A szív titka

Ifjúsági imaóra nagyböjt 1. vasárnapjára

Ének: Itt állok előtted

Köszöntés, keresztvetés

Zsoltár Zsolt 119,1-18

Amennyiben lehetséges jó a szöveget kivetíteni és onnan felváltva olvasni, vagy kinyomtatni, hogy minden résztvevő be tudjon kapcsolódni.

Ahol szeretet és jóság

Boldogok, akiknek útja szeplőtelen,

akik az Úr törvénye szerint járnak!

Boldogok, akik kutatják parancsolatait,

s teljes szívvel keresik őt!

Nem követnek el gonoszságot,

hanem az ő útjain járnak.

Te azt parancsoltad, hogy rendeleteidet

gondosan meg kell tartani.

Ahol szeretet és jóság

Bár arra irányulnának útjaim,

hogy megtartsam törvényedet!

Akkor nem szégyenülök meg,

ha ügyelek minden parancsodra.

Tiszta szívből hálát adok neked,

hogy megismertem igazságos végzéseidet.

Megtartom rendeléseidet,

ne hagyj el engem sohasem!

Ahol szeretet és jóság

Hogy őrzi meg tisztán útját az ifjú?

Úgy, hogy megtartja igéidet.

Teljes szívemből kereslek téged,

ne engedd, hogy parancsaidtól eltérjek.

Szívembe rejtem igéidet,

hogy ne vétkezzem ellened.

Áldott vagy te, Uram!

taníts meg engem rendeleteidre!

Ahol szeretet és jóság

Ajkammal hirdetem

szád minden végzését.

Parancsolataid útjában gyönyörködöm,

jobban, mint minden gazdagságban.

Rendeleteiddel foglalkozom,

utaidon elmélkedem.

Törvényeidben gyönyörködöm,

igéidről meg nem feledkezem.

Tégy jót szolgáddal, adj nekem életet,

hogy megtartsam igéidet.

Nyisd meg szemem, hadd szemléljem

a csodákat törvényedben.

Ahol szeretet és jóság

Olvassuk fel lassan a következő szentírási részt: Mt 13,10-17

Odamentek hozzá tanítványai és megkérdezték: "Miért beszélsz nekik példabeszédekben?" "Nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait - felelte -, de nekik nem. Akinek van, annak még adnak, hogy bőségesen legyen neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek nekik példabeszédekben, mert van ugyan szemük, de nem látnak, van ugyan fülük, de nem hallanak. Beteljesedett rajtuk Izajás próféta jövendölése, mely így szól: Hallván hallotok, de nem értetek, nézvén néztek, de nem láttok. Megkérgesedett e népnek a szíve. Nehezen hallanak a fülükre, a szemüket meg behunyták, hogy szemükkel ne lássanak, fülükkel ne halljanak, s szívükkel ne értsenek, nehogy bűnbánatot tartsanak, és meggyógyítsam őket. A ti szemetek boldog, mert lát, s a fületek is az, mert hall. Bizony mondom nektek, sok próféta és sok igaz ember kívánta látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.

Elmélkedés:

Antoine de Saint-Exupery A kis herceg szájába adja egyik leghíresebb mondását, amely sok embert még ma is megérint: „Adieu, mondta a róka. Itt van a titkom. Egészen egyszerű: Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan."

A német nyelvben a három szónak „hinni, szeretni és dicsérni" (glauben, lieben, loben) azonos töve van: liob = jó. Hinni azt jelenti „kedvesnek tartani, jónak nevezni". A szeretet abból áll, hogy a jóval, amit a másik emberben látok, jól bánok. Dicsérni azt jelenti: a jót megszólítani, és az emberről jót szólni, és ezáltal kibontakozásához, növekedéséhez teret teremteni.

A nyelv, és ami abban a bölcsességre vonatkozóan tömören jelen van, megfelel a róka tapasztalatának: A szív jól lát. És mivel jól lát, felfedezi a jót a másik emberben. Aki sötét szemüveggel nézi a másikat, az csak a rosszat fogja észrevenni benne. A ragyogón és világoson, a jón és szelíden át fog siklani. Csak ha szívemmel nézek a szomszédra, akkor leszek igazságos hozzá. Azonban ennek az a feltétele, hogy szívem jó, hogy a destruktív (romboló) gondolatokat nem engedem be szívembe. Akinek szíve sötét, az nem tud jól látni, és a másikban a jót felismerni.

A lényeg a szemnek láthatatlan. A szem a felszínt látja. A másik arcvonását veszi észre. Érzékeli a haragot, az elégedetlenséget, a zárkózottságot, a keménységet, az irtózatot és a szenvedést. A szív mélyebbre lát. Az emberi ábrázat mögé tekint. A másik ember szívébe lát. Minden ember szívében felismeri a vágyat, hogy jó legyen, hogy önmagával és a világgal békében legyen; a vágyat, hogy önmagát és elrontott életét felajánlja Istennek, gyógyulást találjon Istenben, és összhangba kerüljön önmagával.

Az ember lényege láthatatlan. De a világ lényege is. Az életművészet abban áll, hogy a szívemmel lássak. Csak ha a szívemmel nézek, találkozom a virágban teremtője szépségével és a fában saját vágyammal, hogy erősen gyökerezzem egy mélyebb alapba. Csak ekkor érzem meg egy fa megpillantásakor is a vágyakozást, hogy annyira nagyra nőjek, és kivirágozzam, hogy mások árnyékomban védettséget és közelemben vigaszt találjanak.

Csak a szív látja meg mindenben annak a végső valóságnak és bizonyosságnak nyomait, mely minden ember arcából, minden kőből és minden fűszálból rám tekint, hogy azt mondja nekem: Van, aki szeret téged. A szeretet körülvesz téged mindenben, amit látsz.

Anselm Grün nyomán

A kérdések között hagyjunk legalább egy percnyi csendet, hogy legyen alkalom gondolatban válaszolni a kérdésre.

• Mit jelent számomra a szívemmel látni?
• Igyekszem-e embertársaimra a szívemmel is rátekinteni vagy egy „sötét szemüveg" elhomályosítja látásomat?
• Keresem-e a másik emberben a jót?
• Észreveszem-e a világban a teremtő Isten keze nyomát és gondoskodó, szeretetteljes jelenlétét?

A gyakorlatban: (Kellékek: papír, írószer)

Annak érdekében, hogy mindazt, amiről eddig szó volt sikerüljön egy kicsit gyakorlatba ültetni, arra hívunk meg benneteket, hogy egy emberre nézzetek most a szívetekkel. Válasszatok ki valakit, akivel valamiért konfliktusotok vagy vitátok volt, akivel valami bajotok van, és gondolkozzatok a következő 2-3 percben azon, milyen jó tulajdonságai vannak az illetőnek. Igyekezzetek túllátni a felületen, félretenni azt, amivel gondotok van, és keressétek a jót. A padokon található lapokra akár le is írhatjátok ezeket a jó tulajdonságokat.

Csend

A most felfedezett jó tulajdonságokat igyekezzünk az emlékezetünkbe vésni, hogy a következő alkalommal, amikor találkozunk az illető emberrel, amikor esetleg ismét konfliktus van, tudjunk a jóra is emlékezni, és ne csak a rosszat lássuk meg az illetőben. Ha a következő héten alkalmunk adódik, akár egy dicsérettel, egy kedves szóval is meglephetjük azt is, akire most gondoltunk vagy bárkit, akivel találkozunk. Törekedjünk a következő héten különösen arra, hogy a szívünk szemüvegén keresztül a jót keressük meg minden emberben.

Ének: Mindenütt a földön

Elmélyítés - történet, szöveg, ima

A következő témához kapcsolódó szövegek, imák segíthetnek a téma megértésében. Természetesen ki lehet hagyni belőlük, be lehet tenni más imákat. A szövegek között jó, ha van egy kis csend, esetleg meditativ zene, vagy Taizé - ének.

Egy kisgyerek szemével

Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek! Jn 7,24

Mi voltunk az egyetlen család az étteremben. Eriket beraktam egy etetőszékbe és megjegyeztem magamnak milyen csendben eszik minden vendég. Néhányan halkan beszélgettek. Erik hirtelen örömteli kiáltást hallatott. „Szia!" - mondta, miközben pufók kezeivel a szék tálcáját püfölte. Szemei az izgatottságtól kikerekedve, száján azzal az imádnivaló fogatlan mosollyal, hevesen integetett.

Próbáltam megtalálni hirtelen örömének forrását. Sikerült. Egy koszos, szakadt kabátot viselő öregember volt. Nadrágja gyűrötten lógott rajta, cipzárja félig lecsúszva, egyik cipőjéből kikandikáltak a lábujjai, erekkel telerajzolt orra, olyan volt, mint egy térkép.

Túl messze voltunk ahhoz, hogy szagokat érezzünk, de biztos voltam benne, hogy büdös. Ő is integetett. „Szia, kicsi baba! Szia, nagyfiú! Kukucs!" - mondta Eriknek. Összenéztünk a férjemmel. „Most mit csináljunk?"

Meghozták az ebédünket. A férfi szakadatlanul kiabált a túloldalról.

„Ismered ezt a játékot? Kukucs! Nézd csak! Ismeri!"

Senki sem gondolta, hogy a férfi aranyos és egyértelmű volt, hogy részeg. A férjemmel majd elsüllyedtünk szégyenünkben. Csendben ettünk, de nem úgy Erik, aki egész repertoárján végigment, az öreg pedig mindent utánacsinált.

Végre befejeztük az evést és a kijárat felé vettük az irányt. A férjem elment fizetni azzal, hogy a kocsinál találkozunk. Az öregember pont köztem és a kijárat között ült. „Uram, segíts, hogy kijussak innen anélkül, hogy megszólítana minket!" - imádkoztam magamban.

Ahogy közeledtünk, próbáltam úgy fordulni, hogy ne érezzük a leheletét, de miközben elfordultam Erik kitekerte magát és az ismert „vegyél fel" babapozícióba helyezkedett. Mielőtt bármit tehettem volna, Erik az öregember karjaiba vetette magát. Hirtelen ott álltam és néztem, ahogy egy nagyon büdös öregember a karjaiban tart egy boldog kisgyereket. Erik teljes bizalommal és szeretettel a férfi kopott vállára hajtotta a fejét. Az öregember becsukta a szemét és láttam, ahogy megindulnak a könnyek. Öreg, koszos, fájdalomtól és a kemény munkától kicserzett kezei igazi gyengédséggel tartották a fiamat, miközben szeretettel a hátát simogatta. Nem láttam még ilyen mély és ugyanakkor ennyire röpke szeretetet két emberi lény között. Döbbenten álltam. Az öreg néhány másodpercig ölelte Eriket majd rám nézett. „Nagyon vigyázzon erre a fiúra!" - mondta szilárd meggyőződéssel. Nagy nehezen kinyögtem, hogy „megteszem".

