni tőlük. Sokszor sajnos ahelyett, hogy a plébániára vezetnénk a gyerekeket/fiatalokat, inkább eltávolítjuk őket.

A hitoktatás terén komoly gondot jelent, hogy a plébániai és az iskolai hittanórák nincsenek összehangolva. Nagyon sok helyen ugyanazt a könyvet veszik át a gyerekek kétszer és ez nagyon unalmas. Az elképzelés, hogy az iskolában az elméletet tanulják a gyerekek, a plébánián pedig gyakorlati dolgok legyenek szép, de sajnos nem könnyű kivitelezni. Szükség lenne a plébániai hittanórákhoz is egy „munkaterv”-re, amely segíthetne a plébánián hitoktatóknak a gyerekek keresztény életre való felkészítésében. Metodológiailag sokat segíthetne, ha a plébánián megfelelő filmek, különböző fiatalokat érdeklő témákról való részletes beszélgetések, közös játékok erősítenék a krisztusi szeretetközösséget a fiatalok között. Sokat segíthetnek a modern kor vívmányai. Vannak pl. tematikus PPT bemutatók, amelyek gondolatindítónak nagyon jól megfelelnének. Gond itt, hogy ezek szövegét magyarra és románra is le kellene fordítani, hisz  komoly gondnak számít a nyelv is. Van ahol román nyelven kell hitoktatni. Máshol a román osztályok esetén a hitoktató kell összeszedje a gyerekeket az iskolában. Így sajnos előfordulhat az is, hogy vannak olyan fiatalok, akik egyáltalán nem vesznek részt hittanórán, és az ő esetükben szükség lenne arra, hogy ők a plébánián tárgyi tudást is kapjanak.

3.    Célok
A fentebb megnevezett irányelvek alapján/segítségével a fiatalokat Istenhez vezetni.
•    keresztény ifjúság nevelése, alakítása, felkészítése egy felelősségteljes elkötelezett keresztény életre
•    jó keresztényeket nevelni, olyan embereket, akik két lábbal a földön állva imádják Istent
•    a fiatalok megtartása az egyházban, közösségélmény fontosságának tudatosítása a fiatalok életében
•    az ifjúsági, gyermek és ministráns csoportok plébániai szinten történő kísérése, segítése
•    ifjúsági munkatársak képzése
•    egyházmegyei szintű programokban összekapcsolni az egyházmegyében működő ifjúsági/gyermek és ministráns csoportokat

4.    Erőforrásaink
Plébániai szinten: Ministránscsoportok vezetői/felelősei, ifjúsági csoportvezetők, hitoktatók, tanítók, akik önkéntesként foglalkoznak a plébániai csoportokkal.
Egyházmegyei szinten: Ifjúsági Iroda, Gyermek és ifjúsági munkacsoport, Metodisták, Katekétika munkacsoport
Anyagiak:  pályázat
Egyéb erőforrások: DVD, idegen nyelvű anyagok, PPT bemutatók

5.    Konkrét tevékenységek
Plébániai közösségi programok
-    nevelés és felvilágosítás
-    gyermek / ministráns / ifi csoport
-    lelki nap, imaóra fiataloknak, gyerekeknek
-    ifi misék, énekek, kórus
-    hittanórák gyerekeknek, fiataloknak
-    zarándoklat lelki töltettel
-    szabadidős foglalkozások- közösségépítő programok kirándulás, biciklitúra, sportjátékok, sporttevékenységek
-    tematikus programok, egységek a közösség igénye alapján, azok kérésére: önismeret, kommunikáció, szerelem, párkapcsolat, konfliktuskezelés, pályaválasztás, prevenció, környezetvédelem, tematikus évnek megfelelően (biblianap, …), közösségépítés, játéknap
Esperességi szintű programok
-    lelki nap
-    játéknap
-    hittanosok találkozója, játékos versenye
-    focibajnokság
-    regionális találkozók, tapasztalatcserék
Egyházmegyei programok
-    egyházmegyei találkozók
-    csoportvezetők képzése
-    lelki programok: imaórák, lelki napok
-    tapasztalatcsere
-    táborok
-    focibajnokság
-    hittan tantárgyverseny
-    zarándoklat a tantárgyverseny nyerteseivel

Az egyházmegye szociális-karitativ tevékenységének konceptje

Az egyházmegyében a szociális-karitatív tevékenységnek 5 - egymástól aránylag független, de mégis szorosan együttműködve – szervezett területe van: Egyházmegyei Caritas, Máltai Segélyszolgálat Szatmári kirendeltsége, Kórházpasztoráció, Plébániai szeretetszolgálat, Börtönpasztoráció.

1.    Helyzetkép
-    A kommunizmus anyagi és erkölcsi válságot hagyott maga után. Az emberek anyagilag leszegényedtek. A kompakt közösségek meggyengültek. Az emberek bizalmatlanok lettek egymás iránt (besúgás).
-    A változás - pozitívumai mellett, - sok negatívumot  is hozott. Most már nem kötelező mindenkinek dolgozni, sőt sokan nem is találnak munkát. A gazdagok gazdagabbak lettek, a szegények pedig szegényebbek.
-    A gazdasági krízis miatt sok család még nehezebb helyzetbe került.
-    Sok a kallódó, tanácstalan gyerek és ifjú,
-    Sok a testi és szellemi fogyatékos ember.
-    A krízis a betegellátáson is érezteti hatását.
-    Sok ember van börtönben.
-    Speciális szatmári helyzet: Sokan kivándoroltak. A  plébániai közösségek kiöregedtek. Sok az egyedülálló, magányos, idős személy.

2.    Kihívások, nehézségek
A helyzetképben leírtak mellett:
-    A mentalitás megváltoztatása. Ez érvényes úgy a segélyezettek, mind a segélyezők számára. (Segíts magadon és az Isten is megsegít! – Másrészről: Nem minden  rászoruló lusta.)
-    A szolidaritás érzésének erősítése. Több önkéntesre lenne szükség.
-    A papok tevékenységének fontossága: a Diakónia éppen olyan fontos tevékenység, mint a szentségkiszolgáltatás, vagy a prédikáció.
-    Anyagi források hiánya.

 

3.    Célok
-    A tevékenységi területekben felsorolt feladatok megvalósítása (vö. az egyes területek részletes leírásait a függelékben)
-    Önkéntesek megnyerése
-    A hatékonyabb munka érdekében a rendszeres találkozás: plébániai, esperesi és egyházmegyei szinten,
-    Lelki és szakmai képzés úgy a segélyezettek, mind a segélyezők számára,
-    Ismertté tenni szélesebb körben az egyházmegye szociális-karitatív tevékenységét (a papok szerepének fontossága),
-    Bevonni a helyi közösségeket (plébániákat) ebbe a tevékenységbe,
-    Együttműködés fontossága: plébániák, Caritas, Máltaiak, Kórházpasztoráció, Börtönpasztoráció,

4.    Tevékenységek

4.1. Szociális programok
Ezek magukba foglalják az anyagi segítséget: ruha, élelem, pénz, étkeztetés. Ugyanakkor a tanácsadást is: hogyan tudnának kilábalni ebből a helyzetből (szegénység, családi erőszak). Legyenek aktívabbak, vegyék saját kezükbe sorsukat, ne várjanak mindent mástól.
Ilyen tevékenységeket végez a Caritas, Máltaiak, plébániai szeretetszolgálat. (vö. Függelék)

 

4.2. Oktatási nevelési programok gyerekek, fiatalok számára
Hátrányos helyzetű gyerekeket és a fiatalokat célozza meg. A tevékenység célja, hogy megmentse őket az elkallódástól, drogoktól és segítsen beilleszkedni a társadalomba. Már óvodás korúakkal elkezdődik a foglalkoznak.
Ilyen tevékenységeket végez a Caritas, Máltaiak, szerzetesrendek, plébániai alapítványok. (vö. Függelék)

 

4.3. Öregekkel, betegekkel való foglalkozás

Ez a tevékenység magában foglalja a kórházban (Öregotthonokban)  levő betegek lelki gondozását, a házi beteggondozást (amely magában foglalja a szakszerű ápolást, ugyanakkor a velük való beszélgetést, imádkozást, szentségek kiszolgáltatását), idősekkel való foglalkozást (egyénileg és csoportosan – idős-klubok).
Ilyen tevékenységeket végez a Caritas, Kórházpasztoráció, Máltaiak, plébániai szeretetszolgálat. (vö. Függelék)

 

4.4. Programok fogyatékkal élő személyek számára
Ez egy speciális helyzet, amely nemcsak a fogyatékkal élő személyt érinti, hanem a környezetét, családját is.
A Caritasnak vannak ilyen szolgáltatásai: Szent József Gyermekrehabilitációs központ – Szatmárnémeti, Információs és tanácsadó iroda fogyatékkal élő személyek számára „B.A.C.H. –iroda”., Alsóhomorodon 2 intézmény, Speciális óvoda Nagykárolyban és Nagybányán. (vö. bővebben Caritaskoncept).

 

4.5. Börtönpasztoráció
Kéthetente látogatják a börtönt: pap, kántor és 1-2 világi a lelkiségi csoportokból.

5.    Erőforrásaink
-    Plébánosok és munkatársaik, akik a bázison dolgoznak
-    Az Egyházmegyei Caritas profi munkacsoportja
-    A Máltai Segélyszervezet
-    Egyházmegyei Kórházpasztorációs Iroda – referens és kórházlelkész
-    Kb. 1000 önkéntes
-    A Pasztorális Tanács keretében működő Diakónia munkacsoport
-    Állami támogatás (önkormányzatok, egészségügyi pénztár),  adományok és sponzorizálás, pályázatok révén kapott összegek, saját források (persely)

Szórvány – Ökumené – Kisebbségek

„SZÖK”

Egyházmegyénkben a szórvány, az ökumenizmus és a kisebbségek jelenlevő valóságok. Jóllehet e három téma önmagában is megálló, külön terület, de sok közöttük az összefüggés és a kapcsolódás. Ezért az életbeültethetőség egyébb gyakorlati szempontjai miatt is együtt tárgyaljuk őket.

 

1.    Helyzetkép
-    A reformáció és az utóbbi évtizedekben lezajlott kivándorlás miatt az egyházmegyénk diaszpórának, szórványnak nevezhető, az itt élő lakosság mindössze 10%-a római katolikus.
-    A szórvány-közösségek lelkipásztori ellátása a papság felelőségére van bízva, mely a kihívások nyomán jelentkező feladatoknak egyre nehezebben tud megfelelni.
-    Egyházmegyénk területén több felekezet hívei élnek együtt. A kapcsolatok minősége és mennyisége változó. Befolyásolják őket nemzeti, nyelvi és a személyes viszonyulás szempontjai.
-    Gondot jelent a vegyes házasság, gyerekek keresztelése, prozelitizmus. A szekták részéről, erőszakosság, előítélet és türelmetlenség, az egyházi vezetők között a kapcsolat hiánya. Pozitív eredmény a helyi szinten működő (személyes) kapcsolatok, kezdeményezések sokasága.
-    Nemzetiségi szempontból is évszázadok óta tarka képet mutat egyházmegyénk valósága. A többségi magyar hívek mellett ott él az apadó számú német, a gyarapodó román és árván hagyott cigány kisebbség.
-    A német és a román kisebbség lelkipásztori ellátása átgondolt és megoldott. A roma kisebbség lelkigondozását általános a tanácstalanság, tétova viszonyulás jellemzi.


