Rózsafüzér Királynője ünnepén a katolikus egyház a híveket segítő Szűz Máriát tiszteli. Ilyenkor Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak, az Istenszülő iránti tiszteletet kifejezve.

1571. október 7-én a lepantói tengeri ütközetben a keresztény seregek által alkotott Szent Liga összecsapott az oszmán flottával. A csatát segítendő V. Piusz pápa elrendelte a rózsafüzér imádkozását, melyet maga is kitartóan végzett. Az ütközet napján egy látomásban megtudta, hogy a keresztesek nyerik meg a csatát. A diadalt az egész keresztény világ a rózsafüzér imádságnak, illetve Mária közbenjárásának tulajdonította, ezért a pápa a Győzedelmes Nagyasszony tiszteletére ünnepet rendelt el erre a napra, melyet először a következő évben, 1572-ben tartottak meg. 1573-ban XIII. Gergely pápa október első vasárnapjára helyezte át az ünnepet Legszentebb Rózsafüzér elnevezéssel azon templomok és kápolnák számára, ahol rózsafüzér-oltár volt.

A lepantói csata 100. évfordulójára XI. Kelemen pápa 1671-ben egész Spanyolország számára engedélyezte az ünnep megtartását, amit később XI. Kelemen a teljes egyházra kiterjesztett Savoyai Jenő 1716. augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján kivívott péterváradi győzelme emlékére.

1887-ben XIII. Leó pápa megemelte az ünnep rangját, 1913-ban X. Piusz pápa visszahelyezte az ünnepet az eredeti napjára, október 7-re. XXIII. János pápa 1960-ban az ünnepnek a Rózsafüzér Királynője nevet adta.

A Szatmári Egyházmegyében Zugó, Kövesláz és Gyöngy rendelkezik Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt kápolnával. Gyöngy-ön október 2-án tartották a búcsút. Zugón vasárnap délután egy órától kezdődik a búcsúmise, melyen Leabu Marius székesegyházi segédlelkész mond szentbeszédet. Köveslázon ugyanazon a napon lesz a búcsú de 14 órától.

fotó: szigetiporta.ro