A férfi nem túl nagy hajlandósággal, szomorúan fejtette le magáról Eriket, mintha valóban fájdalmat okozott volna neki a mozdulat. Megfogtam a fiamat és az öregember ennyit mondott: „Isten áldja asszonyom! Ez volt az idei legszebb ajándékom."

Egy elmakogott köszönet után futva tettem meg az utat az autóig. A férjem nem értette, miért sírok és miért szorítom úgy a fiamat, miközben azt mondogatom, hogy „Uram, Uram, kérlek, bocsáss meg!" Tanúja voltam Krisztus szeretetének egy gyermek ártatlanságán keresztül, aki nem látott bűnt és nem ítélkezett. Egy kisgyereken keresztül, aki a másik lelkét látta és egy anyán keresztül, aki nem látott tovább az öltözéken. Keresztényként vak voltam, miközben karjaimban tartottam egy gyermeket, aki látott. Úgy éreztem Isten azt kérdezi tőlem: „Hajlandó vagy megosztani a fiadat egy pillanatra?", amikor Ő nekünk adta az Övét, örökre. A rongyos öregember eszembe juttatta, hogy „olyanokká kell lennünk, mint a kisgyermekek, hogy bemehessünk a mennyek országába".

Forrás: Laudetur.hu

Hallgass szíved hangjára

Hallgass szíved hangjára, és eljutsz oda, ahova a szíved visz. A szíved hangja ugyanis nem csak pillanatnyi véleményed, nem is csupán szeszélyes hangulatod vagy néha szilaj, megszelídíthetetlen érzelmeid keveréke, amely benned kitombolni akarja magát. Szíved hangja egy benned rejlő mély isteni eredetű tudás, amely megmondja Neked, mit kell, illetve mit nem szabad megtenned. Szíved hangja a Te belső szemed, a Te tiszta, romlatlan tekinteted, csodás jövőbelátásod, amellyel a sikert és a kudarcot, a jót és a rosszat előre látod. Szíved hangja bölcsesség, amely Téged arra tanít, hogy mindig Isten útjain járj. Ha szíved hangját követed, meglehet, hogy néha magányos leszel, mert sokan nem tudják követni lépteidet. Meglehet, hogy hitedet ósdinak mondják, véleményedre azt sütik rá, hogy értéktelen lim-lom, ideáljaid pedig régimódiak. Ne engedd, hogy ez elbizonytalanítson! Ne ússz az árral, ne kövesd a tömeget, amely csak a szavakat, de sosem a szíve hangját követi! Te csak kövesd a szíved hangját! Mert ha a hang benned valóban a szíved hangja, és azt teszed, amire biztat, akkor megérkezel. Hova? Oda, ahova a szíved visz. Megérkezel önmagadhoz! És ebben az életben ez a lehető legboldogítóbb, amit elérhetsz!

Imre atya

Ének: Ha napjában csak egyszer

Válaszos ima:

Mindenható Atyánk, szereteted hívott minket életre, ezért gyermeki szívvel fohászkodunk hozzád:

Add, hogy tanításodat megértsük, és szívünkbe zárjuk!

Kyrie kyrie eleison

Segíts, hogy a felszínen átlátva képesek legyünk szívünkkel szemlélni embertársainkat!

Kyrie kyrie eleison

Add kegyelmedet, hogy a konfliktushelyzetekben is tudjunk embertársaink jó tulajdonságaira összpontosítani!

Kyrie kyrie eleison

Segíts minket, hogy a nehéz helyzetekben is tudjuk észrevenni gondviselő szereteted jeleit!

Kyrie kyrie eleison

Add kegyelmet, hogy irántunk tanúsított végtelen szeretetedet önzetlenül tovább tudjuk adni embertársainak!

Kyrie kyrie eleison

A most következő pár perc csendben terjesszük személyes kéréseinket Isten elé! (2-3 perc csend)

Kyrie kyrie eleison

Kimondott és kimondatlan kéréseinket tárjuk Isten elé abban az imában, amelyet ő maga tanított nekünk:

Miatyánk...

Áldás

Ének: Én Uram, én Istenem

Barátság

Ifjúsági imaóra nagyböjt 2. vasárnapjára

Ének: Mindig csendben

Köszöntés, keresztvetés

Zsoltár Zsolt 145,1-10.15-18

Amennyiben lehetséges jó a szöveget kivetíteni és onnan felváltva olvasni, vagy kinyomtatni, hogy minden résztvevő be tudjon kapcsolódni.

Irgalmas Istenünk jóságát

Magasztallak téged, Istenem, királyom,

s áldom nevedet örökkön örökké.

Áldalak téged mindennap,

és dicsérem nevedet örökkön örökké.

Nagy az Úr és méltó a dicséretre,

nagysága fölfoghatatlan.

Nemzedék nemzedéknek dicséri alkotásaidat

és hirdeti hatalmadat.

Irgalmas Istenünk jóságát

Elmondják szentséged fölséges dicsőségét,

elbeszélik csodáidat.

Elmondják félelmetes erődet,

és hirdetik nagyságodat.

Megemlékeznek túláradó jóságodról,

igazságodat ujjongva ünneplik.

Irgalmas az Úr és könyörületes,

hosszan tűrő és nagyirgalmú.

Irgalmas Istenünk jóságát

Jó az Úr mindenkihez,

és könyörületes minden teremtményéhez.

Magasztaljon téged, Uram, minden műved,

és áldjanak szentjeid.

Mindeneknek szemei tebenned bíznak, Úristen,

mert te adsz nekik eledelt.

Alkalmas időben megnyitod kezedet,

és betöltesz minden élőt áldásoddal.

Igazságos az Úr minden útjában,

és szent minden művében.

Közel van az Úr mindazokhoz, akik segítségül hívják,

akik segítségül hívják őt igazságban.

Irgalmas Istenünk jóságát

Olvassuk fel lassan a következő szentírási részt: Sir 6,5-17

Szép szó sok jó barátot szerez, és megengeszteli az ellenségeket; nyájas beszéd jó embernél bőven adódik. Sok emberrel élj egyetértésben, de bizalmasod ezerből csak egy legyen! Ha barátot szerzel, próba árán szerezd, és ne bízzál meg benne túl hamar; mert van, aki jó barát a maga idejében, de nem áll helyt a szorongatás napján. Van barát, aki ellenséggé válik, olyan barát, aki piacra visz gyűlölséget, viszályt és szitkot. Van barát, aki asztaltárs, de nem áll helyt a szükség napján. A barát, aki bejáratos, egyenlőnek tartja magát veled, és adja az urat házad népével szemben; amelyik azonban szerény előtted, és színedet kerüli, azzal egyetértő, jó viszonyban lehetsz. Tartsd magadat távol ellenségeidtől, és légy résen barátaiddal szemben! A hűséges barát erős menedék, aki ilyenre akad, kincset talál! Az igaz barátnak nincsen mása, hűsége értékét nem lehet arannyal, ezüsttel mérni! A hűséges barát élet és halhatatlanság írja; azok találják meg, akik félik az Urat. Aki féli Istent, jó barátnak is, mert amilyen ő maga, olyan a barátja is.

Elmélkedés:

„Azok az emberek a legjobb barátok, akikkel ugyanazokról a dolgokról lehet hallgatni."

Aki ezt mondta, bölcs ember volt. Bár igaz, a beszélgetés hozzátartozik a barátsághoz. A beszélgetésben megérintjük a másik titkát. Így kerülünk egymáshoz közelebb. Mérlegelés nélkül mondhatunk el mindent. Ám a barátsághoz a hallgatás is hozzátartozik. Egy intenzív beszélgetés gyakran hallgatásba torkollik. Ha tovább beszélnénk, akkor azt, amit a beszélgetésben érintettünk, agyonbeszélnénk. A hallgatásban új módon leszünk egyek egymással.

A bevezetésben idézett mondat valami másra is gondol. Arról van ugyanis szó, hogy a barátok tudnak ugyanazokról a dolgokról hallgatni is.

Hogyan kell az embernek valamiről hallgatnia?

Hisz a hallgatás egyszerűen csend. Hisz ott semmilyen téma nincs jelen. Ugyanazokról a dolgokról hallgatni biztosan nem azt jelenti, hogy a kényes kérdéseket, melyek veszekedéshez vezethetnek, mellőzzük. A hallgatás úgy csak kikerülési stratégia lenne. Ugyanazokról a dolgokról hallgatni számomra azt jelenti, hogy valamit együtt tudunk élvezni csendben, hallgatva: egy naplementét, egy zeneszámot, egy festményt. A barátok hallgatva és ámulva megállnak, ha egy hegyi túrán egyszeriben csak egy csodálatos kilátás tárul fel. Csendben élvezik a panorámát. Megengedik a másiknak a csendes gyönyörködést. Nem beszélik agyon a természet szépségét. Együtt hallgatnak, hogy befogadhassák, ami mindenkit személyesen megérint. Valamikor aztán eljön annak is az órája, amikor ezekről az élményekről beszélni tudnak. Ám a barátsághoz tartozik, hogy a mély tapasztalatokat hallgatva osztjuk meg egymással, ahelyett, hogy azt beszéddel analizálni, elemezni akarnánk. A barát megengedi a másiknak a titkot. Megnyitja a csend helyét a másik számára.

A csendnek, amit számomra a barát teremt, más a minősége, mint a magányban észlelt hallgatásnak. A közös csend összeköt, a lét közös titkába, az Isten titkába vezet be bennünket. Ezért is olyan nagy érték a barátság.

A bölcsek mindig is dicsérték a barátság értékét, és a barátság titkát mindig új képekkel fejezték ki. Egy kép különösen mélyen belém vésődött: „Barát az, aki szíved dallamára figyel - és azt újra felidézi neked, ha már elfelejtetted." Már nem tudom, kitől való a mondás. De hogy a barát szívem dallamára figyel - számomra ez csodálatos kép. A barát pontosan figyel arra, ami engem bensőleg megindít. Bensőmre figyel, hogy felfedezze életem alapdallamát, hogy érzékelje, hol és hogyan rezdül és csendül meg életem. És ha ezt a dallamot elfelejtettem volna, mert a hétköznapok kihívásai miatt eltávolodtam magamtól, akkor a barát újra eljátssza nekem. Újra érintkezésbe hoz saját magammal, igazi énemmel. Visszatükrözi, aki vagyok. A barát arra emlékeztet, ami legmélyebb valóságomban vagyok. Feladata tehát több, mint csak megérteni engem, és több, mint mellettem állni. Sokkal inkább szívem dallamát fogadja magába, hogy aztán újra megszólaltassa, ha bennem elnémult.