2. Kihívások, nehézségek:
-    A szórványgondozásban hiányzik a tudatosabb közösségépítés, a világiak bekapcsolása.
-    Az ökumenizmus tevékenységet még sok keserű történelmi tapasztalat, előítélet, politikai befolyás övezi, valamint felső szinten hiányzik az őszinte készség a párbeszéd és a krisztusi egység ápolására.
-    Történelmi sebek, félelem, bizalmatlanság, kisebbségi komplexus – nem tűntek el teljesen a kapcsolatokból.


3. Célok:
-    Szórványoknak olyan segítséget nyújtani, mely a tudatosabb, megmaradni képes közösségek kialakulását eredményezi. Alkalmas világiak bekapcsolása a munkába.
-    Ökumenizmus terén a párbeszéd, egymás értékének megismerése, együttműködése, közös imádság munkáltatja az egységet.
Kisebbségek esetén az elindult pozitív folyamatok folytatása, a kisebbségek híd szerepének tudatosítása, fel- és kihasználása az előítéletek és komplexusok kezelésére, valamint annak elismerése, hogy a cigányok is Isten gyermekei és a hitben testvéreink, akikkel szemben mint egyháznak kötelezettségeink vannak.

4.Tevékenységek
4.1    Szórvány:
- Szentségi pasztoráció aránylag jól szervezett és ellátott
- Sok szórványközösségnek van „testvére”
- Egyre több szórvány közösség vesz részt az esperességi és egyházmegyei szinten szervezett találkozókon
- Működik a szórványsegély


4.2. Ökumenzimus:
- Helyi szintű kezdeményezések sok helyen már régóta működnek: ökumenikus hét, búcsúk, találkozók, közös részvétel, különféle események
-  Az ökumenikus tevékenységet koordináló kinevezett pap motivált és elkezdte tevékenységét
- Már be-be kapcsolódnak a nemzeti és nemzetközi szinten szervezett találkozókba is


4.3. Kisebbségek:
-    A német és a román hívek pasztorális igényei lefedettek és egészséges  folyamatos módon kapcsolódnak be az egyházmegye életébe.
-    Papjaink közül sokan beszélnek a kisebbségek nyelvén, egyre nő a román nemzetiségű kispapok száma, az egyházmegyében működő szerzetesek is jórészt románul beszélnek.
-    A roma hívek ellátása legtöbb helyen a keresztelésből, temetésből áll, kevés helyen a plébános (és nyomában világi hívek) többletet is vállalnak: eskületétel, házszentelés, elsőáldozás.


5. Erőforrásaink:
Szórvány:

- általában megvan a személyzeti struktúra: egyházmegyei munkacsoport esperes, filiák,   testvérkapcsolatok, plébános, egyháztanács, templomgondozó.
-    Legtöbb helyen a szükséges épületekkel is rendelkeznek – az alapvető anyagi források is biztosítva vannak.
Ökumenizmus:
-    egyházmegyei munkacsoport, plébánosok, egyesületek, mozgalmak, kapcsolatok.
-    Szükséges anyagi források és eszközök megléte.
Kisebbségek:
- Egyházmegyei munkacsoport, képzett és alkalmas plébánosok, világiak, struktúrák, működő testvérkapcsolatok.
-    Meglévő ingatlan és pénzügyi háttér.

Mellékletek:

Felnőttpasztoráció
Zsinati javaslatok

KRISZTUSI KÖZÖSSÉG A PLÉBÁNIÁN
12. Vonjunk be világi segítőket a lelkipásztori munkába. Hallgassuk meg javaslataikat és ötleteiket.
Felelős: plébános
13. Hittanórákon fektessünk nagyobb hangsúlyt a közösségre való nevelésre.
Felelős: plébános, hitoktató
14. Ismerjük meg a katekumenátus jellegű oktatást és alkalmazzuk a plébániánkon.
Felelős: plébános
Megvalósítás: plébános, hitoktató, képzett világi
15. Ápoljuk és szorgalmazzuk, illetve élesszük fel a közösségépítő vallásos hagyományokat, mint például: Szállást keres a Szentcsalád, betlehemezés, pásztorjáték, házszentelés stb.
Felelős és megvalósítás: plébános, egyháztanács, hívek
VILÁGIAK JELENLÉTE AZ EGYHÁZBAN ÉS A TÁRSADALOMBAN
Munkahely
86. A helyi egyházközség legyen összekötő kapocs a vállalkozók és a munkanélküliek között. A plébános és munkatársai segíthetnek figyelemfelhívás, ösztönzés és bátorítás által.
Felelős és megvalósítás: plébános, egyháztanács
89. Az Egyház lelkigyakorlatok szervezésével támogassa a vallásos értelmiségi szervezeteket és vállalkozókat.
Felelős és megvalósítás: plébános, Világiak Irodája
Plébánia
90. A világiak számára legyen elérhető képzés a következő területeken:
o lelki képzés: személyre szabott lelki kísérés, lelkigyakorlat,
o teológiai, hitismereti,
o pszicho-pedagógiai képzés pedagógusoknak, egészségügyi és szociális területen dolgozóknak,
o szakmai képzés.
Felelős és megvalósítás: plébános, Világiak Irodája
91. Az egyház vezetői és a plébánia tagjai tegyenek meg mindent azért, hogy krisztusi kisközösségek szerveződjenek a plébániákon.
Felelős és megvalósítás: plébános, egyháztanács, Világiak Irodája, Háló mozgalom
Társadalmi élet
94. Előadások, konferenciák, szemináriumok tartására kérjünk fel elkötelezett keresztényeket (műemlékvédőket, képzőművészeket, gazdasági és építészeti szakembereket stb.), akik megismertetik kulturális örökségeinket.
95. Kapjanak több figyelmet az amatőr kórusok, fúvószenekarok és színjátszó csoportok. Támogassuk népdalkörök, táncházak, játszóházak, filmklubok, kézműves csoportok létrehozását.
96. A papok beszéljenek a világiak közéleti szerepéről vallott egyházi tanításról.
97. A politikában az Egyház érdekeit elkötelezett és képzett világiak képviseljék.
Felelős és megvalósítás: plébános, egyháztanács, Világiak Irodája, Justitia et Pax szervezet

LELKISÉGI MOZGALMAK ÉS EGYESÜLETEK
149. Vallásos folyóiratainkban rendszeresen kapjanak helyet a lelkiségek, egyesületek, kis közösségek hírei.
Felelős: egyházmegyei Média Iroda, lelkiségek, kisközösségek
150. A katekumenátus, felnőttképzés területén kérjük azoknak a lelkiségeknek segítségét, akiknek tapasztalatuk van a hitoktatásban.
Felelős: plébános, lelkiségi mozgalmak
154. A lelkiségi mozgalmak tagjai rendszeresen találkozzanak, hogy minél jobban megismerjék egymást.
Felelős és megvalósítás: lelkiségi mozgalmak, kisközösségek, Világiak Irodája - Háló mozgalom

 

1.    Az Egyház segítse a szülőket, hogy keresztény értékekre neveljék gyermekeiket.
Felelős:  a szülők, a plébános, a katolikus iskolák tanári kara és szülőegyesület, hitoktatók, PT családmunkacsoportja
Megvalósítás: szentmise, szentségekre való felkészítés melynek része a szülőtalálkozók, hittanóra, gyereknevelési témájú előadások, tapasztalatcserék a különböző családos rendezvényeken (tábor, családnap..), családlátogatás

2.    Fordítsunk gondot lelkipásztori munkatársak képezésére, akik a családpasztorációban segíthetnek.
Felelős:  a plébános, PT családmunkacsoportja
Megvalósítás: a Házas Hétvége mozgalom gyümölcse többek között jónéhány képzett és a plébániai családmunkában is elkötelezett házaspár;  kísérleti jelleggel volt szervezve egy kétéves családdinamikai tréning, a munkacsoport fontolgatja egy újabb munkatárs képzés tervét

3.    Legyen fontos a keresztény család értékeinek terjesztése és támogatása.
Felelős:  a szülők, a plébániaközösség, PT családmunkacsoportja, családos lelkiségi mozgalmak, a katolikus intézmények, hitoktatók, , katolikus média
Megvalósítás: szentmise, ünnepek, hittanóra, család témájú előadások, tapasztalatcserék a különböző rendezvényeken (Házas Hétvége, jegyesoktatás, tábor, családnap..)

4.    Szenteljünk több figyelmet a katolikus óvodák és iskolák támogatására, mert ezekben valósulhatna meg a leghatékonyabban a házasságra és a családra való nevelés.
Felelős:  Püspök úr, a szülők, a plébános, a katolikus óvodák és iskolák vezetősége, hitoktatók, PT családmunkacsoportja
Megvalósítás: A Hám János iskolában V, IX osztálytól megkezdődött egy 4/8 éves családi életre való felkészítési folyamat (családóra)

5.    Éreztessük a nem szentségi házasságban élőkkel, hogy nincsenek kizárva az Egyházból, és keressük velük együtt a rendezés lehetőségét és módját.
Felelős:  a plébános, és a plébániaközösség
Megvalósítás: a gyakorlatban nem könnyű kihívás

6.    Az elváltakat és az újraházasodottakat is vonjuk be az egyházközség életébe, és szorgalmazzuk a liturgikus cselekményekben való részvételüket. Tudatosítsuk velük, hogy súlyos betegség esetén kérhetik a bűnbánat, az eukarisztia és a betegek szentségét.
Felelős:  a plébános, és a plébániaközösség
Megvalósítás:  hallgathatják Isten igéjét, részt vehetnek a Szentmisén, imádkozhatnak gyakorolhatják a szeretet cselekedeteit, a gyermekeket a keresztény hitben nevelik,  rendszeresen tarthatnak bűnbánatot, hogy így napról napra kiesdjék Isten kegyelmét, de a gyakorlatban nem könnyű kihívás. Egy lehetőség lehet számukra az önsegítő csoport.

7.     Fektessünk nagy hangsúlyt a fiatalok szexuális nevelésére. A lelkipásztorok vegyék igénybe a hívő katolikus orvosok, pszichológusok és házaspárok segítségét.
Felelős:  a szülők, a plébános, hitoktatók, Ifjúsági Iroda, PT családmunkacsoportja
Megvalósítás:  plébániai, esperesi, egyházmegyei ifjúsági rendezvényeken bevihető, a Hám János iskolában V, IX osztálytól megkezdődött egy 4/8 éves családi életre való felkészítési folyamat (családóra), melynek része a szexuális nevelés. Valószínűleg plébánia szinten is  jól implementálható.

