Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. A Sarlós Boldogasszony, Mária látogatását eleveníti fel a várandós Erzsébetnél, Keresztelő Szent János anyjánál.
A négy evangélista közül Lukács írja le a ma Sarlós Boldogasszony ünnepeként ismert eseményt. Erzsébetnek, Mária idős rokonának és férjének, Zakariásnak nem volt gyermekük. Amikor a papként szolgáló Zakariás illatáldozatot mutatott be, megjelent előtte Gábor angyal és megjósolta, hogy fiúgyermekük fog születni.
Fél év múlva Gábor angyal Szűz Mária előtt is megjelent, hírül adta, hogy Isten fiával várandós, s hogy idős rokona is fiúgyermeknek fog életet adni. Mária elindult, hogy meglátogassa Erzsébetet, három hónapig maradt náluk.
A Sarlós Boldogasszony ünnepén - július 2-án - ezt a látogatást ünnepeljük. Ez az egyházi ünnep viszonylag későn, csak a 14. században terjedt el, s mivel egybeesett az aratás kezdetével, a népnyelv sarlós jelzővel illette. A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta így tisztelve a Szűzanyát. A viszonylag kései ünnepet könnyű a többi Mária ünneptől megkülönböztetni. Az aratás patrónája Szűz Mária.
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében Adorján, Szokond, Vetés és Felsőkohó katolikus templomainak titulusa Sarlós Boldogasszony.