Anselm Grün nyomán

• Van-e igaz barátom / vannak-e barátaim?
• Hány olyan igaz barátom van, akikben 100%-ig meg tudok bízni, akikről tudom, hogy a nehéz helyzetekben is kitartanak mellettem?
• Megtapasztaltam-e már életemben azt, hogy akit barátomnak hittem, az cserben hagyott?
• Milyen barát vagyok én? Képes vagyok-e mindig, minden körülmények között hű barát maradni vagy csak addig vagyok valaki barátja, amíg az nekem kényelmes?
• Mi alapján választom meg a barátaimat? (Kinézet? Személyiség? Pénz? Vagy valami más?)
• Lehet-e igaz barát az, aki Barátaimnak nevezhetem-e azokat, akik néha-néha le akarnak terelni a jó útról?
• Tudok-e hallgatni, és a csendben felfedezni a felebarátom érzéseit, gondolatait?

Csend

Ének: Ha napjában csak egyszer

Elmélyítés - történet, szöveg, ima

A következő témához kapcsolódó szövegek, imák segíthetnek a téma megértésében. Természetesen ki lehet hagyni belőlük, be lehet tenni más imákat. A szövegek között jó, ha van egy kis csend, esetleg meditativ zene, vagy Taizé - ének.

A csend hangjai

A csend titokban elmond mindent.

Csak figyelned kell, s hinned, hogy megértheted.

A csend mélyén hangok rejlenek,

Csak hinned kell, hogy te is elérheted.

A csend beszél, ha értő szív hallgatja

A mélységek legmélyét is meghallja

A csend hangjai az érintést nem tűrik

Ha látni akarod, azonnal eltűnik.

Dévényi Erika

A kis herceg (részlet)

Akkor jelent meg a róka.

- Jó napot! - mondta a róka.

- Jó napot! - felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit.

- Itt vagyok az almafa alatt - mondta a hang.

- Ki vagy? - kérdezte a kis herceg. - Csinosnak csinos vagy...

- Én vagyok a róka - mondta a róka.

- Gyere, játsszál velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomorú vagyok...

- Nem játszhatom veled - mondta a róka. - Nem vagyok megszelídítve.

- Ó, bocsánat! - mondta a kis herceg. Némi tűnődés után azonban hozzátette: - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?

- Te nem vagy idevalósi - mondta a róka. - Mit keresel?

- Az embereket keresem - mondta a kis herceg. - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?

- Az embereknek - mondta a róka - puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom, nagyon kellemetlen! Azonfölül tyúkot is tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel?

- Nem - mondta a kis herceg. - Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?

- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a róka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.

- Kapcsolatokat teremteni?

- Úgy bizony - mondta a róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...

A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget.

- Légy szíves, szelídíts meg! - mondta.

- Kész örömest - mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!

- Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.

- Jó, jó, de hogyan? - kérdezte a kis herceg.

- Sok-sok türelem kell hozzá - felelte a róka. - Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz...

Másnap visszajött a kis herceg.

- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.

- Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg.

- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm.

Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát.

Amikor közeledett a búcsú órája ... a róka hozzáfűzte: - Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot. A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.

- Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz - mondta nekik. - Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. Ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.

A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:

- Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.

Azzal visszament a rókához.

- Isten veled - mondta.

- Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.

- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...

- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

Antoine de Saint Exupéry

A barát társaságában

Sírni, és biztosan tudni, hogy ott van valaki, aki nem kivár, hanem őszintén várja, hogy boldog légy.

Nevetni, és biztosan tudni, hogy ott van valaki, aki nem kinevet, hanem veled együtt nevet.

Beszélni, és biztosan tudni, hogy ott van valaki, aki nemcsak végighallgat, hanem figyelmesen meghallgat.

Csendben lenni, és biztosan tudni, hogy ott van valaki, akivel nem kényelmetlen csendben ülni.

Tanja Seifert "

Rövid csend

Ének: Evezz a mélyre

Válaszos ima:

Urunk, te baráti szeretettel közeledtél hozzánk, ezért bizalommal tárjuk eléd kéréseinket:

Add kegyelmedet, hogy találjunk igaz barátra, aki mindig mellettünk áll!

Kyrie kyrie eleison

Adj erőt, hogy tudjunk minden élethelyzetben hű barátként viselkedni!

Kyrie kyrie eleison

Tisztítsd meg emberi kapcsolatainkat a képmutatástól és az önzéstől!

Kyrie kyrie eleison

Add, hogy észrevegyük, amikor barátainknak támogatásunkra van szüksége, és tudjunk önzetlenül segítségükre sietni!

Kyrie kyrie eleison

Ajándékozz nekünk igaz barátokat, akikkel közösen haladhatunk a Hozzád vezető úton.

Kyrie kyrie eleison

Fontos, hogy rendszeresen imádkozzunk barátainkért, ezért most arra hívunk meg benneteket, hogy mondjunk el közösen egy imát barátainkért. Ennek az imának egy másolatát megkaphatjátok majd az imaóra végén a kijáratnál. Szánjatok a következő héten minden nap, majd aztán is rendszeresen egy kis időt arra, hogy imádkozzatok barátaitokért.

(Amennyiben lehetőség van rá, ekkor ki kell vetíteni az imát. Ha ez nem lehetséges, ki lehet osztani a kinyomtatott szöveget, hogy mindenki be tudjon kapcsolódni az imába)

Hálaadás a jó barátért

Uram, hálát adok Neked a barátomért. Köszönöm, hogy teljesen megbízhatok benne, hogy szavak nélkül is meg tudjuk érteni egymást. Köszönöm, hogy mellettem van, hogy meghallgat, amikor arra van szükségem. Köszönöm, hogy azt is jelzi, amikor nem ért velem egyet. Ez természetesen nem mindig tetszik nekem, de végeredményben tudom, hogy a jó barátsághoz ez az őszinteség is hozzátartozik. Köszönöm, hogy tudunk együtt nevetni és sírni, hogy mindenféle témáról tudunk beszélgetni, hogy tudunk vitázni és újra kiegyezni. Kérlek segíts, hogy én is jó barát legyek a számára, és barátságunk mindkettőnk lelki üdvét szolgálja. Amen.

Kyrie kyrie eleison

Kimondott és kimondatlan kéréseinket tárjuk Isten elé abban az imában, amelyet ő maga tanított nekünk:

Miatyánk...

Áldás

Ének: Áldj meg minden embert

Hálaadás a jó barátért

Uram, hálát adok Neked a barátomért. Köszönöm, hogy teljesen megbízhatok benne, hogy szavak nélkül is meg tudjuk érteni egymást. Köszönöm, hogy mellettem van, hogy meghallgat, amikor arra van szükségem. Köszönöm, hogy azt is jelzi, amikor nem ért velem egyet. Ez természetesen nem mindig tetszik nekem, de végeredményben tudom, hogy a jó barátsághoz ez az őszinteség is hozzátartozik. Köszönöm, hogy tudunk együtt nevetni és sírni, hogy mindenféle témáról tudunk beszélgetni, hogy tudunk vitázni és újra kiegyezni. Kérlek segíts, hogy én is jó barát legyek a számára, és barátságunk mindkettőnk lelki üdvét szolgálja. Amen.

Hálaadás a jó barátért

Uram, hálát adok Neked a barátomért. Köszönöm, hogy teljesen megbízhatok benne, hogy szavak nélkül is meg tudjuk érteni egymást. Köszönöm, hogy mellettem van, hogy meghallgat, amikor arra van szükségem. Köszönöm, hogy azt is jelzi, amikor nem ért velem egyet. Ez természetesen nem mindig tetszik nekem, de végeredményben tudom, hogy a jó barátsághoz ez az őszinteség is hozzátartozik. Köszönöm, hogy tudunk együtt nevetni és sírni, hogy mindenféle témáról tudunk beszélgetni, hogy tudunk vitázni és újra kiegyezni. Kérlek segíts, hogy én is jó barát legyek a számára, és barátságunk mindkettőnk lelki üdvét szolgálja. Amen.

Hálaadás a jó barátért

Uram, hálát adok Neked a barátomért. Köszönöm, hogy teljesen megbízhatok benne, hogy szavak nélkül is meg tudjuk érteni egymást. Köszönöm, hogy mellettem van, hogy meghallgat, amikor arra van szükségem. Köszönöm, hogy azt is jelzi, amikor nem ért velem egyet. Ez természetesen nem mindig tetszik nekem, de végeredményben tudom, hogy a jó barátsághoz ez az őszinteség is hozzátartozik. Köszönöm, hogy tudunk együtt nevetni és sírni, hogy mindenféle témáról tudunk beszélgetni, hogy tudunk vitázni és újra kiegyezni. Kérlek segíts, hogy én is jó barát legyek a számára, és barátságunk mindkettőnk lelki üdvét szolgálja. Amen.

Hálaadás a jó barátért

Uram, hálát adok Neked a barátomért. Köszönöm, hogy teljesen megbízhatok benne, hogy szavak nélkül is meg tudjuk érteni egymást. Köszönöm, hogy mellettem van, hogy meghallgat, amikor arra van szükségem. Köszönöm, hogy azt is jelzi, amikor nem ért velem egyet. Ez természetesen nem mindig tetszik nekem, de végeredményben tudom, hogy a jó barátsághoz ez az őszinteség is hozzátartozik. Köszönöm, hogy tudunk együtt nevetni és sírni, hogy mindenféle témáról tudunk beszélgetni, hogy tudunk vitázni és újra kiegyezni. Kérlek segíts, hogy én is jó barát legyek a számára, és barátságunk mindkettőnk lelki üdvét szolgálja. Amen.

Hálaadás a jó barátért

Uram, hálát adok Neked a barátomért. Köszönöm, hogy teljesen megbízhatok benne, hogy szavak nélkül is meg tudjuk érteni egymást. Köszönöm, hogy mellettem van, hogy meghallgat, amikor arra van szükségem. Köszönöm, hogy azt is jelzi, amikor nem ért velem egyet. Ez természetesen nem mindig tetszik nekem, de végeredményben tudom, hogy a jó barátsághoz ez az őszinteség is hozzátartozik. Köszönöm, hogy tudunk együtt nevetni és sírni, hogy mindenféle témáról tudunk beszélgetni, hogy tudunk vitázni és újra kiegyezni. Kérlek segíts, hogy én is jó barát legyek a számára, és barátságunk mindkettőnk lelki üdvét szolgálja. Amen.