8.    Alakuljanak a plébániákon családcsoportok, amelyek a plébániai megújulás alapsejtjeivé válhatnak.
Felelős:  a plébános, az egyháztanács,  PT családmunkacsoportja, Házas Hétvége, Kolping és Schönstatt mozgalom
Megvalósítás: A Házas hétvégén részvett házaspárok együtt maradnak, szerencsés esetben a maguk plébániaközösségében képeznek családcsoportot, Józsefházán, Máramarosszigeten, Szatmáron a Kis Szent Teréz, Szent Lélek, Szent János, Szent Antal plébánián létrejöttek, működnek plébániai családcsoportok. Helyzet-, és igényfelmérés  a rotációs rendszer kereteiben, meglévő csoportok támogatása, újak animálása

9.    A plébános és a hívek segítsék a válságban lévő családokat, támogassák a felbomlott házasságból érkező szülőket és gyermekeket, a csonka családokban magukra maradt személyeket.
Felelős:  a plébános az egyháztanács, PT családmunkacsoportja
Megvalósítás: szentmise, családlátogatás, szeretetszolgálat

10.    Legyen szoros együttműködés a Caritas családmunkával foglalkozó szakemberei és az egyházmegyei családreferens között.
Felelős:  Caritas, családreferens
Megvalósítás: konzultálás, információ csere

Mellékletek:

Diakónia
Szeretetszolgálat
Koncept

1.    Helyzetkép
-    A kommunizmus anyagi és erkölcsi válságot hagyott maga után. Az emberek anyagilag leszegényedtek. A kompakt közösségek meggyengültek. Az emberek bizalmatlanok lettek egymás iránt (besúgás).
-    A változás pozitívumai mellett, sok negatívumot hozott. Most már nem kötelező mindenkinek dolgozni, sőt sokan nem is találnak munkát. A gazdagok gazdagabbak lettek, a szegények pedig szegényebbek.
-    Speciális szatmári helyzet: Sokan kivándoroltak. A  plébániai közösségek kiöregedtek. Sok az egyedülálló, magányos személy.
-    2001 után kezdődött a plébániai szeretetszolgálat csoportok megalakítása. Segítség volt a püspöki rendelet és az Egyházmegye Zsinat.
-    Jelenleg   41 szeretetszolgálat-csoport működik –  464 önkéntessel.
-    11 plébánián nem működik szeretetszolgálat csoport (megszűnt, vagy nem is volt)
-    A csoportok képviselőivel 2 havonta találkozunk esperességi szinten. Évente van 2 egyházmegyei találkozó.
-    Tevékenységük nagyon sokrétű: anyagi segítség a rászorulóknak, öregek, betegek látogatása, ügyek intézése, stb.

 

2.    Kihívások
-    Csoportokat alakítani, ahol még nem működnek.
-    Felébreszteni egyes papok érdeklődését a diakónia iránt

 

3.    Célok
-    Mentalitás megváltoztatása (ahol ez indokolt): a diakónia is olyan fontos tevékenység, mint a többi – igehirdetés, szentségkiszolgáltatás
-    A plébánosok szorosabb bevonása ebbe a tevékenységbe: a plébániáért ő felel. Ebbe beletartozik a szociális-karitativ tevékenység.
-    A meglévő csoportok megerősítése. Szinte 500 önkéntes egy nagy erő, különösen akkor, ha  közösségként tevékenykednek. (Egy darab fának is van melege és fénye, de ha több van együtt, sokkal hatásosabb.)
-    Együttműködni a többi csoportokkal, az Egyházmegyei Caritassal.

 

4.    Módszerek
-    Lelki és szakmai képzés.
-    Olyan tevékenységeket is felvállalni, amit a képzés hiánya miatt eddig nem tudtak elég hatékonyan végezni. Pl. gyászolókkal való foglalkozás, vagy segítségnyújtás azoknak, akik munkát keresnek: önéletrajz megírása, stb. 

Kórházpasztorációs koncept


„Egész-séges embernek lenni annyi, mint egyszerre és egyformán jó kapcsolatban lenni ”fölfelé” Istennel, befelé önmagammal és kifelé embertársaimmal és a természettel. Ha az egyik kapcsolat megromlik, valamiképpen megromlik a másik kettő is.”
(Dr Gyökössy Endre)
Helyzetkép
Mai rohanó világunkban, a gyógyításban is tapasztalható időhiány miatt, gyakran csak a test gyógyítására van lehetőség. Az orvosok és az ápoló személyzet ezért nem akadályozza, hanem megengedi, a betegek látogatását. Elfogadja az egyházi segítséget, a betegek lelkigondozása tekintetében.
Egyházunk felelősségteljes feladatának tekinti, hogy kinyújtsa kezét a betegek, a szenvedők és hozzátartozóik felé és elvigye Isten vigasztaló szeretetét azok számára akik kétségekkel terhekkel küszködnek. Fontos küldetésének tekinti, hogy a remény forrásaként jelen legyen kórházainkban.
A kórházak pasztorációs ellátása nagy feladat, nem elégedhetünk meg azzal, hogy a betegek vagy hozzátartozóik hívását várjuk, hanem közöttük járva kell felvillantanunk a Krisztus szeretetéből táplálkozó reményt, vigasztalást.
Kilenc éve egy laikus kórházreferens látogat betegeket Szatmár kórházaiban.
Egyházmegyei zsinatunk javaslatai nyomán elkezdődött, a betegek rendszeres látogatásának megszervezése, a plébánosok valamint az egyházmegyei kórházreferens/lelkigondozó koordinálásával.
Jelenleg 40-50 önkéntes látogat rendszeresen betegeket az egyházmegyénkhez tartozó kórházakban, idősotthonokban, és otthon, a plébániák betegeit.
Az egyházmegyei betegpasztoráció szervezésének első lépéseként, esperességi találkozókra és képzésekre került sor önkéntes beteglátók részére.
Az önkéntesek  a Mária Légió, Nőszövetség, Plébániai Szeretetszolgálat, Ferences Világi Rendhez tartoznak.
A beteglátogatás fő célja beszélgetés a betegekkel, főként a meghallgatásuk, átsegíteni őket a sokféle krízis-helyzeten, amibe betegségük vagy más életkörülmények miatt
kerülnek. Segítenünk kell a betegeket abban, hogy a szenvedés és kétségbeesés pillanataiban is felismerjék Isten szerető jelenlétét, gondoskodását.
Fontos szerepük van ebben a feladatban azoknak a plébános atyáknak, akik a kórházakban és otthonaikban a betegeket felkeresik, szentségeket szolgáltatnak ki számukra, vagy csak egyszerűen meglátogatják őket, beszélgetnek velük. A kórházakba főként azok a   plébános atyák járnak be, akikhez területileg a kórházak taroznak.

Pozitívumok
- Fontos és elfogadott a jelenlétünk a kórházakban a betegek, hozzátartozóik és az ápoló személyzet részéről is
- A betegekkel való személyes kapcsolatok nyomán, a betegek gyakrabban igénylik a szentségek kiszolgáltatását
- A kórházi betegek rendszeres látogatása mellett, főleg vidéki plébánián megszervezték a betegek otthon látogatását

Negatívumok:
- nagyon kevés a fiatal önkéntes
- előfordul olyan kórház, ahol az önkénteseknek belépő díjat kell fizetniük amikor betegeket mennek látogatni

Zsinati Javaslatok
Öregek - Betegek


JAVASLATOK
139. Hasznos volna egy egyházmegyei szeretetotthon létesítése.
140. Bízzunk meg körzetfelelősöket, akik a plébánia területén meg¬szervezik a betegek látogatását. Hangszalagon vagy írásban elvihetik a vasárnapi prédikáció szövegét is.
141. Legyen minden egyházközségnek idősek klubja.
RENDELKEZÉS
48. A plébánosnak kötelessége megismerni a gondjaira bízott híveket. Látogassa a betegeket és öregeket. Munkájába vonjon be világiakat is.
Kórház-pasztoráció

JAVASLAT
142. Nagyobb orvosi központokban ajánlatos lenne egy kórházi lelkigondozó alkalmazása. A plébánosok szervezzék meg a kórházi betegek látogatását az egyházmegyei kórházreferens koordiná¬lásával.
Idők jelei, kihívásaink
A betegség nem csak a test szenvedése. Ahhoz, hogy a szenvedés ne összetörje, hanem erősítse, istenkapcsolatában megerősítse hordozóját, olykor értő-érző útitársra van szükség.
Egyházmegyei Zsinatunk Kórház-pasztorációval foglalkozó fejezete hangsúlyozza a kórházi betegek lelkigondozásának, látogatásának és szentségekkel való ellátásának fontosságát: “Ők azok, akik különösen igénylik a szeretetet, a látogatást, vigasztalást, megértést, támogatást, amely egyben előkészület is lehet a szentségek felvételére.” (Zsinati könyv 96 old.)
- A beteglátogatás főbb lépéseit figyelembe véve kell látogatnunk betegeinket: melléjük állni, velük tartani (Koinónia), közösen megállni annál, ami elszomorít (Diakónia), Isten szavával ami gyógyít ( Martíria), illetve a hit szimbólumainak gyógyító erejével( Liturgia)
- Ahhoz, hogy a beteglátogatás szolgálatát jól végezzék, szükségessé vált, az önkéntes beteglátogatók szakmai tovább képzése
- Családtagok, ápoló személyzet lelkigondozása

Célok
▪ A kórházpasztorációban fontos, hogy, a beteg, bajban lévő, segítségre váró emberek mellé szegődve útitársak legyünk a gyógyulás és a gyógyító Krisztus felé vezető úton: odahallgatóan, beleérzően, dialógusra készen, új kapcsolatokat munkálva, mert erre tanít Jézus Krisztus példája
▪ Isten szeretetének szimbólumaiként jelen lenni a betegágynál: lelkigondozás, lelki támogatás, betegkísérés
▪ Szükség, igény esetén a hozzátartozók, ápoló személyzet lelki támogatása
▪ Önkéntes beteglátogatók képzése, lelki támogatása: az ősszel induló önkéntes beteglátogató képzés megoldást jelenthet, egy képzett önkéntes beteglátogatói kör kialakításában, az egyházmegyében
▪ Plébániai betegek rendszeres látogatásának megszervezése
▪ Hozzátartozók támogatása

