Életünk útja, hitünk útja címmel lelki délutánokat tartottak Szatmárnémetiben, Kálmándon és Nagybányán.
Az út kedvelt szimbóluma a lelki életnek, ugyanakkor a Biblia központi témája a mózesi kivonulással, a próféták úton-levésével, Mária Erzsébethez tett látogatásával, majd az újszülött Jézussal való menekülésével, Jézus bevonulásával Jeruzsálembe, vagy épp Szent Pál útjaival. Az imádkozó ember is meghívást kap arra, hogy útitársa legyen Jézusnak, aki maga mondja: „Én vagyok az Út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az Atyához, csak általam" (Jn 14,6).
Az út, útitárs fogalma a húsvéti időben különösen aktuális, hiszen Krisztus feltámadása után az emmauszi tanítványokhoz csatlakozik csalódottságuk útján és bátorítja, bíztatja őket: minden a próféták jövendölése szerint és Isten akaratában történt. A májusvégi lelki program az emmauszi tanítványok útja feletti elmélkedésre hívott, átélve a lelki folyamatot, mellyel a melléjük szegődött Feltámadott ajándékozza meg őket. Ebben vették eszközül a biblia olvasását, a csoportos beszélgetést, és a meditáció különböző módjait.
Az Irene Luster-Haggeney németországi nővér és Kujbus Márta Világiak Irodája referens által vezetett rendezvényeket május 19-én Szatmárnémetiben, 22-én Kálmándon, 25-én pedig Nagybányán tartották. A rendezvényeken résztvevők krisztusélményét igyekeztek erősíteni, az útonlevés szellemi és fizikai megtapasztalásával, a zarándoklat eszközével.