Másokat felemelni

Ifjúsági imaóra nagyböjt 3. vasárnapjára

Ének: Enyém lenne minden fájdalom

Köszöntés, keresztvetés

Zsoltár Zsolt 40,1-6.11-14.18

Amennyiben lehetséges jó a szöveget kivetíteni és onnan felváltva olvasni, vagy kinyomtatni, hogy minden résztvevő be tudjon kapcsolódni.

Jó az Úrban bizakodni

Várva-vártam az Urat,

s ő lehajolt hozzám.

Meghallgatta könyörgésemet,

kihúzott a nyomorúság verméből, a sár fertőjéből;

Lábamat kősziklára helyezte,

lépésemet biztossá tette.

Új éneket adott számba,

Istenünket dicsérő szózatot.

Sokan látják és félelem fogja el őket,

s az Úrba vetik reményüket.

Boldog az az ember, aki az Úrba vetette reményét,

s aki nem tart a gőgösöktől, a hazugságra vetemedőktől.

Jó az Úrban bizakodni

Sokat tettél értünk, Uram, én Istenem,

csodáiddal és terveiddel: nincs hozzád hasonló senki sem!

Hirdetni akarom őket és beszélni róluk,

de túl sok ahhoz, hogy számba vehetném.

Igazságodat nem rejtem el szívemben,

hűségedet és segítségedet hirdetem.

Nem titkolom irgalmadat és hűségedet

a nagy gyülekezetben.

Jó az Úrban bizakodni

Te, Uram, ne vond meg irgalmadat tőlem;

Kegyelmed és hűséged tartson fenn mindenkor engem,

mert számtalan veszély környékez;

utolértek gonoszságaim, fel sem tudok tekinteni,

számosabbak, mint a hajszál fejemen,

és a szívem is elhagyott engem.

Teljék kedved, Uram, megmentésemben,

Uram, siess segítségemre.

Bár én koldus vagyok és szegény,

az Úr majd gondoskodik rólam.

Segítőm és szabadítóm te vagy,

Istenem, ne késlekedj!

Jó az Úrban bizakodni

Olvassuk fel lassan a következő szentírási részt: Lk 13,10-17

Szombatonként az egyik zsinagógában tanított. És íme, volt ott egy asszony, akiben tizennyolc éve lakott a betegség lelke. Annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem tudott felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta, odahívta, és azt mondta neki: „Asszony! Megszabadultál betegségedtől." Rátette a kezét, mire az rögtön felegyenesedett, és dicsőítette Istent. Ekkor megszólalt a zsinagóga elöljárója. Azon méltatlankodva, hogy Jézus szombaton gyógyított, ezt mondta a tömegnek: „Hat nap van, amikor dolgozni kell; azokon jöjjetek hát és gyógyíttassátok magatokat, ne pedig szombaton!" Az Úr ezt felelte neki: „Képmutatók! Nem oldja-e el mindegyiktek szombaton az ökrét vagy a szamarát a jászoltól, és nem viszi-e itatni? Ábrahámnak ezt a leányát pedig, akit immár tizennyolc éve megkötözve tart a sátán, nem kellett-e szombaton föloldani ettől a köteléktől?" Amint ezt elmondta, megszégyenült minden ellenfele, s az egész nép örvendezett a csodás dolgokon, amiket cselekedett.

Elmélkedés:

A meggörbült asszony gyógyulása, melyről Lukács evangélista a 13. fejezetben számol be, csodálatos képe annak, hogyan kellene egymással bánnunk.

Ha rezignáltak (gondterheltek) vagyunk, meggörbültünk az élet terhei alatt, ha mások elnyomtak, saját problémáink megnyomorgattak minket, széttörtünk és megtörtünk - akkor jó ezt a képet szemlélni.

A hát mindegyikünk számára érzékeny testrész. Sokaknak a fel nem dolgozott érzések lerakóhelye. A hátfájások gyakran a meg nem engedett érzések kifejezői.

Egyszer valaki azt mondta nekem, mintha nála minden el nem sírt könny a hátába szorult volna. A hátnak azonban a hátgerinchez is köze van. Ebben a bibliai történetben két emberről van szó, akiknek nincs gerincük. Az egyik egy asszony, akinek szó szerint eltörték a hátgerincét. És aztán itt van a zsinagóga elöljárója, aki pótoltatta hiányzó gerincét.

A pszichológusok azt mondják: akinek nincs apai rokona, aki gerincét erősíthette volna, és a bátorsághoz példát mutatott volna, annak pótapára van szüksége. És ez nem ritkán ideológia, merev norma. A zsinagóga elöljárója ténylegesen elsáncolja magát rideg ideológiája mögé. Kifelé erősnek látszik, de valójában nincs gerince. Őt Jézus nem tudja meggyógyítani. Másképpen van a meggörbült hátú asszony. Őt megnézi, figyelmet szentel neki azáltal, hogy felszólítja, jöjjön hozzá; azáltal, hogy előcsalogatja elszigeteltségéből. És megszólítja, pontosabban, a benne levő jót szólítja meg:

„Asszony! Sérthetetlen méltóságod van. Értékes vagy. Erős vagy. Jó vagy." Kezével megerősíti szavait azzal, hogy szeretettel megérinti az asszonyt. Az abban a pillanatban felegyenesedik. Számomra ez egy egészen aktuális bölcsességre vonatkozó csodálatos kép: közülünk bárki újból és újból felemelhet embereket.

Mi magunk is szabadulást érzünk, ha mások feléjük fordulásunk által talpra állnak, ha megtapasztalják sérthetetlen méltóságukat, amelyet Istentől kaptak ajándékba, ha egyszeriben megélik, hogy többek, mint kötelességteljesítők és teljesítményhordozók. Ha az emberek érzik, hogy figyelnek rájuk, akkor pontosan ez a történet játszódik le. Akkor megtörténik, hogy „élete lesz, és bőségben lesz".

Anselm Grün nyomán

• Eddigi életem során, mikor tapasztaltam meg azt, hogy valaki felemelt, segítséget nyújtott nekem? Milyen érzés volt ez?
• Én segítettem-e már valakinek?
• Jelenlegi élethelyzetemben tudok-e segítséget nyújtani egy rászorulónak, vagy úgy érzem, inkább én szorulok valaki segítségére?
• Törődöm-e környezetem problémáival, és ha módomban áll, felemelem-e az elesetteket?
• Kinek a segítségére számíthatok az életem során felmerülő nehéz élethelyzetekben?
• Hálát szoktam-e adni azért, ha valakitől segítséget kapok?
• Méltósággal bánok-e a körülöttem lévő emberekkel? Beszédemmel, tetteimmel erősítem-e, felemelem-e a körülöttem lévőket?

Csend

A gyakorlatban: (Kellékek: papír, írószer)

A legtöbb ember életében van olyan nehézség, amely lenyomja, és mindenkinek jól esik megtapasztalni azt, hogy van olyan, aki odafordul hozzá, aki felemeli, vagy legalább egy kicsit segít a nehézség hordozásában. A mai imaórán egyrészt szeretnénk mindenkinek lehetőséget biztosítani arra, hogy megfogalmazza, mi az, ami teher számára, és annak viselésében kis segítséget kapjon. Másrészt azt is fontosnak tartjuk, hogy segítőkészségünk egyre nagyobb legyen, ezért mindenkit arra kérünk meg, hogy a következő héten imájával támogassa felebarátját terhe viselésében.

A gyakorlatban ezt úgy képzeltük el, hogy mindenki kap egy kis cetlit, amelyre a most következő csendben felírja azt, ami számára nehézség, amiért társa imáját kéri. Ezeket a cetliket össze fogjuk gyűjteni, majd az imaóra végén mindenki kap egyet, és a következő héten imádkozik társáért.

Csend

A cetlik kiosztása, az írás és a cetlik összeszedése alatt jó, ha halk zene megy a háttérben, amely segít a gondolkodásban, és enyhíti a lebonyolítás miatt keletkező zajt.

Ének: Van úgy, hogy fáradt

Elmélyítés - történet, szöveg, ima

A következő témához kapcsolódó szövegek, imák segíthetnek a téma megértésében. Természetesen ki lehet hagyni belőlük, be lehet tenni más imákat. A szövegek között jó, ha van egy kis csend, esetleg meditativ zene, vagy Taizé - ének.

Az ablak

Két, súlyosan beteg ember feküdt ugyanazon kórteremben. Egyikük mindennap délután felült az ágyban egy órácskára, hogy ezzel megmozgassa a szervezetét. Az ágya a kórterem egyetlen ablakához közelebbi volt. A másik beteg egész nap csak feküdt az ágyában a plafont bámulva.

Beszélgettek családról, feleségről, gyerekekről katonakorukról, nyaralásaikról, ahogy az szokásos ilyen helyzetben. Az az ember, aki az ablaknál feküdt, minden délután, amikor felült, azzal töltötték az időt, hogy elkezdte közvetíteni a másiknak, mit lát az ablakon át a kinti világból. A másik ágyon fekvő embert egy idő után szinte csak ezek a színes beszámolók tartották életben, már alig várta őket, ez volt minden változatosság az életében.

Az ablak egy kellemes, tavacskával díszített parkra nézett. Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon, és gyerekek játszottak rajta távirányítós játékhajóikkal. Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyások mellett órákig, egymásba felejtkezve. Miközben az ablak melletti beteg kimerítő részletességgel írta le a kinti világot, a másik, folyton fekvő behunyta a szemét és maga elé képzelte a látványt. Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy parkon átvonuló karneváli menetről beszélt. Bár a folyton fekvő ember nem hallotta a zenészeket, maga élé képzelte őket a másik érzékletes leírása alapján.

A napok és hetek teltek. Egy reggel a betegeket fürdetni készülő nővér az ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában: az éjjel csendben elaludt örökre. Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az elhunytat. Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső ágyon fekvő beteg kérte, hogy a másik ágyban fekhessen. A nővér szívesen segített, kényelembe helyezve őt azon az ágyon, majd magára hagyta. Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult az ember, és megdöbbenve látta: az ablak egy tűzfalra néz.

Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott szobatárssal, hogy olyan szépnek festette le az ablakon túli világot. A nővér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem láthatta még a falat sem. „Valószínűleg bátorítani akarta Önt!" - mondta a férfinak.