Plébániai szinten:
-    Az otthon lévő betegeket a plébános atyák, mindig rendszeresen, első péntekenként látogatták, látogatják. Hívásra meglátogatják, szentségekkel ellátják a plébániájukhoz tartozó, kórházban fekvő híveiket is. Párbeszédet kezdeményezni a plébános atyákkal a kórházpasztorációban illetve a plébániai beteg pasztorációban szerzett tapasztalataikról, kikérve a véleményüket. Bevonni az önkénteseket a plébániai beteglátogatásba
–    Betegek szentségének kiszolgáltatása szentmise keretében 
–    Betegek Világnapjának közös megünneplése

Esperességi szinten:

-    Kitekintés: az esperességekhez tartozó kórházak, idősotthonok betegeinek rendszeres látogatásának megszervezése, és szentségekkel való ellátása
-    Közös lelkinap betegeknek és önkénteseknek
-    Betegek Világnapjának megszervezése- Lourdesi kilenced

Egyházmegyei szinten:
Betegek Világnapja
Önkéntes beteglátogatók képzése
Lelkinap: betegeknek és önkénteseknek
Papok és önkéntesek találkozója

Erőforrásaink:
Plébánosok:- Rendszeresen látogatják, a plébániákhoz tartozó betegeket: beszélgetnek velük, meghallgatják őket, szükség esetén szentségekkel látják el őket
- Kapcsolatot tartanak az önkéntesekkel, lelkiségi mozgalmak vezetőivel
- kapcsolatot tartanak az egyházmegyei kórházreferenssel

Egyházmegyei Kórházpasztorációs Iroda:
Egyházmegyei kórházi lelkigondozó/referens (főállású egyházmegyei alkalmazott):
Megszervezi és koordinálja az egyházmegyei kórházpasztorációt

Rendszeres kapcsolatot tart:
- az egyházmegyei kórházlelkésszel
- a plébánosokkal
- A PT Diakónia munkacsoport Tagjaival
- az önkéntes beteglátogatókkal, akik plébániáikhoz tartozó, kórházban, idősotthonokban illetve  otthonaikban betegeket látogatnak
- Lelkiségi mozgalmakkal, egyesületekkel
- Kórházi ápoló személyzettel
- Más egyházmegyében illetve külföldön kórház és betegpasztorációt végző kórházreferensekkel, kórházlelkészekkel, lelkigondozókkal

Találkozókat és képzéseket szervez:

Egyházmegyei szinten:
▪ Egyházmegyei találkozók:
- Önkénteseknek, Betegek Világnapja, Idősek Világnapja
▪ Tematikus képzések tart és szervez

Esperesi szinten:
▪ Évente kétszer – alapképzés, animáló és motiváló találkozókat tart az önkéntesek számára
▪ Rendszeres esetmegbeszélés
▪ 2009 őszétől átfogó szakmai továbbképzést szervez, önkéntes beteglátogatók számára szakemberek bevonásával

Együttműködik:
-    Az egyházmegyei kórházlelkésszel
-     Szerves tagja PT Szeretetszolgálat munkacsoportjának
-    együttműködik az Egyházmegyei Szeretetszolgálattal, az Egyházmegyei Caritassal, a Máltai Segélyszervezet Szatmári kirendeltségével illetve az Egyházmegyei Börtönlelkésszséggel
-    Együttműködik a Pasztorális, Világi, Ifjúsági Irodákkal

Kórházlelkész ( önkéntes):
▪ Együttműködik a kórházi referenssel
▪ Részt vesz az egyházmegyei kórházpasztorációban. Jelenléte a Kórházpasztorációs Iroda programjain képviseli az Egyház gondoskodását az Eukarisztia és a szentségek által
▪ Kapcsolatot tart az egyházmegye papságával és más egyházmegyék kórházlelkészeivel

 

Diakónia munkacsoport:
▪ Rendszeres találkozóikon megbeszélik az egyházmegyei Diakónia helyetét, a közös terveket, illetve az Egyházmegyei Zsinat által előírt javaslatok, és rendelkezések életbe ültetését

Önkéntes beteglátogatók
▪ Betegeket látogatnak az egyházmegye területén fekvő:
- kórházakban (Szatmár, Nagybánya, Nagykároly, Máramarossziget)
- és/vagy idősotthonokban
- és/vagy plébániákon
▪ Összeírják a lelkipásztori látogatást igénylőket
▪ Részt vesznek:
- tevékenyen részt vesznek a plébániai szintű betegeknek, időseknek szervezett találkozók szervezésében, kivitelezésében
- esperességi szintű: találkozókon, képzéseken, esetmegbeszéléseken
- egyházmegyei programokon

Alkalmi segítők
- Alkalmanként segítenek a betegek szállításában, szentképeket, folyóiratokat visznek a tartósan ágyhoz kötötteknek.

Konkrét tevékenységek

- Plébániai szintű találkozók önkénteseknek, lelkinapok
- Találkozók és tapasztalatcsere a plébános atyákkal, akiknek plébánia területén kórház vagy idősotthon van: találkozó az ottani önkéntesekkel, újak bevonása 
- A kapcsolat megerősítése a plébános atyák és az Egyházmegyei Kórházpasztorációs Iroda között
- Egyházmegyei programok közös szervezése
- Szakmai képzés önkéntesek részére

Máltai Segélyszolgálat Szatmári kirendeltsége:

I. A Romániai Máltai Segélyszolgálat Szatmári kirendeltségének négy fő tevékenységi tevékenségi pontja van:


1. A felmért és nyilvántartásunkban levő családok támogatása élelemmel – 2 havonta - , ruhákkal, bútorokkal, gyermekkocsikkal, stb.

2. A Szent József Ifjúsági központban 100-130 gyermeknek – részben a felmért családok gyerekei, részben utcagyerekek – heti 2 órában – szombaton és vasárnap – 6-8 csoportban – biztosítunk főtt ételt, uzsonnát, tisztálkodási lehetőséget, lelkinevelést, konzultációs órákat stb.

3. A szegény és beteg embereknek biztosítunk pelenkát, gyógyszert, tolókocsit, mankót, járókát, lehetőségünk szerint.

4. Gyorssegély formájában: butélia csere, tűzifa, házbér kiegészítés, a villany, víz, gázfogyasztás kiegészítése, épületanyaghoz hozzájárulás, stb.

II. Legtöbben elvárják a csomagot, ami nekik jár, nem akarnak dolgozni, hiába a jó példa, a beszélgetés, nem igen lehet rászoktatni, hogy templomba járjanak: kényszeríteni se lehet , mert Isten sem kényszerít, szabad akaratot adott … A gyerekek eljönnek a havi szentmisére, de az ennivalón jár az eszük, képtelenek odafigyelni kevés kivétellel - pl. akik a Hildegárdába járnak.

III. A célcsoport igényei anyagi segítség, pénz és lakás kellene, mert sokan szinte állati körülmények között laknak – lsd. Ostrovului-. Sajnos az önkéntes munka nem enged meg bővebb és több tevékenységet, újabb terveket, projekteket nem is tervezünk, mert szerintem talán az életem kicsi százalékában való biztosítása és nagy segítség…

IV. Sajnos még ötletünk is alig van. Tisztelet a kivételnek, a papoknak soha nincs idejük szociális problémákkal foglalkozni, átruházzák ezeket a Plébániai szeretetcsoportokra – de ők még jobban ismerik a családokat, kik is valóban a rászorulók…

Börtön pasztoráció


A börtönbe mi minden második szombaton megyünk 9 órakor. A másik szombaton a reformátusok mennek. Év elején az ortodox börtönlelkésszel együtt készítettük el a vallásfelekezetek programozását.
Minden alkalommal a következő vasárnapi szentmisét mutatjuk be a börtön kápolnájában. Önkéntes kántor és két lelkiségi segítő jön velem. Grebur Szilárd és Enyedi István kántorok jönnek velem felváltva (aki közülük éppen el tud jönni). A lelkiségi csoportok közül Grebur Szilárd felesége a neokatekumenátusból, Weissenbacher Ildikó és ....Margit a Mária Légióból, illetve a Kármelita csoportból jönnek.

Adományokat el lehet juttatni hozzájuk. Volt is rá eset, hogy a Máltai szeretetszolgálaton keresztül ruhát juttattunk el bizonyos személyeknek (akik ezt kérték).

Karácsonykor kántálást szerveztünk részükre a Székesegyház énekkarával. Hasonló dolgokat máskor is lehet szervezni számukra. Lényeges, hogy a szervezéseket jó előre kezdjük meg, mert aki a börtönbe be szeretne menni ilyen címen, a Püspökség részéről, a Püspök Úr által aláirt névsort kell jóváhagyatni a börtön igazgatójával (talán Bukarest jóváhagyása is szükséges). De ez egy járható út.

Adományok a börtönben mindig jól jönnek. Ilyen alkalmakkor az illető hívek, papok részére is kérhető látogatási engedély.

A szatmári börtönben most csak rövid időre elitéltek vannak.

A lelkipásztorkodással kapcsolatban a börtönben különleges nehézségekkel nem találkoztam. Mindenki részéről jóindulatot tapasztaltam. Egymást megbecsülve szépen lehet dolgozni.

Egyházmegyei Caritas Szervezet
SZOCIÁLIS PROGRAMOK


Célcsoportok:
- bizonytalan anyagi helyzetű családok és egyének, a Szatmárnémeti Caritas Szervezet és/vagy más szociális szolgáltatást végző intézmények kedvezményezettei
- a családon belüli erőszak áldozatai
- a természeti csapások és szerencsétlenségek károsultjai a Szatmári Katolikus Egyházmegye területén.

Misszió
Az elsődleges felelősségi körök, melyeket a Caritas megalakulásától magára vállalt, szociális-karitatív természetűek voltak, kezdve a segélycsomagok szétosztásától egészen a jól meghatározott célcsoport felé irányuló komplex programokig.
A terület küldetése azoknak a támogatása, akik nehezebben néznek szembe a változásokkal és a társadalmi válsághelyzetekkel. A fő cél: felelősségtudatra ébreszteni a kedvezményezetteket és mozgósítani őket, hogy fejlesszék azon szociális készségeiket, amelyek által javulhat életminőségük, mindezt egyéni és csoportos szociális tanácsadás révén.
A tanácsadó tevékenység mellett a szolgáltatások haszonélvezői útmutatásban részesülnek azok felé az intézmények felé, amelyek problémáik megoldására hivatottak, valamint ahonnan anyagi segítségben is részesülhetnek, felmért szükségleteik alapján.

Célkitűzések
1. A hatályos törvényekben előírt szociális jogok érvényesítésének megkönnyítése, valamint hozzáférés a közhivatalok és más nem kormányzati szervek szolgáltatásaihoz.
2. Hozzásegítés olyan szociális adottságoknak a megszerzéséhez, melyek által egy szolid életvitel érhető el, szociális tanácsadás révén
3. A krízishelyzetek átvészelése a családon belüli erőszak esetén, a bántalmazott személy motiválása, hogy próbáljon meg függetlenné válni az erőszak elkövetőjétől
a krízishelyzetek átvészelésének segítése a Szatmári Egyházmegye területén belül előforduló természeti katasztrófák és szerencsétlenségek áldozatai számára.

A szatmárnémeti Szociális tanácsadó és segélyiroda szolgáltatásai

Az iroda legfontosabb szolgáltatásai: az információ, közvetítés, szociális tanácsadás, illetve segítségnyújtás és támogatás a szükséget szenvedő személyek és családok számára.
Az iroda szolgáltatásait élvezők és az ezeket nyújtó személyzet közötti kapcsolat a bizalmon és diszkréción alapszik. A rendszeres szociális tanácsadás révén, az iroda szakemberei támogatják a hozzájuk fordulókat szociális képességeik kifejlesztésében és felelősségtudatuk kialakításában életvitelüket illetően, hogy egy szolid megélhetési szintet érhessenek el.
Az információs és közvetítő szolgáltatások keretében, a klienseket tájékoztatják azokról a szociális jogaikról, melyeket a Caritas és más intézmények biztosítanak számukra, vagy átirányítják őket a problémáik konkrét megoldásában illetékes intézményhez.
A családon belüli erőszak áldozatait különös figyelemben részesítik az iroda alkalmazottai, segítik őket tanácsokkal és közbenjárással, hogy túljuthassanak a krízishelyzeten, amellyel szembenéznek, és szükség esetén anyagi támogatásban is részesülnek, más intézmények vagy civil szervezetek közreműködésével.
A közvetítő és szociális tanácsadó munka folytán, a szociális munkás a megbeszélések nyomán megállapítja a anyagi támogatás szükségességét, és esetenként a következő segítséget tudja nyújtani, a lehetőségekhez mérten: ruhanemű, élelmiszer, higiéniai-tisztálkodási szerek, tanszerek.
Egy másik tárgyi jellegű támogatást a szatmári Caritas Gyógyszertár biztosít a szociálisan rászorulónak nyilvánított személyek esetében.

Szociális tanácsadó és segélyiroda
A legfontosabb szolgáltatások, melyeket ez az iroda biztosít: információ, közvetítés, szociális tanácsadás, közbenjárás és támogatás a nehéz körülmények közé került személyeknek vagy családoknak.
Az iroda szolgáltatásait élvezők és az ezeket nyújtó személyzet közötti kapcsolat a bizalmon és diszkréción alapszik. A rendszeres szociális tanácsadás révén, az iroda szakemberei támogatják a hozzájuk fordulókat szociális készségeik kifejlesztésében és felelősségtudatuk kialakításában életvitelüket illetően, hogy egy szolid megélhetési szintet érhessenek el.
Az információs és közvetítő szolgáltatások keretében, a klienseket tájékoztatják azokról a szociális jogaikról, melyeket a Caritas és más intézmények biztosítanak számukra, vagy átirányítják őket a problémáik konkrét megoldásában illetékes intézményhez.
Az iroda segítséget nyújt a személyes higiénia biztosításában, valamint hetente kétszeri fürdési lehetőséget és a ruhák kitisztítását is lehetővé teszi. Az egyénileg felmért szükségletek alapján, a lehetőségekhez mérten, anyagi segítségnyújtás is szóba jöhet, mely ruhaneműkből, élelmiszerekből, higiéniai-tisztákodási eszközökből és tanszerekből áll.

A segélyelosztó irodák által biztosított szolgáltatások:
Az elvégzett szociális helyzetfelmérések eredményeit feldolgozva, azok soraiban, akik anyagi segítségért folyamodtak, az egyéni és családi szükségleteket. Az eredmények alapján a következő segélycsomagokat biztosítják ki: ruhaneműk, élelmiszerek, higiéniai és tisztítószerek, tanszerek.

A szociális étkezdék szolgáltatásai:
A Caritas szociális étkezdéiben a segélyezettek, főként idős személyek, minden nap egy meleg ebédet fogyaszthatnak el.

Új problémák amellyel a terület szembesül a 2009-es évben
1.    A munkanélküliség, egy olyan jelenség amely által ebben az évben igen csak megszaporodtak a klienseink száma. Segítségként, igyekszünk kapcsolatot teremteni különböző állami szervekkel és magáncégekkel (Megyei munkaelosztó), egyidejűleg tanácsadásban részesítve az igénylőt.
2.    Tanácstalan fiatalok (8-ik osztályosak), akik kérdőjellel fogadják a munkanélküliséget, és olyan szakmát szeretnének amelynek jövője van. Válaszként a problémára, csoportos tanácsadás ezek számára falvakon (sikerélmények és újabb felkérés Túrterebesen).
3.    Eladósodott családok. Az egyik hatása többek között a munkanélküliségnek az eladósodott családok, amelyek a jövedelem kiesése miatt nem képesek a törlesztéseket és a bank adósságaikat. Igyekszünk kapcsolatot teremteni bankokkal, egyidejűleg tanácsadást tartva a pénzgazdálkodás témában.
Együttműködési lehetőséget látunk a szociálisan hátrányos helyzetű rászorulók ügyeinek kezelésében történő megállapodások mentén.

OKTATÁSI PROGRAMOK GYERMEKEK ÉS FIATALOK SZÁMÁRA

Misszió
Az óvodák, tanulóházak, betűvetési tanfolyamok keretében, valamint a Szatmár- és Máramaros megyei utcagyerekek számára létesített központokban pszicho-pedagógiai és szociális szolgáltatásokat nyújtunk a hátrányos helyzetű gyermekeknek és fiataloknak. Célunk az iskolaelhagyás csökkentése, és általában, ezeknek a gyermekeknek és fiataloknak egy jobb életminőség biztosítása, annak érdekében, hogy később a társadalom felelős tagjaivá válhassanak. E területen belül működi a drogfogyasztást megelőző, tanácsadó iroda, amely a legtöbb szatmárnémeti általános és középiskolára kiterjesztette tevékenységét. A gyermekek jogait tiszteletben tartó és azokat védő multidiszciplináris csoport szorosan együttműködik a helyhatóságokkal és más nem kormányzati szervekkel, hogy segítsen a társadalmi veszélyekkel szemben legsérülékenyebb csoporton.

 

Célkitűzések
1. A gyermekek és fiatalok életminőségének javítása és egy felelős, önálló felnőtt életre nevelése;
2. A szociálisan hátrányos helyzetű családok hangsúlyozott felelősségtudatra ébresztése a gyermekek nevelését és oktatását illetően;
3. A családok támogatása abban, hogy bármilyen természetű krízishelyzetet saját erőből tudjanak leküzdeni;
4. A gyermekek esélyegyenlőségének támogatása, együttműködésben a felelős helyi-, regionális- és országos szociális intézményekkel.
A Barátság Háza - Nyitott Szociális Központ - Szatmárnémeti
A központ elsődleges célja egyenlő esélyeket teremteni egy normális élethez a Szatmárnémetiben élő hátrányos helyzetű gyermekek számára.
A Barátság Háza kedvezményezettei, I-VIII. osztályos, iskolás korú gyermekek, akik alacsony jövedelmű, problémás családokban, veszélyeztetett körülmények közt élnek, vagy ahol a szülők nem törődnek gyermekeik nevelésével és életminőségével. A központ minden tevékenysége a következő célok elérése végett zajlik:
•    megelőzni a gyermekek elszakadását a veszélyeztetett helyzetben lévő szülőktől

•    a családok támogatása az olyan egyéni vagy közös készségek visszaállításában és/vagy kifejlesztésében, melyekkel képesek lesznek a problémás helyzeteket saját erőből leküzdeni

•    a gyermekek és fiatalok egyéni boldoguláshoz szükséges készségeinek kifejlesztése.


A központ szolgáltatásai: a gondozott gyermekek és családjaik támogatása, egyéni és csoportos pszichológiai valamint szociális tanácsadási tevékenységek és szolgáltatások az iskolás korú gyerekeknek és szüleiknek. Mindezek mellett egyidejűleg iskolán kívüli oktató és nevelő, szórakoztató és a szocializálódást elősegítő programok (szerepjátékok, oktatóanyagok megtekintése, intézmények látogatása stb.) zajlanak. A gyermekek minden nap ebédet és uzsonnát kapnak, lehetőségük nyílik a tisztálkodásra, és a központ felszereltségének köszönhetően kimoshatják ruháikat is. Időszakosan tanszereket, ruhaneműt, alapvető higiéniai-tisztálkodási szereket kapnak saját maguk és családjuk részére, ünnepekkor pedig ajándékokat, születésnapi összejöveteleket rendeznek nekik, ellátogatnak színházba, moziba is.


Assziszi Szent Ferenc Közösségi  Ház - Nagybánya
Az Assziszi Szent Ferenc Közösségi Ház célja a nehéz körülmények közt élő óvodás és iskolás korú gyermekek támogatása, különös tekintettel a Nagybánya külvárosában élő Craica negyedbeli roma családok gyermekeire.
A közösségi ház célkitűzései a következők:
•    megelőzni a gyermekek elszakadását a veszélyeztetett helyzetben levő szülőktől;
•    a családok támogatása az olyan egyéni vagy közös készségek visszaállításában és/vagy kifejlesztésében, melyekkel képesek lesznek a problémás helyzeteket saját erőből leküzdeni
•    a gyermekek és fiatalok készségeinek kifejlesztése, a szociális normákhoz illeszkedésének elősegítése, valamint képességeik kialakítása az önálló életben való boldogulásra.

Célcsoport: óvodás és iskolás korú, be nem iskolázott vagy iskolakerülő gyermekek a nagybányai Craica negyedből.

A központ szolgáltatásai: a gondozott gyermekek és családjaik támogatása, egyéni és csoportos pszichológiai valamint szociális tanácsadási tevékenységek és szolgáltatások az iskolás korú gyerekeknek és szüleiknek. Mindezek mellett egyidejűleg iskolán kívüli oktató és nevelő, szórakoztató és a szocializálódást elősegítő programok (szerepjátékok, oktatóanyagok megtekintése, intézmények látogatása stb.) zajlanak. A gyermekek minden nap ebédet és uzsonnát kapnak, lehetőségük nyílik a tisztálkodásra, és a központ felszereltségének köszönhetően kimoshatják ruháikat is. Időszakosan tanszereket, ruhaneműt, alapvető higiéniai-tisztálkodási szereket kapnak saját maguk és családjuk részére, ünnepekkor pedig ajándékokat, születésnapi összejöveteleket rendeznek nekik, ellátogatnak színházba, moziba is.