Isten országa közel van,

amikor az emberek szeretettel fordulnak egymás felé,

amikor az emberek boldoggá teszik embertársaikat,

amikor az emberek segítő kezet nyújtanak egymásnak,

amikor az emberek megteremtik a béke feltételeit,

amikor az emberek beszélgetnek egymással,

amikor az emberek boldogok és megértik egymást,

amikor az emberek örömet ajándékoznak egymásnak egy szeretetteljes szó vagy egy megértő pillantás által,

amikor az emberek hétköznapi életük során egyetlen apró lépést tesznek a béke, az öröm, a szeretet, a megértés, a boldogság, az emberség elérése érdekében,

amikor az emberek síkra szállnak a másik emberért,

amikor az emberek tiszteletben tartják egymás méltóságát,

akkor Isten országa mindig közel van.

A rózsa

A német költő, Rilke egy időben Párizsban élt. Naponta bejárt az egyetemre egy francia barátnője kíséretében. Útja egy nagyon forgalmas útvonalon vezetett át. A kereszteződésnél állandóan egy koldusasszony tartózkodott. Alamizsnát kéregetett a járókelőktől. Mindig ugyanazon a helyen üldögélt. Mozdulatlan volt, akár egy szobor. Kezét előre nyújtotta, szemét a földre szegezte.

Rilke soha nem adott neki egy fillért sem. Barátnője ellenben gyakran belecsúsztatott a koldus kezébe egy-egy pénzdarabot. Egyszer a fiatal francia nő csodálkozva meg is kérdezte a költőt:

- Te miért nem adsz soha semmit ennek a szegénynek?

- Olyasvalamit kellene adnunk neki, amit nem a kezének, hanem a szívének szánunk - válaszolta a költő.

Másnap Rilke egy rózsabimbóval érkezett. Egyenesen a koldusasszonyhoz ment. A rózsát belehelyezte a kezébe és tovább akart menni. Ekkor azonban váratlan dolog történt: a koldusasszony felemelte a tekintetét, ránézett a költőre, nagy nehezen felkelt a földről, megragadta a férfi kezét és megcsókolta. Majd, a rózsát erősen a szívére szorítva, eltávozott.

Egy héten át nem látta. A másik héten ismét ott ült az utcasarkon, a szokott módon: szótlanul, mozdulatlanul, mint korábban.

- Miből élhetett egész héten át, mikor semmit se kapott? - kérdezte a francia barátnő.

- A rózsából - válaszolta a költő.

Rövid csend

Ének: Tégy jót

Válaszos ima:

Krisztusunk, te meggyógyítottad az meggörbült asszonyt, visszaadtad méltóságát, ezért bizalommal hozzád fordulunk kéréseinkkel:

Segíts, hogy amikor úgy érzzük, már nem tudjuk elviselni az élet terheit, gyógyírt találjunk szenvedéseinkre!

Kyrie kyrie eleison

Tégy képessé bennünket arra, hogy mindig alázatos szívvel közeledjünk a rászoruló testvéreinkhez!

Kyrie kyrie eleison

Add, hogy a Tőled kapott méltóságunkat minden élethelyzetben megőrizhessük!

Kyrie kyrie eleison

Segíts, hogy a meggyötört emberekben észrevegyük és erősítsük a bennük lévő jót!

Kyrie kyrie eleison

Adj mindannyiunk mellé a megpróbáltatások idején támogatót, aki segít felegyenesedni, és tovább haladni a helyes úton!

Kyrie kyrie eleison

Támogass bennünket, hogy szavainkkal és tetteinkkel erősítsük embertársainkat!

Kyrie kyrie eleison

Áld meg minden ember munkáját, aki embertársai felemelésén munkálkodik!

Kyrie kyrie eleison

A most következő pár perc csendben terjesszük személyes kéréseinket Isten elé! (2-3 perc csend)

Kyrie kyrie eleison

Kimondott és kimondatlan kéréseinket tárjuk Isten elé abban az imában, amelyet ő maga tanított nekünk:

Miatyánk...

Áldás

Ének: Ott a Via dolorosan

Új születik

Ifjúsági imaóra nagyböjt 4. vasárnapjára

Ének: Kegyelmed, Úr Jézus

Köszöntés, keresztvetés

Zsoltár Zsolt 22,2-9.20.22-26

Amennyiben lehetséges jó a szöveget kivetíteni és onnan felváltva olvasni, vagy kinyomtatni, hogy minden résztvevő be tudjon kapcsolódni.

Ó halld meg Uram

Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?

Távol van szabadulásomtól hangos jajveszékelésem.

Én Istenem, kiáltok nappal, de te nem hallgatsz meg,

és éjjel is, de nyugtot nem találok.

Pedig te szent vagy és Izrael dicsérete között laksz.

Benned bíztak atyáink, bíztak, és te megszabadítottad őket.

Hozzád kiáltottak és megszabadultak,

benned bíztak és meg nem szégyenültek.

Ó halld meg Uram

Én azonban féreg vagyok, nem ember,

embereknek gyalázata, népnek utálata.

Aki csak lát, mind gúnyt űz belőlem,

félrehúzza ajkát, fejét csóválgatja:

»Az Úrban bízott, mentse meg őt,

szabadítsa meg, ha kedvét leli benne.«

De te, Uram, ne légy távol tőlem,

én erősségem siess segítségemre!

Ó halld meg Uram

Ments meg az oroszlán torkából,

engem, a megalázottat, a bölény szarvától!

Hadd hirdessem testvéreimnek nevedet,

a gyülekezetben hadd dicsérjelek:

Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek őt,

Jákob minden utóda, magasztaljátok őt!

Félje őt Izrael minden utóda,

mert ő nem veti meg és nem nézi le a szegény nyomorúságát,

nem fordítja el tőle tekintetét,

és meghallgatja, amikor hozzá kiált.

Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben;

amit fogadtam, teljesítem azok előtt, akik félik őt.

Ó halld meg Uram

Olvassuk fel lassan a következő szentírási részt: Jób 42,1-3.5-6.10.12-13.15-16

Az Úr szavára Jób így válaszolt: „Most már tudom, hogy mindent megtehetsz, Uram, és hogy egy gondolatunk sincs rejtve teelőtted. Ki az az oktalan, aki gondviselésedet értelmetlennek mondja? Valóban balgán szóltam én olyanról, ami meghaladja bölcsességemet. Eddig csak szóbeszédből hallottam rólad, Uram, de most saját szememmel látom, hogy ki vagy. Korholom tehát önmagamat, és bánom bűneimet porban és hamuban!"

Az Úr hajlott is Jób bűnbánatára, miután ő a barátaiért imádkozott, és mindenből, amije volt Jóbnak, kétannyit adott neki az Úr. Jób életének következő szakaszát az Úr jobban megáldotta, mint a korábbit. Lett neki hatezer tevéje, tizennégyezer juha, ezer iga ökre, ezer szamara. Született hét fia és három lánya. Az egész földön nem volt három olyan szép leány, mint Jób leányai. Jób örökrészt is adott nekik fiútestvéreik között. Száznegyven évig élt még Jób ezek után. Meglátta nemcsak gyermekeit, hanem negyedízig való unokáit is. Majd meghalt öregen, évekkel gazdagon megáldva.

Elmélkedés:

Jób történetében azt látjuk, hogy minden válságunk értelmezésétől függ. Barátai Jób válságát saját hibájaként értelmezik. Mert nem volt eléggé jámbor. Mert nem élünk helyesen, mert nem táplálkozunk helyesen, mert nem élünk eléggé figyelmesen - ezért leszünk betegek, ezért szenvedünk balesetet, vagy tör ránk szerencsétlenség és semmisíti meg sikerünket. Így hangzanak az értelmezések.

Ma divat, hogy Jób barátaihoz hasonlóan mindent pszichológiailag magyarázunk. Betegségeinket, válságainkat és baleseteinket mi magunk okozzuk saját magunknak. De ez túl egyszerű. Létezik egy titok, amit nem tudunk megmagyarázni. Egy válság ránk törhet derült égből, anélkül, hogy lelki előzmények után kellene kutatnunk. A Biblia arra int bennünket, hogy óvatosabban beszéljünk válságainkról, egyszerűen hagyjuk őket, anélkül, hogy magyarázni akarnánk azokat. Sok okuk lehet. Természetesen vannak önhibából eredő válságok is. De embereket sebeznénk meg, ha be szeretnénk nekik bizonyítani, miért kerültek abba a válságba. A válságot egyszerűen kihívásként kell elfogadnunk. S akkor, ahogyan Jóbot is, a válság új életminőségre vezethet bennünket. Jób esetében ez azt jelenti, hogy az Úr duplájára növelte javait. Még egyszer lett 7 fia és 3 lánya. „Jób életének következő szakaszát az Úr jobban megáldotta, mint a korábbit." (Jób 42,12).

A misztikus Johannes Tauler úgy véli, a válság fájdalmai csak szülési fájdalmak, amikor Isten megszületik az emberben. Valami új akar bennünk megszületni. Ahol megszületik bennünk Isten, ott kerülünk érintkezésbe igazi önmagunkkal. Ott leszünk mi magunk újak, hitelesek, igaziak és szabadok.

Anselm Grün nyomán

• Hogyan viszonyulok a válságos helyzetekhez? Fel tudom-e ezekben fedezni valami új születésének a lehetőségét vagy megbénítanak?
• Hogyan hatnak a nehézségek az Istennek való kapcsolatomra? Eltávolítanak tőle, vagy nála keresek menedéket?
• Mit teszek válságos helyzetben? Kitől kérek / kapok segítséget?
• Tudok-e életemen változatni, ha ez lelki életem fejlődéséhez szükséges?
• Szavaim, tetteim tükrözik-e környezetem számára, hogy Krisztushordozó vagyok?

Csend

Ének: De profundis (A legsötétebb ég alatt)

Elmélyítés - történet, szöveg, ima

A következő témához kapcsolódó szövegek, imák segíthetnek a téma megértésében. Természetesen ki lehet hagyni belőlük, be lehet tenni más imákat. A szövegek között jó, ha van egy kis csend, esetleg meditativ zene, vagy Taizé - ének.

Ha próbára teszel

Ha próbára teszed hitemet, és utamat sűrű ködbe futtatod, mely kioltja a tájékozódást, add meg, ha lábam reszket is, hogy tekintetem nyugodt és tiszta legyen, élő tanúsága annak, hogy Te velem vagy, és békében élek.

Ha próbára teszed hűségemet, és megengeded, hogy levegőm is kevesebb legyen, és az az érzésem, mintha a föld kicsúszna lábam alól, akkor is add meg, hogy tekintetem azt hirdesse: senkinek sincs oly hatalma, mely elszakíthatna tőled, akiben élünk, mozgunk és vagyunk.

Ha eltűröd, hogy a gyűlölet bekerítsen, és tőrbe csaljanak ellenségeim, és szándékomat meghamisítsák és megcsúfolják, akkor is engedd, hogy Fiad tekintete derűt és szeretetet sugározzon szemeimen át. Ámen.

Helder Camara érsek

Pillangó története

Egy nap egy kis pillangó látszott egy félig nyitott selyemgubóban. Egy férfi nézte a pillangót egy ideig, ahogy küzdött, hogy testét kiszabadítsa a kis lyukon keresztül. Úgy tűnt, hogy ez nem sikerül. Úgy látszott, mindent megtett, amit tudott többre nem képes. A férfi eldöntötte, segít a pillangónak, fogott egy ollót és kinyitotta a selyemgubót. A pillangó könnyen kibújt, de teste összeaszott, gyenge volt, és szárnyai összezsugorodtak. A férfi tovább nézte, mert várta, hogy bármelyik pillanatban kinyílhatnak a szárnyai, megnőnek, kitárulnak, szilárdak és erősek lesznek, képesek lesznek a repülésre. Semmi nem történt. A pillangó gyenge volt és soha életében nem tudott repülni.

A férfi - bár jóindulatból cselekedett - nem értette, hogy a szűk selyemgubó és a küzdelem, a szűk nyíláson keresztül, szükséges a pillangónak az életbe maradáshoz. Ez a természetes útja, hogy a pillangó kiszabadítsa testét a selyemgubóból, majd szárnyaival képes legyen repülni. Néha nekünk embereknek is pontosan ilyen nehézségekre van szükségünk az életben. Ha hagyjuk az életünket akadálytalanul folyni, ha nem nézünk szembe a kihívásokkal, ez megbénít minket. Nem leszünk erősek, amikor annak kell lennünk, nem fogunk tudni repülni. A nehézségek azonban segítenek abban, hogy életünknek új színt adjunk, hogy megerősödjenek szárnyaink, és megtanuljunk repülni.

Ha megfelelő módon viszonyulunk a kihívásokhoz, az új tartalommal tölti meg életünket, és egyre közelebb visz végső célunkhoz.

Egy meghallgatott imádság

Kértem erőt az Úrtól, és kaptam nehézségeket, amelyek megerősítettek.

Kértem bölcsességet, és kaptam problémákat, hogy megoldjam őket.

Kértem jómódot, és kaptam gondolkodó agyat és testi erőt, hogy dolgozzak.

Kértem bátorságot, és kaptam akadályokat, hogy legyőzzem őket.

Kértem, hogy tudjak szeretni, és kaptam bajban lévő embereket, hogy segítsek.

Kértem jóindulatot, és kaptam lehetőségeket, hogy jót tegyek.

Nem azt kaptam meg, amit akartam, de mindent megkaptam, amire szükségem volt. Imádságom meghallgatásra talált.

Rövid csend

Ének: Rád bízom

Válaszos ima:

Urunk, te a nehézségek közepette is mellettünk állsz, ezért bizalommal terjesztjük eléd kéréseinket:

Add nekünk a bölcsesség Lelkét, hogy életünk válságos helyzeteiben ő irányítsa lépteinket!

Kyrie kyrie eleison

Segíts bennünket, hogy a válságos helyzetekben a „miért?" keresése helyett a megoldásra koncentráljunk!

Kyrie kyrie eleison

Engedd a nehéz percekben felismernünk, hogy a válság fájdalmai lehetőséget biztosítanak számunkra, hogy Isten megszülethessen bennünk!

Kyrie kyrie eleison

Add, hogy mindig szívünk mindig nyitva álljon a Jó befogadására!

Kyrie kyrie eleison

Segíts, hogy a válság pillanatait túllépve „újak, hitelesek, igaziak és szabadok" lehessünk!

Kyrie kyrie eleison

A most következő pár perc csendben terjesszük személyes kéréseinket Isten elé! (2-3 perc csend)

Kyrie kyrie eleison

Kimondott és kimondatlan kéréseinket tárjuk Isten elé abban az imában, amelyet ő maga tanított nekünk:

Miatyánk...

Áldás

Urunk, te velünk vagy,

amikor úgy érezzük mindenki elhagyott,

amikor úgy gondoljuk a félelem megbénítja életünket,

amikor mindenki semmibe vesz bennünket,

amikor sírás fojtogatja a torkunkat,

amikor sötétben tapogatózunk,

amikor szegény vagyunk, és mindenki elfordul tőlünk,

amikor képtelenek vagyunk imára kulcsolni a kezeinket,

Uram, te mindig velünk vagy.

Engedd a nehéz percekben is éreznünk, hogy velünk vagy,

tartsd fölöttünk óvó kezeid, és engedd éreznünk jelenlétedet.

Add kegyelmedet, hogy a szenvedés pillanataiban is tudjuk, hogy a szenvedésünk által új születik.

Így áldjon meg benneteket a szerető és gondviselő Isten: az Atya, a Fiú és a Szentlélek!

Amen.

Ajándék:

A mai imaóra végén egy szimbolikus ajándékot szeretnénk adni mindenkinek. Ez a kis teamécses emlékeztessen benneteket a nehéz pillanatokban Isten jelenlétére és arra, hogy a szenvedés által új születik. A gyertya égés közben elemészti magát, de egyúttal fényt és meleget ad.

Ének: Ott van életem Isten tenyerén

„Az vesse rá az első követ" (Jn 8,7)

Bűnbánati liturgia

Ifjúsági imaóra nagyböjt 5. vasárnapjára

A bűnbánati liturgia menetébe valahová be kell iktatni egy konkrét felhívást, informálást, mikortól, hol lehet gyónni. Lehet ez már a bevezető gondolat végén, de amennyiben nincs sok résztvevő, és nem nyúlik el túl hosszúra a gyónás ideje, jó a lelkiismeretvizsgálat végén elkezdeni a gyóntatást.

Ének: Jézus, Te közénk eljöttél

Köszöntés, keresztvetés:

Bevezetés: A nagyböjti időszak arra hív minket, hogy számot vessünk életünkkel és kapcsolataikkal. A mai bűnbánati liturgia ebben szeretne segítséget nyújtani, hogy a bűn fogságából megszabadulva élhessük át a Húsvét örömét. A következő órában elcsendesedhetünk, majd végiggondolhatjuk, mi az, ami megbénítja embertársainkkal való kapcsolatunkat, és mi akadályoz minket abban, hogy Isten elé járuljunk. Tudatosíthatjuk magunkban, hogy Isten, aki ismeri minden hibánkat, feltétel nélkül szeret minket és mindig kész megbocsátani bűneinket.

Kérjük a következő zsoltár közös elimádkozásával, hogy segítsen nekünk elcsendesedni, nyissa meg szíveinket, hogy meghalljuk szavát és merjük őszintén bevallani, mi rombolja kapcsolatainkat, mi akadályozza meg, hogy új életet kezdjünk.

Zsoltár: Zsolt 103,1-13

Irgalmas Istenünk jóságát mindörökké éneklem

Áldjad, lelkem, az Urat,

s egész bensőm az ő szent nevét.

Áldjad, lelkem, az Urat,

és ne feledd el jótéteményeit.

Ő megbocsátja minden gonoszságodat,

ő meggyógyítja minden betegségedet;

Ő megóvja életed a pusztulástól,

ő irgalommal és kegyelemmel koronáz meg téged.

Irgalmas Istenünk

Ő kielégíti javaival kívánságodat:

mint a sasé, visszatér ifjúságod.

Igaz dolgokat cselekszik az Úr,

és igazságot szolgáltat minden elnyomottnak.

Megismertette Mózessel útjait,

Izrael fiaival cselekedeteit.

Irgalmas és könyörületes az Úr,

hosszan tűrő és nagyirgalmú.

Irgalmas Istenünk

Nem tartja meg haragját mindenvégig

és nem fenyeget örökké.

Nem bűneink szerint bánt velünk,

és nem fizetett meg nekünk gonoszságainkért.

Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött,

olyan nagy az ő irgalma azok számára, akik őt félik.

Amilyen messze van kelet a nyugattól,

olyan messzire veti tőlünk gonoszságainkat.

Mint ahogy az atya könyörül fiain,

úgy könyörül az Úr azokon, akik őt félik.

Irgalmas Istenünk

Olvassuk fel a következő szentírási részt: Jn 8,1-11

Jézus kiment az Olajfák hegyére, majd kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köré sereglett, s ő leült és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?" Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, s vádolhassák. Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön. De tovább faggatták, azért fölegyenesedett, és azt mondta nekik: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!" Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön, ők meg ennek hallatára eloldalogtak, egyikük a másik után, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középütt álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett és megszólította: „Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?" „Senki, Uram" - felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!"

Elmélkedés:

A farizeusok által használt kő a megbotránkozás köve, a bosszú, a büntetés köve.

A kő kemény, éles, nehéz, hideg.

Egy kő akár halálos is lehet.

Kire dobtunk követ?

Kit ítéltünk el?

Lássuk be:

a szavak is lehetnek kövek,

a szavak is lesújthatnak.

Kinek adtunk követ kenyér helyet?

Követ barátság helyet?

Követ remény helyet?

Követ szeretet helyet?

Követ segítség helyet?

Ki számára váltunk a megbotránkozás kövévé?

Kit botlasztottunk el?

Milyen helyzetben volt kőből a szívünk?

Kivel bántunk kőkeményen?

Érzéketlenül?

Szeretetlenül?

Az evangéliumi részletben a házasságtörő asszonyról hallottunk. Ebben a történetben a köveknek komoly szerepük van. Az írástudók és farizeusok kérdésére látszólag csak egy válasz van. Jézus mégis megoldja a kilátástalannak tűnő helyzetet, eltávolítja a köveket. A mai bűnbánati liturgián rajtunk van a sor. Nekünk kell a köveket eltávolítani az útból.

A most következő kérdések segítségével gondolkozz el azon, mivel vétettel Isten, felebarátaid és önmagad ellen, és ha úgy érzed szükséged van rá és szeretnéd letenni terheidet Isten elé, engedd, hogy Isten irgalmas szeretete működjön benned és újjáalakítsa életedet.

Önmagam:

Elfogadom-e magamat olyannak, amilyen vagyok?

Igyekszem-e felfedezni és használni a bennem rejlő értékes adottságokat?

Meghallgatom, megszívlelem-e mások véleményét, kritikáját rólam?

Be tudom-e vallani, ha hibáztam? Nem választom-e a kényelmesebbnek tűnő megoldást azzal, hogy másra hárítom a felelősséget vagy a szőnyeg alá seprem a hibáimat?

Van-e helyes önkritikám?