A szociális óvodák szolgáltatásai
A szociális óvodák létesítésének célja, hogy elkerülhessék a veszélyeztetett körülmények közt élő, óvodás korú gyermekek intézetbe kerülését, és hogy már zsenge kortól bevonják őket az oktatási rendszerbe.  Ilyen körülmények között, a gyermekek olyan nevelésben részesülnek, mint bármely más óvodában az országban, ráadásul szociális szolgáltatások által is támogatják őket. A mindennapi ebéd és uzsonna mellett, megtanítják őket a testi higiénia ápolására is. Rendszeresen kapnak iskolai felszereléseket, taneszközöket, ruhaneműt, tisztálkodási szereket saját maguk és szüleik számára, ünnepekkor ajándékcsomagot kapnak, születésnapi rendezvényeket tartanak nekik, színházba, moziba is ellátogatnak. Nagy népszerűségnek örvendenek az egynapos kirándulások és az évente egyszer megszervezett táborozások is.
A nappali foglalkoztató központok és tanulóházak szolgáltatásai
A szociális óvodák és tanulóházak a romániai társadalmi-szociális változások szempontjából legsebezhetőbbé vált közösségekben létesültek, mivel ezek legnyilvánvalóbb szenvedő alanyai az adott közösség gyermekei.
Az intézmények szociális munkásai felmérik miden egyes gyermek és családja szükségleteit, majd különböző akciókat szerveznek, hogy hozzászoktassák a szülőket gyermekeik problémáihoz és ráébresszék őket felelősségükre a kicsik oktatására vonatkozóan. A speciális szakképesítésű személyzet követi és útbaigazítja a gyermekeket az iskolai feladatok elvégzésében és állandó kapcsolatot tart tanáraikkal, oktatóikkal. Ezen kívül, ezekben az itnézményekben olyan tevékenységek is folynak, amelyek által megtanítják a gyermekeknek a házimunkákat, kertészkedést, barkácsolást, szabás-varrást, és a fiatal anyukák is tanácsot kapnak a családtervezést illetően.
Mindezek mellett a gyermekek szabadidős (játékok, sport, művészi tevékenységek, kirándulások, táborok stb.) és szocializációs programokban (szerepjátékok, oktatófilmek megtekintése, intézménylátogatások stb.) vehetnek részt.
Az óvodás és iskolás gyermekek minden nap meleg ebédet, valamint uzsonnát kapnak a szociális óvodában és a tanulóházban. A gyermekeket időszakonként tanszerekkel, ruhaneművel, higiéniai-tisztálkodási szerekkel látják el a maguk és szüleik számára, ünnepekkor pedig ajándékcsomagot kapnak, születésnapi összejöveteleket tartanak nekik, ellátogatnak színházba és moziba is.
Integretto Nevelési Központ
„Az integráció az emberek mentalitásában kezdődik és tükröződik.” Ez a gondolat képviseli az Integretto Nevelési Központ alapkoncepcióját. A központ célja támogatni minden gyermek egyéni jogát a saját kulturális normáihoz, értékeihez vagy tanulmányi szükségleteihez, etnikumtól, műveltségtől és vallástól függetlenül.
A központ óvodás korú gyermekkel foglalkozik, három csoportban, kettőben magyar, egyben román nyelven, valamint iskolás korú gyermekkel  több csoportban. Nagyrészük hátrányos helyzetű családokból származik. Ezeknek a gyermekeknek a családja jobbára rendezetlen körülmények közt él, sokféle problémával küszködik. Szüleik alacsony iskolázottságúak, bizonytalan munkahellyel és csekély jövedelemmel rendelkeznek.


Célkitűzések:
•    megelőzni a gyermekek szétválasztását a veszélyeztetett sorsú Erdődön élő szülőktől;
•    a családok támogatása az olyan egyéni vagy közös készségek visszaállításában és/vagy kifejlesztésében, melyekkel képesek lesznek a problémás helyzeteket saját erőből leküzdeni
•    a központba járó gyermekek és fiatalok képességeinek fejlesztése az önálló életben való boldogulás érdekében
•    egy olyan multikulturális és ösztönző környezet kialakítása, ahol mind a gyermekek,  mind szüleik biztonságban érezhetik magukat;
•    felkészítés az életre, a család azon képességeinek fejlesztése, amelyekkel túljuthatnak a felmerülő problémákon a gyermeknevelést és oktatást illetően, és különböző programok szervezése a sokszínűség és a kultúrák találkozása jegyében.
Szolgáltatások: támogatás és gondozás, egyéni és csoportos tanácsadás, iskolán kívüli programok. A hangsúly a kommunikációs és a problémamegoldó készség fejlesztésére, valamint az alapvető szociális készségekre helyeződik. A napi tevékenység mellett, ahol a pedagógusok az iskolai feladatok teljesítésében segítenek az iskolás gyermeknek, az életre felkészítő tanfolyamok és a szabadidő hasznos eltöltéséhez szórakoztató programokkal foglalkoztatják a gyermekeket és fiataltokat. Részt vehetnek olyan tevékenységekben, mint: pingpongozás, számítógépes tanfolyam, fodrásztanfolyam, művészklub (kézimunka), főzőtanfolyam, asztalos tanfolyam, társasjátékok.
Drogprevenciós és Tanácsadó Iroda
Az iroda olyan, a kábítószer-használat megelőzését szolgáló programokat folyatat, melyek által informál magáról a jelenségről, valamint tudatosító és szociális érzékenységet előidézendő intézkedéseket foganatosít. 
A Drogprevenciós és Tanácsadó Iroda szolgáltatásai a 15-25 év közti fiatalokhoz szólnak. Célja a személyiségfejlesztés, a fiatalok egymás közötti kapcsolatainak alakítása, ezeknek a szociális közegbe való független, aktív és felelős beilleszkedése érdekében.
Szolgáltatások: A legszélesebb körű tevékenység, a fiataloknak különböző formában nyújtott tanácsadás: egyéni, személyes, pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkozás és e-mailen keresztül történő tanácsadás.
Az iroda minden tevékenysége a kamaszok és fiatalok személyiségfejlődésének szempontjait veszi figyelembe, követve a korukra jellemző problémák megfogalmazását és azok megoldásait, a krízishelyzetek, a belső vagy érzelmi konfliktusok ellenőrzését, a többiekkel létesített kapcsolatok javítását stb.
Az iroda újító jellegű szolgáltatása a csoportos tanácsadás, mely elismerten az egyik legjobb módszer. A fiatalokkal tartott összejöveteleken egyenlő félként tárgyalnak mindenkivel. Ez a módszer igen előnyös, mivel az ilyen korú fiatalok tapasztalatból ismerik társaik poblémáit és így empatikusabb tanácsokat tudnak adni az általuk már kipróbált módszerekkel, támogatva ezáltal az egyéni problémák együttes megoldását. A találkozókat hetente tartják, kortárs segítők vezetésével.

A peer to peer csoport azoknak az egyéni képességeknek a kialakítására és erősítésére törekszik, amelyek az első lépést jelentik a társas tanácsadáshoz, az egyenlő felek egymás kölcsönös segítése érdekében. A peer to peer csoport résztvevői közül választják ki a csoport kortárs tanácsadóit.
Az iroda szolgáltatásainak egy másik kategóriája a csoportterápia. Ezek a csoportok a fiatalok önismereti fejlődésére és a résztvevők kommunikációs képességeinek kiművelésére törekednek. A leggyakoribb módszerek a saját tapasztalaton alapuló gyakorlatok: szerepjátékok, viták, kötetlen beszélgetések, dramatizált játékok stb., melyek indirekt módon tudatosítják az eszmei mondanivalót. Mindezek toleráns légkörben, játékos módszerrel zajlanak.
Fontos szerepet tölt be az iroda tevékenységében az alternatív szabadidős szórakozási lehetőség az OPEN CLUB keretében, aktívan bevonva a fiatalokat a legváltozatosabb programokba: játékok, kötetlen beszélgetések adott témáról, viták, konferenciák, művészi előadóestek, stb.

Állandó problémáink a törvénykezés állandó változásával állnak kapcsolatban, központjaink partneri viszonyban vannak a Tanfelügyelőséggel, ezért az új jogszabályok és keretek meghatározzák működési feltételeinket.
A papok és a közösség szerepét ott látjuk, hogy önkéntesekre mindig szükség van, és őket be lehet integrálni a tevékenységeinkbe. Együttműködési lehetőség van az Open Ház és az egyházmegye Ifjúsági irodája között (pld. közös programok szervezése).


PROGRAMOK FOGYATÉKKAL ÉLŐ SZEMÉLYEK SZÁMÁRA

Célcsoportok:
- fogyatékkal élő személyek és családjaik
- a terület specialistái
- közösség
Egy specializált intézményhálózaton keresztül, a Szervezet európai szabványok szerinti programokat és szolgáltatásokat biztosít a fogyatékkal élő személyeknek, támogatja ezek családját és a közösségeket, amelyekben élnek, hogy legyőzhessék, illetőleg elhárítsák mindazokat az akadályokat, melyek a fogyatékkal élőket saját egyéni potenciáljuk értékesítésében meggátolják. Ami a közösség hozzájárulását illeti, a Szatmárnémeti Caritas Szervezet harcol a megfelelő életkörülmények megteremtéséért egy olyan szolidáris világ létrehozásáért, amelyben a fogyatékkal élőket nem közösítik ki és semmilyen szempontból nem kerülhetnek perifériára.

Célkitűzések:
1. Fejleszteni a fogyatékkal élők képességeit, hogy értékesíthessék egyéni potenciáljukat;
2. Minden egyes fogyatékos személy számára megkönnyíteni a hozzáférést egy személyes szükségleteiknek és életkoruknak megfelelő kollektív oktatási formához;
3. Növelni a fogyatékkal élő személyek családjának teherbíró képességét a porblémás helyzetek megoldása tekintetében;
4. A szakemberek közti együttműködés hatékonyságának növelése a fogyatékkal élő személyeket támogató programokban;
5. A társadalmi szolidaritás erősítése a fogyatékkal élő személyekkel és ezek csoportjaival szemben;
A fogyatékkal élők társadalmi részvételi fokának növelése a közösségi szolgáltatásokhoz és programokhoz történő könnyebb hozzáférési lehetőség biztosítása által.