Kitartóan és tudatosan küzdök hibáim, rossz szokásaim ellen?

Meg tudok-e bocsátani embertársaimnak?

Nem vagyok túl érzékeny vagy aggályoskodó?

Nevelem-e lelkiismeretemet?

Elősegítem-e testem fejlődését egészséges életmódommal?

Eleget alszom-e? Lefekszem-e, fölkelek-e idejében?

Tervszerűen élek-e, elegendő időt hagyva mindenre: a munkára és az emberi kapcsolatokra, de a pihenésre, sportra és mozgásra is?

Nem okozok kárt egészségemben túlzásba vitt sportolással, káros élvezetekkel (ital, dohányzás), elkényeztetett, léha, rendszertelen életmóddal, ételben-italban való mértéktelenséggel?

Vigyázok-e kellően az életemre, egészségemre (életmód, öltözködés, közlekedési szabályok)?

Fejlesztem-e akaratomat? Tudok-e uralkodni magamon, hangulatomon, idegességemen?

Készülök-e megfelelően hivatásomra, elsősorban pályaválasztásomra és a jó családi életre?

Mi foglalkoztat? Milyen gondolatok kötnek le?

Mi az, ami igazán fontos számomra?

Van-e olyan cél, amiért hajlandó vagyok valamit tenni?

Vagy teljesen mindegy mi történik körülöttem, a lényeg, hogy én jól érezzem magam?

Foglalkozom-e a környezetem problémáival vagy nekem minden mindegy?

Fontos döntéseim előtt őszintén kérem-e Isten szerető megvilágosító kegyelmét? Csak a magam kívánságait próbálom követni, vagy pedig igyekszem megtudni, hogy az adott helyzetben mit kíván tőlem Isten?

Csend

Ima: Uram Jézus Krisztus, bűneink gyökerei bennünk vannak. Belső hozzáállásunk kisugárzik. Gyakran észrevesszük, hogy sok konfliktus, szeretetlenség keletkezett amiatt, hogy nem voltunk tisztában saját magunkkal. Uram bocsáss meg nekünk! Alakítani akarjuk magunkat, hogy segítségeddel gyógyulást hozhassunk!

Ének: Teremts bennem

Embertársaim és én:

Milyen a kapcsolatom a hozzám közel álló emberekhez?

Hálás vagyok-e szüleimnek szeretetükért, gondoskodásukért?

Tisztelem-e őket? Engedelmeskedek-e nekik? Nem beszélek-e velük durván? Nem feleselek-e nekik vissza?

Külön kérésre várok-e, vagy magam is figyelem, hol, miben tudnék valakinek otthon a segítségére lenni?

Szoktam-e veszekedni testvéreimmel?

Nem vagyok-e önző, követelődző? Nem kívánok-e magamnak túl sokat a családban szüleim szeretetéből, gondoskodásából, az anyagiakból?

Van igazi, megbízható jó barátom, vagy csak üres-lelkű haverok, alkalmi társak között élek?

Nyíltszívű vagyok-e? Becsületes, tiszta szándékkal közeledem mindenkihez?

Hogyan beszélek másokkal? Hogyan mondom el a megjegyzéseimet, kritikáimat?

Szoktam-e becsapni mást hazug szóval vagy kétszínű viselkedéssel?

Szoktam-e kigúnyolni másokat?

Tisztelem-e, védelmezem-e mások életét, személyét, vagyonát?

Meglátom, meghallom-e embertársaim problémáit, panaszait?

Kész vagyok-e mindig arra, hogy segítsek másoknak: észreveszem-e, mire lenne szükségük?

Megpróbálok-e segíteni?

Elegendő időt szánok-e embertársaimra vagy mindig csak azt teszem, ami nekem jó?

Igazságos vagyok-e?

Megtartom-e adott szavamat akkor is, ha ez rám nézve hátrányos?

Megbízható vagyok-e ígéreteim teljesítésében?

Megbántottam-e valakit az elmúlt időben? Kitől kellene bocsánatot kérjek?

Hálás vagyok-e azoknak, akik jót tettek velem?

Hogyan viselem a konfliktusokat?

Elfogadok-e más véleményeket, más magatartásokat, vagy mindig mindent jobban tudok?

Vannak-e olyan rossz szokásaim, amelyekkel megnehezítem mások éltét?

Felelőtlen viselkedésemmel, pazarlásommal nem teszem-e tönkre környezetemet, a magam és embertársaim életterét?

Csend

Ima: Uram Jézus, ha megvizsgáljuk egymással való kapcsolatunkat, be kell vallanunk, hogy gyakran megbántjuk egymást. Uram bocsáss meg nekünk! Törekedni akarunk a szeretet megélésére.

Ének: Kegyelmed Úr Jézus

Isten és én:

Fontos-e számomra Isten vagy valami/valaki mást istenítek?

Törekszem-e arra, hogy egyre jobban megismerjem Istent?

Foglalkozom-e Istennel, vallással kapcsolatos kérdésekkel?

Elhiszem-e, hogy Isten végtelen szeretetből teremtett és meghívott hogy ezt a szeretetet közvetítsem a világnak?

Mit teszek azért, hogy mélyítsem az Istennel való kapcsolatomat?

Imádkozom-e rendszeresen? Elegendő időt szánok-e az imára?

Megvan-e bennem a bizalom Isten iránt, merek-e rá hagyatkozni?

Törekszem-e arra, hogy egyre jobban megismerjem Isten elgondolását rólam, terveit velem?

Törekszem-e arra, hogy gondolatvilágomat, életmódomat hozzáigazítsam az övéhez?

Elfogadom-e fölkínált barátságát? Helyet adok-e Istennek az életemben?

Megvallom-e a hitemet?

Fontos-e számomra az Istennel való kapcsolat ápolása?

Megünneplem-e a vásárnapot? Milyen gyakran egyesülök vele a szentáldozásban?

Megadom-e Istennek mindenben a neki járó tiszteletet? Káromkodó, durva szóval, babonás gondolattal, könnyelmű esküdözéssel, zúgolódással, vakmerő bizakodással nem sértem-e meg Őt?

Csend

Ima: Uram, ha őszintén megnézzük, be kell látnunk, hogy nem mindig engedjük meg Neked, hogy működj bennünk. Gyakran nem halljuk meg hívásodat. Talán túl kevéssé hiszünk irgalmas szeretetedben, túl ritkán keresünk téged, túl kevés időt szánunk a veled való kapcsolatra. Uram irgalmazz nekünk!

Énekek: Fölém hajló jóságodra emlékezz, Uram Bizakodjatok, jó az Úr; Ne félj, ne aggódj; Isten gyöngédség, irgalom; Jézus életem, erőm, békém; Irgalmas Istenünk jóságát; Te vagy a fény; Jó az Úrban bizakodni; Laudate omnes gentes

Elmélyítés - történet, szöveg, ima

Amennyiben több gyónó van, lehet egy-két imát, történetet felolvasni. A szövegek között jó, ha van egy kis csend, esetleg meditativ zene, vagy Taizé - ének.

Istenem, a Veled való kapcsolatom olyan, mint egy befejezetlen híd.

A szél ide-oda ráncigálja. Csak egy vékony cérnaszál. Egy gyenge kötelék.

Sok deszka hiányzik. Nem szántam elég időt arra, hogy a magam részét beépítsem a hídba.

A szakadék egyik oldalán állok és nem látom a másikat. Túl nagy a távolság. Nem látom a híd másik végén a biztos talajt.

Csak a hidat látom... De vajon elég stabil-e?

Nem tudom, el merek-e indulni, bízhatok-e abban, hogy a deszkák nem korhadtak, nem szakadnak le alattam.

Ha összeszedném a bátorságomat és elindulnék, mi vár rám a másik oldalon?

Istenem, bocsáss meg nekem, hogy még nem indultam el. Még nincs bennem elég bizalom, még nem merek eléggé Rád hagyatkozni.

Nem tudom, hogy ez valaha meg fog-e történni, lesz-e bennem annyi bizalom, hogy teljesen Rád merjek hagyatkozni, és mégis nagyon hálás vagyok Neked.

Hálás vagyok azért, hogy vársz rám, hogy tudhatom, mindig kitárt karokkal vársz.

Köszönöm a lehetőséget, amelyet nyitottságoddal ajándékozol nekem.

Köszönöm a biztos tudatot, hogy bár Te odaát vagy, mégis már itt is vagy velem.

És talán a Tőled kapott erő segítségével egyszer eljutok Hozzád a híd másik végére, teljesen Nálad leszek.

Lehet, hogy most még nagyon határozatlannak tűnök, hogy csak nagyon ritkán, talán csak a nagy szenvedés alkalmával beszélek Veled. De Te ezt is megérted és megengeded.

Életem során ezt már többször megtapasztalhattam. Tudom, hogy szereteteddel szabaddá tettél.

Talán egyszer megérkezem a túlsó partra. Egy deszka sem törik el, semmilyen szél nem ránt le a mélybe és felismerem, hogy milyen nagyon bízhatok Benned.

Köszönöm a türelmedet, amelyet soha nem tudok meghálálni. Ámen.

Carpe Diem

Történt egyszer, hogy egy család - anyuka, apuka és 12 éves fiúk - elindult egyetlen jószágával, egy szamárral szerencsét próbálni.

Útjuk során az első faluban arra lettek figyelmesek, hogy az emberek így súgtak össze a hátuk mögött: „Nézzétek, milyen elkényeztetett fiú, milyen rosszul nevelt... Ül kényelmesen a szamár hátán, miközben szegény szülei gyalogolnak." Így szólt tehát az anya az apához: „Nem engedhetjük, hogy az emberek így beszéljenek fiúnkról." A férfi lesegítette fiát a szamár hátáról és ő maga ült a szamár hátára.

Útjukat folytatván, a második faluban az emberek így beszéltek: „Nézzétek ezt a szégyentelen embert... Elnézi, hogy a szegény felesége és a kisfia gyalogoljanak, amíg ő a szamárral cipelteti magát." Mindezek hallatán leszállt az apa a szamárról és felültette feleségét az állatra. Apa és fia pedig vezette a szamarat.

A harmadik faluban az emberek összesúgva így beszéltek: „Szegény ember! Annak ellenére, hogy egész nap keményen dolgozik, a szamár mellett neki kell gyalogolnia; kőszívű asszony, még a gyermekét sem veszi maga mellé." Mindennek hallatára mindhárman felültek a szamár hátára és így folytatták útjukat.

A következő faluban az emberek látván a szamár hátán ülő családot, így vélekedtek: „De hisz ezek kegyetlen bestiák! Szegény jószág! Mindjárt összerogyik a nagy súly alatt. Szívtelenek! Ezek hallatára a család úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha mindhárman gyalog folytatják útjukat.