KÖZPONTJAINK
Szent Jozsef Gyerekrehabilitációs Központ - Szatmárnémeti
A rehabilitációs központ szolgáltatásai a 0 és 7 év közötti, speciális igényű gyermekek, valamint családjaik és a helyi közösség érdekeit tartják szem előtt.
Hogy a szolgáltatások minél több érdekelt számára hozzáférhetővé váljanak, sokoldalú szakembercsoport működik közre: gyermekorvos, neuro-pszichiáter, pszichológus, mozgásterapeuta, pszicho-pedagógus, logopédus, szociális asszisztens. A pluridiszciplináris csoportnak meghatározó szerepe van a gyermekek fejlődési rendellenességeinek és/vagy fogyatékosságának korai felfedezésében és diagnosztizálásában. Ezek után a gyermekeknek terápiás kezelésben és komplex korai fejlesztő tevékenységekben részesülnek, ambuláns kezelés formájában.
A rehabilitációs központban különleges hangsúlyt fektetnek a szülői tanácsadásra a gyermekek speciális igényeit és további nevelésük szempontjait illetően.
Az itt kezelt gyermekek családjait, előzetes felmérések alapján, amelyekben megállapítják sajátos igényeiket, ha szükséges, szociális szempontból is támogatják

Információs és tanácsadó iroda fogyatékkal élő személyek számára “B.A.C.H. – iroda”
A BACH szolgáltatásai a fogyatékkal élő személyek és családjaik felé irányulnak. A támogatott személy igényeinek feltérképezése után, az iroda szakképzett munkatársai tanácsadással és információkkal segítenek az állami szervek vagy más illetékes hivatalok által a fogyatékkal élő személyeknek biztosított jogok ismertetésében és az őket megillető lehetőségek vonatkozásában.
A támogatott személyeket bevonják olyan akciókba, melyek a társadalmi tudatosítást célozzák meg a fogyatékkal élők problémáit illetően. Ugyanakkor bátorítják a fogyatékkal élők számára a független élethez szükséges készségek kialakítását és fejlesztését. A BACH negyedévenként tárgyi segítséget nyújt a kedvezményezetteinek és családjaiknak. Társadalmi közvetítést vállal fel a fogyatékkal élők érdekképviseletében, igény szerint akár a hatóságok előtt is, különböző problémák megoldása érdekében vagy hivatalos eljárások során.

Gyöngy Ház –integrációs és foglalkoztató központ - Alsóhomoród
Szatmárnémetitől 30 kilométerre, egy kis faluban, Alsómomoródon A Gyöngy Ház alkalmanként egyszerre 12 fogyatékkal élő, 18 és 35 év közötti fiatal számára biztosítja a részvételt egy-egy tíznapos tematikus üdülőtáborban. Az azonos problémával küszködő és hasonló érdeklődésű fiatalok szakképzett személyzet segítségével terápiás vagy művészeti foglalkozásokon vesznek részt.
A tematikus tábor célja, hogy bátorítsa a fiatalokat saját képességeik felfedezésére és fejlesztésére, hogy csökkentse a személyes függőség érzését. Nagy hangsúlyt helyeznek a fogyatékkal élő fiatalok társadalmi beilleszkedésére és a szociális felelősségtudatuk kialakítására.
A Gyöngy Ház programjainak köszönhetően, a fiatalokat segítséget  kapnak az egyéni képességeik és szakmai tehetségük kibontakoztatásában.

Szent Vince hetes napközi fogyatékkal élő fiatalok számára - Alsóhomoród
A Szent Vince otthon a hét öt napján hat fogyatékkal élő fiatalnak ad otthont, akik nehéz társadalmi körülmények közt élő családokból származnak, vagy pedig már elhagyták a fogyatékkal élők számára létesített állami intézményeket. A hetes napközi szolgáltatásai közé tartozik elsősorban a társasági foglalkoztatás és az időszakos vendéglátás. Nyugodt, családias körülmények között, a fiatalokat különböző oktató és szórakoztató jellegű tevékenységekbe vonják be, megtanítják nekik, hogyan lehetnek hasznos tagjai a társadalomnak a mindennapi életben, továbbfejlesztve és fokozva személyes önállóságukat. Az együtt töltött időszakban a napközi otthonban a fiatalok  számára biztosítva van a szállás, ellátás és a szállítás. A családot és a hozzátartozókat is segítik, és rávezetik arra, hogy hogyan tudják a sérült fiatal nevelésében-gondozásában felmerülő akadályokat leküzdeni, és megelőzni a fiatalok intézménybe kerülését.

Caritas speciális óvoda - Nagykároly / Nagybánya
A speciális óvodák szolgáltatásai főként a különböző fogyatékkal élő, 3 és 9 év közötti, hátrányos szociális helyzetű családokból származó gyermekek felé irányulnak. A fő cél a gyermekek és a szülők különválasztásának elkerülése. Az óvodák keretében a gyermekek változatos és gazdag szolgáltatásokban részesülnek, melyek különböző nevelési programokon alapulnak a szabadidő hasznos és szórakoztató eltöltésére vonatkozóan, valamint az életkoruknak, fogyatékosságuk természetének és típusának megfelelő orvosi rekuperációs tevékenységekben is részt vesznek.
A gyermekek számára biztosított a naponta háromszori étkezés, az oda-vissza szállítás az óvoda és a lakásuk között, kapnak tanszercsomagokat, iskolai felszereléseket, és egyéb tárgyi segítséget, egyéni szükségleteiknek megfelelő mértékben. A szakképzett személyzet támogatást nyújt a gyermekek társadalmi integrációjában és rehabilitációjában, együttműködik és közvetít más intézmények felé, amelyek a fogyatékkal élő gyermekek hiányos képességeit kiegészítendő vagy pótlólagos szolgáltatásokat biztosítanak.

Jövőbeli terveink:
-    minél jobb körülményeket biztosítani az ellátottaknak
-    szolgáltatások fejlesztése és bővítése
-    a szakemberek folyamatos képzése a piaci igényeknek megfelelően
Hogyan lehetne bevonni helyi szinten a papokat, híveket a tevékenységbe (plébániai, esperességi, egyházmegyei programok), hogy sajátjuknak érezzék.
-    folyamatosan szükségünk van segítségre (önkéntesekre)
-    hirdetni a szolgáltatásainkat


IDŐSGONDOZÁSI PROGRAMOK

Célcsoportok:
-    viszonylag egészséges, 60 év feletti nyugdíjasok, akik aktív társadalmi életet élnek, de a nyugdíjazás után az elszigetelődés veszélye fenyegeti őket;
- krónikus betegségben szenvedő idősek, akik ápolásra szorulnak, fogyatékossággal élő személyek (elsődleges célcsoport) és hozzátartozóik, önkéntesek vagy szakemberek, akik részt vesznek az ápolásban (másodlagos célcsoport);
-    idősek, akik állandó felügyeletre és ápolásra szorulnak.
Misszió
Abból az alapelvből kiindulva, hogy minden idős embernek meg kell adni az esélyt, hogy minden betegsége, fájdalma ellenére, emberhez méltó élete legyen idős korában is, a Szatmárnémeti Caritas Szervezet egy szakemberekből álló, elhivatott és komoly felelősségtudattal rendelkező csapatot hozott létre, akik tevékenyen hozzájárulnak a gondozott idősek életminőségének javításához. Azoknak az idős embereknek, akiknek nincsenek különösebb egészségügyi problémái, a Szatmárnémeti Caritas idősklubokat hozott létre, ahol magányukat enyhíthetik. Azoknak az időseknek, akik egészségügyi ellátásra szorulnak, a Szatmárnémeti Caritas Szervezet a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye területén, nyolc házi beteggondozó központot hozott létre. Az állandó felügyeletet megkövetelő betegségben szenvedő idősek számára is, a Szatmárnémeti Caritas szervezet egy speciális intézményt hozott létre, mely által nem csak az időseket hanem azok családját is támogatja. A Szatmárnémeti Caritas Szervezet és a Szatmár Megyei Egészségügyi Biztosító 2003-ban írta alá azt a szerződést, amely a biztosított személyek számára a szakorvosi utasításnak megfelelően végzett házi beteggondozás költségeinek megtérítéséről szól. Az Egészség- és Családügyi Minisztériumtól akreditálta a Szervezet nyolc házi beteggondozó központját, és az Országos Egészségügyi Biztosítótól (CNSAS) megkapta a működési engedélyt.

Célkitűzések
1. Az idősek szociális életében történő egyensúlyvesztések megelőzése, illetőleg a közösségi életbe történő visszailleszkedésük elősegítése a saját képességeik és erejük tudatosítása és felhasználása által
2. A beteg idősek és fogyatékkal élők életminőségének javítása a komplex és személyre szabott házi beteggondozási szolgáltatások által, a közösségi erőforrásokat hatékony felhasználásával
3. Az olyan idős krónikus betegek intézményben történő kezelésének elkerülése, akik állandó felügyeletre és ápolásra szorulnak, valamint ezek családjának támogatása felelősségteljes kötelességeik teljesítésében.

1. A HBR
A Házi Betegápoló Rendszer (HBR) 11 házi betegápoló központot foglal magába, ebből 8 Szatmár és 3 Máramaros megyében, városokban és falvakban egyaránt nyújtja szolgáltatásait.(Szatmárnémeti, Nagykároly, Mezőpetri, Szaniszló, Erdőd, Béltek, Alsóhomoród, Tasnad, Nagybánya,Felsővisó, Máramarossziget). A program nemzeti szinten működik a romániai Caritas Szervezetek keretén belül, megpróbálva minél nagyobb mértékben lefedni a lakosság szükségleteit a házi betegápolás területén. Ily módon 2oo8 végéig közel 500 ilyen típusú intézmény alakult, de számuk évről-évre növekszik a lakosság érdeklődésének és igényeinek, szükségleteinek köszönhetően.
A Szatmárnémeti Caritas Szervezet keretén belül az első központ 1994-ben alakult Mezőpetri községben a Német Belügyminisztérium anyagi támogatásával. Az eredményeknek és az egyre növekvő igényeknek köszönhetően, amelyeket a szervezet működési területén élő közösség jelzett, az elkövetkező években 10 1további központ létesült.

2. A program ellátottjai
A HBR elsősorban idősek, krónikus betegek és felnőtt fogyatékkal élők ellátására szakosodott. A lehetőségek és kapacitás függvényében viszont más egészségügyi problémákkal küszködő személyeket is ellát.
A kliensek személyesen vagy hozzátartozójuk közvetítésével jelentkezhetnek a központoknál, bemutatva a családorvos vagy szakorvos által kiállított, az egészségügyi ellátásra vonatkozó javallatot.
Az ellátott betegek hozzátartozói, családtagjai másodlagos haszonélvezőknek minősülnek. Ők azok, akik egyrészt egészségügyi tanácsadásban részesülnek, másrészt egyéni képzést, bevezetést kaphatnak az otthon ellátott betegek ápolására vonatkozóan. Az egyéni képzést és tanácsadást a házi betegápolásban tevékenykedő egészségügyi asszisztensek biztosítják.

3. Szolgáltatások
A Sztamárnémeti Caritas Szervezet a HBR keretében integrált, szakszerű házi betegápolási modellt ajánl.
Az intézmények egyrészt egészségügyi, másrészt szociális szolgáltatásokat nyújtanak, jellemzően a betegek otthonában. Egyes medikális jellegű szolgáltatások az intézmények székhelyén is igényelhetőek.
Alapellátás :
•    a beteg teljes vagy részleges fürdetése, mosdatása otthon vagy az intézményben
•    testápolás (haj, körmök, szájüreg stb., borotválás stb.)
•    a betegágy rendbetétele, ágyneműcsere
•    segítségnyújtás az étkezésben
•    mozgásgyakorlatok, tornáztatás.
Egészségügyi ellátás:
•    állandó kapcsolattartás a családorvossal, kezelőorvossal, utasításaik pontos követése
•    az ellátott betegek egészségi állapotának folyamatos nyilvántartása (vérnyomás, pulzus, hőmérséklet, vércukorszint)
•    injekciók, infúziók, inhalálás, az előírt gyógyszerek adagolása, bevételük felügyelete
•    irrigációk, beöntések, vizelet és széklet mintavétel, szondafeltétel és csere
•    mozgatás, masszázs, gyógytorna
•    a felfekvések megelőzése és kezelése, sebápolás, kötözések
•    tanácsadás a betegek és hozzátartozóik részére a betegellátásról stb.
Közösségi szolgáltatások:
•    segítségnyújtás a házimunkában (takarítás, ágyneműmosás, bevásárlás stb.)
•    tanácsadás és segítségnyújtás az adminisztratív problémák megoldásában (számlafizetés, ügyintézés)
•    betegápolási segédeszközök bérbeadása (betegágy, tolókocsi, mankó, járássegítő, ágytál, kacsa stb.)
•    a betegek elszállítása a betegápoló központba, orvoshoz, közintézményekhez stb.
A teljes szolgáltatáscsomagot és a szolgáltatások árait a melléklet tartalmazza.

4. Felszereltség
A központok el vannak látva személyzeti irodával, váróteremmel, kezelővel, egy mozgáskorlátozottak számára speciálisan kialakított fürdőszobával, raktárhelyiséggel a fogyóeszközök és a segédeszközök számára. Ugyanakkor, fel vannak szerelve a  kezeléshez szükséges munkaeszközökkel, illetve irodai kellékekkel a megfelelő munkakörülmények biztosítására.
Ami a központok személyzeti kapacitását illeti, az ápolók és egészségügyi asszisztensek száma szükség esetén 10-15 főre emelhető.
Az egyik sűrűn igényelt szolgáltatásunk a gyógyászati segédeszközök bérbeadása mozgáskorlátozottak vagy ágyhoz kötött személyek részére. Ezek biztosítására minden központ el van látva tolókocsikkal, WC székekkel, alkartartós botokkal, különböző típusú járókákkal, mankókkal, betegággyal stb.
A hatékonyság növelése érdekében a személyzet lehetőség szerint kocsival jár ki az ellátottakhoz. Ez biztosítja egyrészt, hogy minél kevesebb idő alatt minél több beteghez jussanak el,  hogy kivihessék az ápolási eszközöket, másrészt, hogy az ellátottakat különböző helyekre és eseményekre (orvos, kórház, templom stb.) szállíthassák.

5. Személyzet
Az itt dolgozó személyzet közép- és/vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik: egészségügyi asszisztensek, ápolók, akik elvégezték a Vöröskereszt 2 éves képzését, szociális munkások. A központot egy vezető asszisztens irányítja, a szolgáltatások nyújtásakor pedig figyelembe vesszük a beteg család-, illetve kezelőorvosának előírásait.
Az alapképzésen kívül a személyzet a következő továbbképzésekben részesült:
•    házi betegápolás, amit egy német szakember tartott (80 óra)
•    palleatív ápolás - hospice (64 óra)
•    Gordon kommunikációs technikák  (30 óra).
Az ápolók elvégeztek egy 6 hónapos kurzust a házi betegápolásról, amit a Közegészségügyi Hivatal szervezett. Ami az egészségügyi asszisztenseket illeti, ők tagjai a Romániai syakmai szövetségnek, és szabad gyakorlási joggal, illetve műhiba elleni biztosítással rendelkeznek.
Hogy a képzés folytonossága biztosítva legyen, az egészségügyi asszisztensek részt vesznek a Romániai Egészségügyi Asszisztensek Rendjének folytonos képzési tervében. Ugyanakkor, 4 alkalmazottat németországi trainerek  házi betegápoló képzőnek képeztek ki, így ők jelenleg képesek biztosítani az önkéntesek, hozzátartozók, új alkalmazottak bevezetését a házi betegápolásba, illetve az állandó továbbképzéseket különböző tanfolyamok szervezésével.

6. Anyagi források és a program fenntarthatósága
Anyagi szempontból a program működtetését jelenleg a következő pénzügyi források biztosítják:
•    állami támogatás a 34/1998 Törvény alapján
•    néptanácsok és/vagy polgármesteri hivatalok hozzájárulása
•    a megyei egészségügyi pénztárak
•    az ellátottak anyagi hozzájárulásai, jövedelem függvényében
•    adományok és szponzorizálások
•    a szervezet saját forrásai.
A szolgáltatások közösségi szerepéből adódóan célunk, hogy partnerségi kapcsolatokat létesítsünk és továbbfejlesszük a már létező együttműködést a helyi önkormányzatokkal. Fontosnak tartjuk ezek aktív bevonását úgy a szolgáltatások biztosításába (adatok szolgáltatásával a lehetséges ellátottak megtalálásában, együttműködéssel a súlyosabb szociális problémák megoldásában), mint a szolgáltatások finanszírozásába, az anyagi alapok megteremtésébe. 

7. Működési engedélyek
Minden központunk rendelkezik az Egészségügyi Minisztérium által kibocsátott működési engedéllyel, valamint akkreditálva van az Országos Betegbiztosítási Pénztár által. A szociális jellegű szolgáltatásokat a Munkaügyi Minisztériumtól engedélyezte.

8. Fejlesztési lehetőségek
Adott a lehetőség a szolgáltatások számának növelésére,  elsősorban az alkalmazottak létszámának növelésével, ami elérheti akár a 15 fő/központot. Ugyanakkor új központokat is lehet létesíteni olyan településeken, ahol még nem léteznek ilyen jellegű szolgáltatások. Az igények egyre nagyobbak, és a jelenlegi szolgáltatások nem fedik le a meglévő szükségleteket. Indokolt lenne a haldoklók számára nyújtani komplex  paliativ szolgáltatásokat, ami a hossztávú tervek egyik fontos alpja.
A terjeszkedés elsődleges feltételei a finanszírozási lehetőségek, illetve a szakképzett munkaerő megléte.
Helyi szinten a papokat, híveket, önkéntes munkával, illetve betegek számára lelki támasszal, a hívek tájékoztatásával a lehetőségeikről egy adott helyzetben. Ugyanakkor fontosnak tartom, a személyzet lelki támogatását, mint motivációs eszközt, kiégés elleni védekezés azok számárra, akiknek a hittük jelenti a” forrást”.
Az önkénteseknek a közösségi tevékenységekben látom a szerepét : tanácsadás, beszélgetések, látogatások, ételkihordás, gyógyszerezés,  bevásárlás, esetleg a beteg szobájának  kitakarítása.

Szent Jakab Idősnapközi
Az idősnapközi a legjobb megoldás azon idősek számára, akiknek az egészségügyi állapota megkívánja az állandó felügyeletet. Ezt általában különböző okokból a család nem tudja biztosítani.
A központ alapszolgáltatásai közé tartozik a meghatározatlan időre szóló ellátás és gondoskodás, a napi háromszori étkezés, a tisztálkodási lehetőség biztosítása, és a ruhák mosása is. Emellett információs szolgáltatásban, a szakintézmények felé történő közvetítésbe, a hozzátartozóknak az idős ember gondozását illető felkészítésében, az otthonuk és a napközi közötti szállításban, a gyógyszerek beszerzésében és adagolásába, a kórházba került idősek látogatásában nyújt támogatást a napközi. Az  idősek olyan napi tevékenységekben részesülnek  amelyek nagy szerepet játszanak  a pszichikai egészség valamint a fizikai erőnlét megőrzésében. Ilyen módon tarthatóak a családi kapcsolatok, amelyek ebben a korban sok esetben életbevágóan fontosak és elkerülhető az idősek intézménybe utalása. A napköziben programja reggeltől délutánig tart, így egyetlen családtagnak sem kell feladnia a munkáját, és a család részlegesen tehermentesül.


SZATMÁRNÉMETI CARITAS ÖNKÉNTES KÖZPONT

A tevékenységi terület jelenlegi helyzetének bemutatása. Milyen diakónia szolgálatot végeznek? A társadalmi valóság bemutatása a tevékenységet illetően.

A központ missziója: az önkéntesség fejlesztése, az állampolgárok bevonásának módjával, a közösség szükségleteinek megoldásában.
- Adatbázisban 597 beiratkozott önkéntes;
-15 Önkéntes klub van létestivel Szatmárnémetiben (15 gimnáziumban), ezekkel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot;
- 34 Plébániai Szeretetszolgálat csoporttal rendszeresen tartjuk a kapcsolatot;
- A Caritas szervezet intézményeihez irányítunk önkénteseket (ahol igényelnek);
- Más szervezetekhez és közintézményekhez (amelyikekkel partnerségi kapcsolatban vagyunk) küldünk önkénteseket;
- Tagja vagyunk az országos önkéntes központok hálózatának (közös pályázatokat, akciókat vezetünk le).

•    Mi a kihívás, mi az, ami nehézséget jelent?
- Anyagi gondok miatt, az emberek nagy része, a ledolgozott munkája után, fizetést (pénzt) akar;
- Sokan csak magukkal törődnek, nem érdekli őket a másik embertárs gondja, baja;
- Komoly, szakképzett, hosszútávra vállalkozó, önkéntesek toborozása;
- Az állami intézményekkel az együttműködés.

•    Melyek a következő év tervei, elmozdulási irányai a célcsoport igényeit figyelembe véve?
- Az önkéntességet az állampolgárok körében ismertetni;
- Hivatásos önkéntesek felkutatása;
- Szeretnénk a jövőben is olyan embereken, közösségeknek, segíteni, azokért dolgozni, akik éppen ezt igénylik, nemzetiségi, vallási megkülönböztetés nélkül;
- Szeretnénk, nagyobb eredményt elérni a munkánkban, amit a Caritas és az Egyházmegyei Szeretetszolgálat csoportjaival való szorosabb együttműködés sokat lendíthet, mivel, ha összefogunk, és együtt dolgozunk, az eredmény is nagyobb.

•    Hogyan lehetne bevonni helyi szinten a papokat, híveket a tevékenységbe (plébániai, esperességi, egyházmegyei programok), hogy sajátjuknak érezzék.
- 1 ötlet: A problémákat mindenféle úton ismertetni, hirdetni, feltárni, az embereket érzékenyebbé tenni.


Szatmári Római Katolikus Püspökség, Episcopia Romano- Catolica, Str. 1 Decembrie 1918. Nr. 2. Satu Mare RO-440010 Romania
Tel/Fax: 0040-0261-714955 Tel: 0261-716451 RDS: 0361-809830; 0361-809831 Mobil: 004-0742070011 E-mail: puspokseg@szatmariegyhazmegye.ro