A következő faluban az emberek csodálkozva és értetlenül sugdolóztak: „Micsoda idióták! Gyalog mennek, pedig ott a szamár mellettük!"

Ekkor az apa így tanította a fiát: Mások mindig kritizálni fognak és nevetnek majd rajtad. Nem könnyű rátalálni arra az emberre, aki téged olyannak fogad el, amilyen vagy. Ezért fiam, élj úgy, ahogy jónak érzed, és oda menj, ahová a tiszta és Istenre figyelő szíved vezet. Az élet egy olyan színdarab, ahol nincs főpróba. Ezért dalolj, nevess, táncolj és szeress... És élj meg minden egyes pillanatot, még mielőtt lehull a függöny, és a színdarabnak taps nélkül vége szakad. Úgy tartják az emberek, hogy elég egy perc ahhoz, hogy felismerjünk egy különleges embert, egy óra, hogy megtanuljuk őt értékelni, egy nap, hogy megszeressük, azonban egy egész élet szükséges ahhoz, hogy elfeledjük őt. Légy olyan, akit nem tudnak elfejteni az emberek és legyenek olyan barátaid, akiket te sem tudsz elfelejteni. És soha ne szalaszd el annak lehetőségét, hogy a jelen pillanatban a JÓT válaszd, mert az a pillanat már nem tér vissza. Tégy fiam ezek szerint; éld a jelent, és a jelenben keresd az Istent!"

Záró-ima: Uram, Jézus Krisztus, köszönjük kegyelmedet, köszönjük, hogy újra és újra hívsz minket. Köszönjük, hogy nem felejted el a szövetséget, amit számunkra ígértél. Jó tudni, hogy megbocsátod gonoszságainkat, nem emlékezel többé rájuk. Végtelen szereteted és irgalmad új életet ad nekünk. Álld meg minket, állj mellettünk és segíts, hogy megmaradjunk a Te szeretetedben és annak tanúi legyünk a világban.

Áldás:

Ének: Köszönöm Istenem, köszönöm életem

Keresztút

Ifjúsági keresztút nagyböjt 6. vasárnapjára

Szöveg: II. János Pál: Egészen a Tiéd

Ének: Elindult most az áldozat

Bevezető ima

Urunk, Jézus Krisztus, áraszd el szívünket Szentlelked fényével, hogy követve Téged utolsó utadon, megismerjük megváltásunk árát, és méltók legyünk részesedni szenvedésed, halálod és föltámadásod érdemeiben.  Aki élsz és uralkodsz mindörökkön örökké. Ámen.

Az állomások között a következő éneket lehet énekelni:

In manus tuas, Pater comendo spiritum meum,

In manus tuas, Pater comendo spiritum meum.

I. állomás: Pilátus halálra ítéli Jézust

Krisztusunk, aki elfogadtad az igazságtalan ítéletet, add meg nekünk és korunk minden emberének a kegyelmet, hogy hűségesek maradjunk az igazsághoz, s ne engedd, hogy ránk és az utánunk következő nemzedékekre rászakadjon az ártatlanok szenvedése felelősségének súlya. Jézusunk, igazságos Bíránk, tiéd a tisztelet és a dicsőség mindörökké. Ámen.

II. állomás: Jézus vállára veszi a keresztet

Krisztusunk, ki elfogadod a keresztet az emberek kezéből, hogy Isten embereket üdvözítő szeretetének jelévé tedd, add meg nekünk és korunk minden emberének, hogy higgyünk e határtalan szeretetben, s átadván a kereszt jelét az új évezrednek, a megváltás hiteles tanúi lehessünk. Jézusunk, aki főpapunk vagy és áldozatunk, Tiéd a tisztelet és a dicsőség mindörökké. Ámen.

III. állomás: Jézus először esik el a kereszttel

Krisztusunk, aki elestél bűneink súlya alatt és fölkeltél megigazulásunkra, kérünk, segíts minket és mindazokat, akiket földre sújt a bűn, hogy föl tudjunk kelni és folytatni tudjuk utunkat. Add nekünk a Szentlélek erejét, hogy Veled együtt hordozni tudjuk gyöngeségünk keresztjét. Jézus, akit földre sújtott bűneink súlya, tiéd a dicséretünk és szeretetünk mindörökké. Ámen.

IV. állomás: Jézus Édesanyjával találkozik

Ó, Mária, aki Fiaddal együtt végigjártad a keresztutat, anyai szívedben gyötrődtél a fájdalomtól, de nem feledted beleegyező szavadat, és mélységesen bíztál abban, hogy Akinél semmi sem lehetetlen, be fogja teljesíteni ígéreteit. Esdd ki számunkra és a jövendő nemzedékek emberei számára a kegyelmet, hogy rá merjünk hagyatkozni Isten Szeretetére.  Segíts, hogy a szenvedésben, a megvetésben, a próbatételekben - még ha sokáig tartanak és kemények is - soha ne kételkedjünk az Ő szeretetében. Jézusnak, a Te Fiadnak tisztelet és dicsőség mindörökké. Ámen.

V. állomás: Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni

Krisztusunk, aki Cirenei Simont arra méltattad, hogy vigye a keresztedet, fogadj minket is kereszted alá. Fogadj oda minden embert és ajándékozz meg mindenkit a készséges engedelmesség kegyelmével. Add, hogy el ne fordítsuk tekintetünket azoktól, akikre ránehezedik a betegség, a magány, az éhezés, az igazságtalanság keresztje. Add, hogy egymás terhét hordozva a kereszt evangéliumának tanúivá váljunk, a te tanúiddá, aki élsz és uralkodsz mindörökkön örökké. Ámen.

VI. állomás: Veronika kendőt nyújt Jézusnak

Urunk, Jézus Krisztus, ki elfogadtad egy asszony önzetlen szeretetének megnyilvánulását, és cserébe megadtad neki, hogy későbbi nemzedékek a te arcodról nevezzék el őt, engedd, hogy tetteink és az utánunk következők minden cselekedete hasonlóvá tegyenek minket Hozzád, és tükrözzék a világnak a te végtelen szeretetedet. Jézusunk, aki az Atya dicsőségének ragyogása vagy, tiéd a dicséret és a dicsőség mindörökkön örökké. Ámen.

VII. állomás: Jézus másodszor esik el a kereszttel

Urunk, Jézus Krisztus, aki elestél az ember bűnének súlya alatt, és fölkeltél, hogy magadra vállald és eltöröld, add meg nekünk, gyönge embereknek az erőt, hogy hordozni tudjuk mindennapi keresztünket, és fölkeljünk eleséseinkből, s elmondjuk a következő nemzedékeknek üdvözítő hatalmad Evangéliumát. Jézusunk, aki gyöngeségünk támasza vagy, tiéd a dicséret és a dicsőség mindörökké. Ámen.

VIII. állomás: Jézus találkozik a siránkozó asszonyokkal

Krisztusunk, aki eljöttél e világba, hogy meglátogasd azokat, akik várják az üdvösséget, add, hogy a mi nemzedékünk fölismerje látogatásod idejét, és része legyen megváltásod gyümölcseiben. Ne engedd, hogy miattunk és az új évszázad emberei miatt sírni kelljen, mert visszautasították az irgalmas atya kezét. Jézusunk, aki Sion Szűz Leányától születtél, tiéd a tisztelet és dicsőség mindörökké. Ámen.

IX. állomás: Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt

Urunk, Jézus Krisztus, aki a kereszt súlya alatt megalázkodva kinyilatkoztattad a világnak megváltásod árát, add meg a harmadik évezred embereinek a hit világosságát, hogy fölismerve Benned Isten és az ember Szenvedő Szolgáját, legyen bátorságuk követni Téged ugyanezen az úton, mely a kereszten és a kiüresedésen át a vég nélküli életbe vezet.  Jézusunk, aki gyöngeségünk támasza vagy, tiéd a tisztelet és a dicsőség mindörökké. Ámen.

X. állomás: Jézust megfosztják ruháitól

Urunk, Jézus, aki teljes odaadással fogadtad el a kereszthalált üdvösségünkért, tégy minket és a világ minden emberét keresztáldozatod részesévé, hogy létünk és cselekedeteink szabad és tudatos részesedés legyenek üdvözítő művedben. Jézusunk, aki pap vagy és áldozat, tiéd a tisztelet és a dicsőség mindörökké. Ámen.

XI. állomás: Jézust a keresztre szegezik

Fölmagasztalt Krisztus, megfeszített Szeretet, áraszd szívünkbe szeretetedet, hogy keresztedben fölismerjük megváltásunk jelét, és sebeid vonzásában Veled együtt éljünk és haljunk, aki az Atyával és a Szentlélekkel egységben élsz és uralkodsz most és mindörökké. Ámen.

XII. állomás: Jézus meghal a kereszten

Urunk, Jézus Krisztus, aki halálküzdelmedben sem maradtál közömbös az ember sorsa iránt, és utolsó leheleteddel együtt az Atya irgalmába ajánlottad minden idők minden emberét gyöngeségeinkkel és bűneinkkel együtt, áraszd belénk és a jövendő nemzedékekbe szereteted Szentlelkét, nehogy közömbösségünk hiábavalóvá tegye bennünk halálod gyümölcseit. Megfeszített Jézusunk, aki Isten bölcsessége és hatalma vagy, tiéd a tisztelet és a dicsőség mindörökké. Ámen.

XIII. állomás: Jézus testét leveszik a keresztről

Üdvözlégy, Királynő, irgalmasság Anyja, életünk, édességünk és reménységünk, üdvözlégy!  Hozzád kiáltunk, fordulj felénk irgalmasan, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét.  Esdd ki számunkra a hit, a remény és a szeretet kegyelmét, hogy Hozzád hasonlóan mi is állhatatosak maradhassunk a kereszt alatt az utolsó leheletig. Fiadnak, Jézusnak, a mi Üdvözítőnknek, az Atyával és a Szentlélekkel együtt minden tisztelet és dicsőség mindörökké. Ámen.

XIV. állomás: Jézus testét sírba helyezik

Urunk, Jézus Krisztus, kit az Atya a Szentlélek erejével kivezetett a halál sötétjéből a dicsőséges új élet világosságára, add, hogy az üres sír jele szóljon hozzánk és az eljövendő nemzedékekhez, s legyen az élő hit, a nagylelkű szeretet és a szilárd remény forrása. Jézusunk, ki rejtetten és dicsőségesen jelen vagy történelmünkben, tiéd a tisztelet és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Ének: Ott a Via dolorosan